Az FTX globális hálózatának világszerte voltak leányvállalatai, de a csődöt és a csődeljárásokat az egyik leányvállalat viszonylag sértetlenül megúszta: az FTX Japan. Miközben a világ országainak szabályozói az FTX összeomlását követően a kriptotőzsdék szigorúbb felügyeletét szeretnék elérni, Japánban úgy tűnik sikerült megvédeni a hétköznapi befektetőket is.
Miközben a bahamai székhelyű FTX International, a chicagói székhelyű FTX US és az FTX Australia tőzsdék ügyfeleinél kérdéses, hogy valaha viszont látják-e pénzüket, a japán ügyfelek pénze és kriptopénze nem fog megakadni az amerikai csődeljárásban.
Sőt, az FTX Japan azt állítja, hogy közel áll ahhoz, hogy teljes egészében kifizesse ügyfeleit.
“Összeállítottunk egy tervet a kifizetési szolgáltatás újraindítására, amelyet megosztottunk az FTX Trading új vezetőségével és jóváhagyattuk velük. Ennek a tervnek a fejlesztési munkálatai már megkezdődtek, és a mérnöki csapataink azon dolgoznak, hogy az FTX Japan felhasználói kivehessék pénzüket” – írták korábban.
JP Konig, a Moneyness blog írója egy bejegyzésben felvázolta, hogy miért pont a Japán vállalat élte túl a csődöt és más országok mit tanulhatnak Japán tapasztalataiból és az ottani szabályokból.
De mi van a szigetországban, ami miatt az FTX japán ügyfelei előbb juthatnak a pénzükhöz, mint bárki más? Röviden: a kriptotőzsdék szigorú szabályozása.
Az Mt. Gox 2014-es csődje és a Coincheck 2017-es feltörése – mindkettő tokiói székhellyel működött – hatására a japán Pénzügyi Szolgáltatási Ügynökség (FSA) átfogó szabályokat hozott a kriptotőzsdékre, pontosabban az általuk tőzsdeszolgáltatókként definiált cégekre (CAESP) vonatkozóan.
Az FSA keretrendszerének hat kulcsfontosságú eleme van:
Elkülönítés
A japán kriptotőzsdéknek el kell különíteniük az ügyfelek fiat- és kriptopénzeit a tőzsde saját pénzétől. Vagyis nem helyezhetik el a tőzsde saját pénztárát ugyanarra a számlára vagy pénztárcára, ahol az ügyfelek pénzeszközei állnak.
A pénzeszközök elkülönítése csökkenti a csalás lehetőségét. Az FTX bahamai székhelyű vezetői számára sokkal könnyebb lett volna a japán leányvállalatuknál tartott ügyfélpénzek kifosztása, ha ezek a pénzek összekeveredtek volna a vállalati pénzekkel.
[banner id=”100838″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Külső vagyonkezelés
Az elkülönítésen túlmenően, a japán tőzsdéknek az ügyfelek fiatpénz-egyenlegét egy harmadik félként működő japán intézményre – egy vagyonkezelő társaságra vagy egy banki trösztre – kell bízniuk, ahol azokat egy vagyonkezelő kezeli, és jogi kedvezményezettként az ügyfeleket jelöli meg.
Az FTX Japan és ügyfelei közé egy harmadik felet helyezve a szabályozók csökkentették volna az FTX bennfentesek mozgásterét a japán ügyfelek betéteinek manipulálására.
A vagyonkezelői kötelezettség előnye, hogy egy potenciális csőd esetén is extra réteg védelmet biztosít. A vagyonkezelőnél való tárolás megakadályozza, hogy a pénzek egy általános célú kasszába kerüljenek, ahol egy csődeljárás során a tőzsde más, egymással versengő károsultjai és hitelezői kiköveteljék azokat.
Az FTX Japan azt állítja, hogy 6,03 milliárd jen értékű, azaz 44 millió dollár értékű ügyfélpénzt tart vagyonkezelőknél.
Más országok kevésbé szigorúak. Az amerikai tőzsdék, köztük az FTX US is, az államok pénzátutalási törvényei, az ún. money transmitter törvények szerint működnek. Ezek a törvények szabályozzák a Western Uniont és más váltókat, de ebbe a kategóriába kerülnek azok az új pénzügyi technológiák is, amikkel rövid távon nem tud mit kezdeni a törvényhozás. Egy ideig a PayPal és a Coinbase is a money transmitter törvények szabálya alá esett.
