A tegnapi nappal lezárult egy korszak. A befektetőket innentől kezdve nem segítik a piac (pontosabban az amerikai jegybank) istenei.
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Szerdán véget ért a FED értékpapír vásárlási programja. A jegybank a koronavírus-járvány kitörését követő, 2020. márciusi tőzsdei összeomlás után döntött úgy, hogy havonta 120 milliárd dollárnyi vállalati papír megvásárlásával segíti az amerikai cégek válságból való kilábalását. Mivel a világ legnagyobb gazdaságáról van szó, ennek hatásai továbbgyűrűztek a világ más piacaira is.
A program hatását jól érzékelteti a lenti, több elemző által is kiemelt grafikon. Az eszközvásárlás céljából az elmúlt két évben kinyomtatott 6000 milliárd dollár ~40%-kal növelte a pénzkínálatot, és nagyjából ugyanennyivel a részvénypiac összértékét.
A fentiek alapján feltételezhető, hogy ha ezt a havi 120 milliárd dolláros felhajtó erőt semmi sem fogja helyettesíteni, akkor nehéz idők várhatnak a befektetőkre. Márpedig a magas infláció, és az ukrán háború nyomán még csak most begyűrűző negatív hatások aligha ösztönzik most arra a tömegeket, hogy az egyébként is lefelé trendelő tőzsdéken kockáztassanak.
Ahogy valaki ennek kapcsán profánul megfogalmazta: ha annyit eszel, mint egy veréb, nem szarhatsz akkorát, mint egy elefánt.
A piac tehát innentől kezdve csak magára számíthat. A helyzetet tovább nehezítheti a jövő hétre tervezett kamatemelés is, amiről ugyancsak az amerikai jegybank dönthet a március 15-16-ra tervezett találkozóján.
Mivel a magasabb kamatok pénzt vonnak ki a gazdaságból és a piacokról (a kamatozó megtakarítások lényegében kockázatmentes befektetésnek számítanak, ami sokak számára vonzóbb, mint vállalkozások indításával, vagy az árfolyamokra való spekulációval szerezhető profit), ez szintén tovább csökkentheti a kockázatosabb befektetések (részvények, kriptovaluták) iránti keresletet.
A kamatemelés azonban szükségszerű lépés, ugyanis annak a fent is említett “pénzelvonó” hatása segíthet az egyre jobban elszabaduló infláció megfékezésében is.
Habár a jegybank elnöke a múlt héten még utalt rá, hogy ő egy minimális, 0.25%-os emelést tartana szükségszerűnek, a héten már brutálisan megugrott több alapvető nyersanyag ára is a világpiacokon, ami viszont már arra sarkalhatja a döntéshozókat, hogy ennél magasabb mértékű emelést hajtsanak végre.
Az Egyesült Államokban egyébként éppen ma, magyar idő szerint 14:30-kor hozzák majd nyilvánosságra a legfrissebb, februári inflációs adatokat. Ebben ugyan még nem fognak szerepelni a háború hatásai, de várhatóan ismét rekordot dönt majd a mutató, ami szintén a nagyobb emelés felé billentheti a mérleg nyelvét.
Ha a jövő héten csak 0.25%-kal növelik az alapkamatot, akkor kisebb az esélye annak, hogy annak a bejelentése negatív reakciót váltson ki a piacokból, mert a jegybank elnökének megjegyzése óta már ez az, amire mindenki számít. Ha viszont ennél nagyobb mértékű emelésről döntenek, az kellemetlen meglepetést is okozhat.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.
Binance: ismét elérhető a SEPA (EUR) és Faster Payments (GBP) be- és kifizetési lehetőség