Mint ismeretes, 2018 elején az internet óriásai, a Google, a Facebook, nem sokkal később a Twitter is úgy döntött, hogy ellehetetlenít mindennemű hirdetést, ami a kriptopénzek területéhez kötődik, a kategórikus tiltással nem keveset ártva a piac fejlődésének, és az azon dolgozó cégek prosperitásának. Lehet bármilyen jó, hiteles egy termék vagy szolgáltatás, ha nem juthat el a célközönségéhez, akkor az egészet megette a fekete fene, vagyis az online cenzúra gépezete.
Persze nem valamiféle “féltékenység”, vagy mélyen húzódó “összeesküvés” állt a háttérben, hanem minden bizonnyal a kriptopénz piacon belül akkoriban robbanásszerűen fejlődő ICO világ, azon belül is az óriási átverések, csalások hosszú sora.
Egy olyan médiafelülettől, mint a Facebook felelős, helyes döntésnek tűnhet az, hogy kategórikusan tiltsa az ilyesfajta hirdetéseket, azonban ahogy az előző bekezdésben is említettük: ezzel nekifutásból gyomorszájon rúgtak több száz, netán több ezer tiszta szándékú vállalkozót is.
Most úgy tűnik, hogy “elégtételt” vesz a piac néhány szereplője az üzleti kárért, amit fentiek okoztak, a becslések szerint akár háromszáz milliárd dollárba is fájhat a hármasfogatnak, ha az innovatív pénzügyi megoldások képviselőinak kedvez a majdani bírói ítélet. Addig persze még sok bit lefolyik a blokkláncon, az ügy még csak most indul, bizonytalanok a hírek a pillanatnyi állapotáról is.
Annyi azért bizonyos, hogy egy JPB Liberty néven ismert ügyvédi iroda lesz a képviselő, az ügy alapja a 2018 január 30.-tól a jelen pillanatig (a per kezdetéig folytatólagosan) tartó tiltása az ilyesfajta hirdetéseknek.
A Sydneyben székelő jogászok álláspontja szerint semmit sem javított a helyzeten az, hogy 2018 szeptemberében a Google úgy döntött, hogy az USA-ban, illetve Japánban a szabályozott kriptopénztőzsdék számára mégis engedélyezi a megjelenési lehetőségeket, hiszen akkoriban még igen kevés ilyen cég üzemelt, így a terület “összesített kára” továbbra is csak nőttön nőtt.
Nem véletlen az ausztrál jogi képviselet, hiszen a kontinensnyi országban működő leányvállalatokat, illetve ezeken keresztül az anyavállalatokat veszik célba. Az indoklás az, hogy a piac világszerte több száz milliárd dollárnyi tőkét veszített, a tiltás bejelentése ugyanis -érthető módon- pánikszerű eladási hullámot indukált, szinte pillanatok -legalábbis napok-hetek- alatt.
[banner id=”86338″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Jól szemlélteti, hogy milyen elementáris hatása volt a bejelentésnek az, hogy a különböző kriptopénztőzsdék forgalma 60-90%-al esett vissza akkoriban. Nem véletlenül, hiszen ezek a cégek 66%-át kapják a digitális hirdetési kiadásoknak, és több mint 80%-át a közösségi médián belüli hirdetési kiadásoknak, óriási eléréssel rendelkeznek, költői túlzással az emberiség egésze rajtuk lóg, csak idő kérdése, hogy ez szó szerinti valósággá válhasson.
Külön érdekesség, hogy úgynevezett kollektív perről van szó, amihez szinte bárki csatlakozhat, aki 2018 január 28 és december 31 között kriptopénzeket birtokolt, vagy ezzel a területtel foglalkozott, és persze kárt szenvedett a hirdetési tiltás direkt következtében. Bárki, akinek volt akkor kriptopénztárcája (nyilván némi coinnal, tokennel feltöltve), akinek valamilyen kriptopénz-kötődésű vállalkozása volt ebben az időszakban, tárca fejlesztők, bányászok, ICO projektgazdák, tanácsadók.
Azt is mondhatnánk, hogy “szabad a vásár”, bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, hogy szeretne anyagi elégtételt kapni az elszenvedett veszteségei után. Józan ésszel úgy tűnik, hogy ez egy nyert ügy, hiszen gyakorlatilag visszaélve óriási elérésével, ha úgy tetszik “hatalmával”, ez a három cég irdatlan károkat okozott egy komplett piacnak. Ez pedig kártételért kiált, még akkor is, ha egy logikus, a felhasználókat védő, felelős döntésről volt szó.
Te mit gondolsz, nyerhető ez a per? Mondd el egy komment formájában!