A Microsoft felvásárolta a világ egyik legismertebb játékfejlesztő és kiadó vállalatát. Az Activision-Blizzardhoz olyan címek tartoznak, mint például az évről évre a legnagyobb példányszámban fogyó játéknak számító Call of Duty, illetve a World of Warcraft, a Starcraft, a Diablo és a Candy Crush. A cég havi aktív játékosainak száma megközelíti a 400 millió főt.
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Ami a Microsoft 46 éves fennállásának legnagyobb, 68 milliárd dolláros ügyletét számunkra is érdekessé teheti, hogy a Microsoft igazgatója úgy kommentálta a teganpi bejelentésüket, hogy ezek a játékok kulcsfontosságú szerepet fognak betölteni a metaverzum platformok létrehozásában.
Breaking News: Microsoft agreed to buy the video game maker Activision Blizzard for $68.7 billion, its largest takeover ever and a big bet on the metaverse.https://t.co/dDofndd8yW
— The New York Times (@nytimes) January 18, 2022
A Facebook után tehát a világ egy másik vezető tech cége is úgy döntött, hogy (legalábbis részben, de) az egymásba fonódó virtuális világokra teszi fel a jövőjét. Igaz már korábban is voltak erre utaló jelek, hiszen az ugyancsak a Microsofthoz tartozó Xbox háza tájáról már érkeztek felénk ezzel kapcsolatos hírek. Ezek szerint a Microsoft már idén rá fog erősíteni a témára és hamarosan piacra dobja saját gyártású virtuális kesztyűit és szemüvegeit.
Habár a metaverzumban rejlő lehetőségek kiaknázására valószínűleg nem csak a játékok, hanem az élet más területein, például a munka világában is sor kerület, jelenleg még a gaming tekinthető az ágazat legerősebb vonalának. Ha a Facebook ezen irányba való elmozdulásával kapcsolatban még voltak is kétségeink, a Microsoft csatlakozásával már sokkal biztosabbak lehetünk abban, hogy kezdetét veheti egyfajta versengés a nyitott (többnyire kripto alapú) és a nagyvállalati alapokon nyugvó metaverzumok között.
A jövőben talán már az Excelben is lehet Call of Duty-zni
Az olyan nyílt világokban, mint például a Decentraland, vagy a Sandbox, néhány alapvető dolgot leszámítva nincsenek kötelezően betartandó szabályok, a készítők mindent a játékosokra bíznak. A gamerek birtokolhatják is ezeket a tereket, hiszen a bennük elérhető eszközök, földterületek, stb. az integrált kriptovalutáknak és az NFT technológiának köszönhetően mind szabadon kereskedhetőek. Az ezek felett megszerzett tulajdonjogokat még a játékok készítői sem vonhatják meg a játékosoktól, akik tehát ha akarják, még profitálni is tudnak az általuk megálmodott metaverzum felépítéséből és fejlődéséből.
Ennek szinte biztos, hogy a teljes ellentéte fog érvényesülni a nagyvállalatok által felügyelt metaverzumokban, ahol a profit nagy része a részvényesek zsebébe fog vándorolni, a fejlesztők pedig a szabályokok valós, vagy vélt megsértése miatt bármikor és bárkinek meg is szüntethetik a hozzáférését, vagy egy tolvonással eltörölhetik az addig elért eredményeit. Ezért cserébe ugyan sok kényelmi funkciót, szebb grafikát, vagy más, bizonyos tekintetben szintén fontos ellenszolgáltatást is nyújthatnak, de az egymással szembemenő ideológiák miatt egészen eltérő élmények várhatnak majd azokra, akik a nyílt, vagy vállalatok által fejlesztett metaverzumokban kezdenek el kóborolni.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.