Az Európai Parlament tegnap elfogadta azt a két törvényjavaslatot, amelyek szabályozni fogják a térségben tevékenykedő kripto szolgáltatók működését.
Az első elfogadott tervezet a MiCA javaslat volt (Markets in Crypto Assets – kripto piacok törvény), amire 517 igen, 38 nem és 18 tartózkodó szavazat érkezett.
Életbelépése után a MiCA lesz a világ legnagyobb egységes kripto szabályozása, ami már nem csak egyetlen országot, hanem 27 tagállam mintegy 450 millió lakóját fogja érinteni. A MiCA hivatalos megfogalmazás szerinti célja, hogy:
- megvédje a felhasználókat a piaci buborékok veszélyeitől,
- egységes jogi környezetet teremtsen, hogy a szolgáltatóknak ne kelljen tagállamonként külön engedélyeket beszerznie,
- egyértelműen rögzítse, hogy kik és milyen feltételekkel üzemeltethetnek kriptós szolgáltatásokat és bocsáthatnak ki tokeneket,
- egyértelmű szabályokkal segítse az innovációt.
A MiCA több kriptopénz kategóriát is definiál és ezek kapcsán pontos követelményekeket támaszt a forgalmazók és kibocsátók felé. A főbb kategóriák:
- kripto eszközök: valamilyen tulajdonjog digitális kifejezése, ami elektronikus módon továbbítható és tárolható. Ez a legnagyobb kalap, ami alá a legtöbb kriptopénz besorolható.
- utility token (valaminek a használatára feljogosító token): egy szolgáltatáshoz való hozzáférést tesz lehetővé, de nem célja, hogy pénzügyi értékkel rendelkezzen.
- referált token (ART: asset referenced token): valamilyen külső eszközhöz, pédlául árucikkekhez, vagy valutakosárhoz kötött token, aminek célja, hogy azok értékét digitálisan lekövesse.
- e-pénz token (EMT – e-money token): stabil érték biztosítására törekvő, de csak egyetlen valutát lekövető tokenek, lényegében a mai stabilcoinok.
A két utolsó kategóriában bevezetik a szignifikáns (ART és Significant ART, EMT és Significant EMT) kategóriákat is, amelyekbe a 10 milliónál több tulajdonossal (holderrel), vagy 5 milliárd eurót meghaladó piaci részesedéssel, vagy napi 2.5 millió darab tranzakcióval, vagy 500 millió eurót meghaladó napi forgalommal rendelkező tokenek fognak bekerülni.
A kripto pénzek kibocsátóinak kötelezővé teszik a technikai leírást és jövőbeli terveket tartalmazó útmutató (whitepaper) készítését, amit annak publikus közzététele előtt 20 nappal be kell nyújtani a pénzügyi szabályozó szervekhez. A hatóságok az ebben foglaltak alapján meg is tagadhatják egy új kriptopénz kibocsátását.
A whitepaperekre vontakozó pontos formai követelményeket a következő hónapok során fogják meghatározni.
Az új kriptopénzeket kibocsátók számára előírják, hogy 14 napig biztosítsák a kibocsátásban résztvevő vásárlók számára, hogy elálhassanak a vásárlási szándékuktól, és ebben az esetben bármiféle díj levonása nélkül vissza is kapják a vásárlásra fordított összeget.
Az ART és EMT tokenek kibocsátóinak a whitepaper megléte mellett még más követelménynek is meg kell majd felelniük, amelyek azt hivatottak garantálni, hogy a kibocsátók ne tűnhessenek el, garantált legyen az ezek keretében forgalomba hozott tokenek valós eszközökre való átváltása és az értéküket garantáló letétek megléte, valamint problémák esetén a megfelelő személyek felelősségre vonásának lehetősége.
Az NFT-k kibocsátásával kapcsolatban a törvény még nem tartalmaz egyértelmű iránymutatásokat, ezek valószínűleg későbbi kiegészítések formájában fognak bekerülni.
A MiCA szabályozza a kripto tőzsdék üzemeltetésének feltételeit is, ahol a globális trendeknek megfelelően kötelezővé teszik a teljes átláthatóság meglétét és az ügyfelek egyértelmű azonosításának a lehetőségét.