Bár néhány állam megköveteli a pénzátutalóktól, hogy az ügyfelek pénzeszközeit letétben tartsák, de sok államban, köztük Floridában, Pennsylvaniában és Georgiában nincs ilyen követelmény. Ennek a biztosítéknak a hiánya lehet az egyik oka annak, hogy az FTX US ügyfelei még semmit sem hallottak arról, hogy visszakaphatják-e a pénzüket.
A kisbefektetők elsőbbsége
A japán csődvédelmi törvény előírja, hogy a japán tőzsdék ügyfelei csőd esetén, a kifizetésekkor, elsőbbséget élvezzenek más hitelezőkkel szemben.
A Japán rendszerben az ügyfelek a tőzsde hitelezői. Ők is ugyanolyan, a tőzsde által kibocsátott IOU-t kapnak, akárcsak a nagy szereplők, akik lehetnek kötvénytulajdonosok, banki hitelezők, beszállítók vagy leányvállalatok. Amikor egy tőzsde tönkremegy, ezek az IOU-tulajdonosok kétségbeesetten próbálnak hozzájutni a felszámolásra kerülő vállalat maradék eszközeihez. A japánok az ügyfeleket a hitelezők sorának legelejére helyezik, ezzel pedig megvédik őket és a pénzüket.
Másutt, például Ausztráliában, az egyszerű felhasználóknak magával az anyavállalattal, az FTX Tradinggel kell versenyezniük, hogy visszakapják tőkéjüket. Valószínűleg most irigylik a japánokat.
95%-os hidegtárca szabály
Az FSA megköveteli a japán tőzsdéktől, hogy az ügyfelek kriptóinak legalább 95%-át hideg tárcákban tartsák. Mivel a hideg tárcák nem kapcsolódnak az internethez, biztonságosabbak a hackerekkel és a belső támadásokkal szemben.
Az FTX Japan azt állítja, hogy jelenleg 3 194 bitcoint tart hideg tárcákban, valamint 16 418 ethert, 64,1 millió XRP-t és egy maroknyi más eszköz.
Több kriptotőzsde már régóta használ hideg tárcákat (bár valószínűleg nem az ügyfeleik pénzének 95%-át tartják bennük). A kisebb tőzsdék azonban a saját hideg tárcájuk helyett más tőzsdéket, például az FTX-et használhatják az ügyfelek pénzeszközeinek tárolására.
A mintegy 30 000 ügyféllel rendelkező ausztrál Digital Surge tőzsde nemrégiben önkéntes csődeljárás alá került, mert jelentős mennyiségű pénzt tartott az FTX-en. A Huobi 13,2 millió dollár értékben veszítette el az FTX-en tárolt ügyfélpénzeket, míg a Crypto.com 10 millió dollárnyi kitettséggel rendelkezett.
A japán 95%-os szabály segít megvédeni az ilyen veszteségektől.
Még egyet csavar a dolgon az 5%-os forró tárca szabály
A maradék 5% tőkét, amit a kriptotőzsdék hot walletekben tárolhatnak, 100%-ban fedezniük kell egy másik, cold walletben. Vagyis ha a tőzsde 10 BTC-nyi felhasználói tőkét tárol a forró tárcáiban, akkor köteles ugyanennyit elhelyezni egy hideg tárcára.
Az FSA ezeket a tartalékokat a tőzsde teljesítmény garanciáinak nevezi. Ha a forró tárcákból bármilyen mulasztás vagy támadás miatt eltűnne a kripto, a tőzsde cold walletekben tárolt fedezetét az ügyfelek kárpótlására kell felhasználni.
Szigorú betartatás
Minden japán tőzsdének évente át kell esnie egy speciális ellenőrzésen, amelynek során egy állami könyvvizsgáló megvizsgálja, hogy a fent felsorolt követelmények mindegyikét betartják-e.
- Ellenőrzik, hogy az ügyfelek összes fiat pénzét bizalmi vagyonkezelésben tartják-e,
- hogy az ügyfelek pénzeszközei elkülönítve vannak-e a tőzsdei pénzektől,
- hogy az összes kriptopénz legalább 95%-át hideg tárcában tartják-e,
- és hogy a tőzsde megfelelő mennyiségű teljesítmény garanciával rendelkezik-e.
Az FTX Japan károsult ügyfelei egyelőre nem kapták vissza a pénzüket. A jövőbe sem látunk, de az első jelek arra utalnak, hogy sikeres lesz a kártalanítás. Ez pedig csakis a japán kriptotőzsdék ügyfeleinek nyújtott garanciáknak és a szigorú szabályoknak köszönhető.
Az FTX kudarcára válaszul számos ország már most azon dolgozik, hogy kialakítsa saját kriptotőzsde szabályozását. Ha valahonnan példát kellene venniük, Japán lehetne az.