A Financial Times-nak adott interjút a MasterCard CEO-ja, Ajay Banga, amelyben a két fő téma a világban lejátszódó populista és nacionalista trend volt, ami a globális fizetési rendszereket is fenyegeti, a másik pedig az elektronikus fizetés témája, amiben végre elárulta, hogy a MasterCard miért hagyta ott a Librát.
A vezérigazgató szerint az elektronikus fizetési rendszerek új trendje bármikor visszaüthet, mert az emberek könnyen megrémülnek a digitális transzparenciától. „Egy olyan ügy, mint amilyen a Facebook-Cambridge Analytica botrány volt, alaposan visszavetheti az egész rendszert. Az olyan emberekben, mint te meg én, felébredhet a kérdés, hogy >>biztos szeretném, hogy más emberek mindent lássanak rólam? Mások ezt kihasználják, nekem ez nem tetszik, vissza akarom kapni az életemet!<<”.
A MasterCard elmondása szerint pont az ellenkezőjét csinálja. Csupán négy adatot kezel tranzakciónként, ezek pedig a számlaszám, a tranzakció értéke, az ideje és az eladó kódja.
Az adatok integritása és az adatokat védő törvényeknek való megfelelés volt a MasterCard kilépésének egyik sarkalatos pontja. A másikat az üzleti modellel kapcsolatos ellenérzések jelentették.
Banga elmondása szerint a Libra kulcsfigurái nem akartak rábólintani arra, hogy nem tesznek olyan dolgokat, amik bizonyos helyi törvényeknek nem felelnek meg. Ezalatt a MasterCard feje a KYC, az AML és az adatvédelmi szabályokat értette. Amikor előkerült a téma „én rákérdeztem, hogy írásba adnátok-e ezeket? Nem volt a válasz.” – mondta a Financial Times-nak Banga.
[banner id=”77419″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Az üzleti modell kapcsán a CEO azt is elárulta, hogy nem értette, hogyan fog a Libra jövedelmező vállalkozás lenni. „Ha nem érted meg, hogyan csinálnak pénzt, úgy fogják csinálni, hogy az neked nem fog tetszeni” – szögezte le. A Facebook egyébként is a Librát egy inkluzív pénzügyi eszközként pozícionálta, de aztán valami egészen más lett: most már szabadalmaztatott tárcákkal működik (ez a Calibra).
„Egy jótevő kezdeményezésből eljutottak odáig, hogy saját tárcájuk van és ez nem hangzik valami jól”
– mondta a MasterCard igazgatója.
Másodsorban az egész elképzeléssel is gondja volt Bangának. Kifogásolta a digitális pénz működését is. Jelenleg például valaki kap fizetést az államtól, megkapja készpénzben vagy kártyán – ezeket az eszközöket érti és használja, majd azon vehet magának pl. élelmiszert. Ha Librában kapnál fizetést, akkor a Calibrán kéne tárolnod, és hogy vehess rajta valamit, úgy is át kéne váltanod fontra…
A MasterCard lépésében az is szerepet játszhatott, hogy a Libra egy konkurens lehet a számukra. Ezt természetesen a vezérigazgató határozottan visszautasította és nem félti a céget: 200 országot, több milliárd embert szolgálunk ki, 60 millió bolt és eladó csatlakozik ránk és 30 000 bankkal vagyunk partnerek. Mindenki, még a techóriások is rá fognak jönni, mi már megcsináltuk a munka nehezét, és hogy jobb, gyorsabb és olcsóbb a MasterCard hálózatára csatlakozni, mint konkurens terméket létrehozni.
/Financial Times/