Az anonimitást garantáló kriptókat valószínűleg ki kell majd vezetni az EU-ban működő váltókról, mert azokat csak olyan körümények között lehetne forgalmazni, ha az ezeket használók tranzakciós története egyértelműen beazonosítható lenne, ami viszont szembemegy ezen coinok működésének a lényegével.
Mindemellett (a teljesség igénye nélkül) szabályozva lesznek még:
- az ügyfelek által befizetett kriptók biztonságos tárolásának körülményei,
- a kereskedés során tapasztalható visszaélések (pl.: nagy összegű, de a valóságban soha végre nem hajtott, csak megtévesztést szolgáló vásárlói vagy eladói megbízások (buy wall / sell wall)) megfigyelése és jelentése,
- a kriptopénzekkel és azok kockázataival kapcsolatos tájékoztató anyagok meglétének kötelező biztosítása.
A kisebb kripto tőzsdéket mindig az adott ország pénzügyi felügyelete fogja ellenőrizni, ám a 15 milliónál több felhasználóval rendelkező oldalak már EU-s felügyelet alá kerülnek, őket magasabb szinten is megfigyelés alatt fogják tartani.
A decentralizált szolgáltatásokra (DeFi) vonatkozó szekció nem támaszt szigorú előírásokat a szolgáltatókkal szemben, “amíg garantált, hogy azok aktivitása decentralizált és független marad bármilyen közvetítő (harmadik fél) befolyásától.”
Bár ezt később kiegészíthetik, a MiCA a jelenlegi formájában inkább a centralizált felek működésének felügyeletére helyezi a hangsúlyt és békén hagyja a DeFi platformokat.
A fentiekben csak néhány fontosabb pontot emeltünk ki, de a következő hónapokban valószínűleg sok elemzés lát majd még napvilágot az elfogadott tervezetről és annak jövőben érkező kiegészítéseiről.
A szabályozással az EU-ban tevékenykedő pénzintézetek is megkezdhetik a saját kriptókkal kapcsolatos szolgáltatásaik bevezetését, amire a piaci verseny és a növekvő igények miatt valószínűleg idővel mindannyian rákényszerülnek.
Az EU összességében sokat nyerhet a MiCA bevezetésével, a kriptós szolgáltatók ugyanis egy 27 országra kiterjedő “útlevelet” szerezhetnek, ahelyett, hogy minden országban egy komplex megfelelési eljáráson kellene keresztülmenniük. Ez nagymértékben növelheti a kontinens versenyképességét és vonzóvá teheti azt a tisztességes működésre törekvő kriptós vállalkozások előtt.
Az ördög persze a részletekben lakozik, így hogy a hétköznapi felhasználókat miként érinti majd a MiCA bevezetése, az majd a gyakorlatban derülhet ki.
Ennek kapcsán valószínűleg sokal inkább érezhető lesz a szintén tegnap elfogadott második törvényjavaslat, a TFR bevezetése (Transfer of Funds Rule – átutalásokat szabályozó törvény), amit 529 igen, 29 nem és 14 nem szavazattal fogadtak el.
Ennek lényege, hogy a szolgáltatóknak adatbázist kell vezetniük a hozzájuk beérkező és tőlük kimenő tranzakciókról és ezeket az információkat meg kell osztaniuk más szolgáltatókkal és a hatóságokkal is. A TFR célja a pénzmosás megakadályozása, amit felhasználók szorosabb és átfogóbb megfigyelésével szeretnének elérni.
A privát, tehát a nem tőzsdén vagy más szolgáltatónál lérehozott kripto tárcákat a jelenlegi formájában nem érinti a TFR, tehát ezeket valószínűleg nem kell majd nekünk és név szerint beregisztrálni valamilyen hatóságnál, de a blokklánc tranzakciók nyomonkövetésével valószínűleg a legtöbb ügyfél walletjét be tudják majd azonosítani.
A MiCA és TFR javaslatok életbelépését már csak egy zárószavazás előzi meg. Erre május 16-án fog sor kerülni, ahol a 27 tagállam képviselői fognak döntést hozni. Ha itt is elfogadják, a tervezetek 20 nappal később kerülnek bele a Magyar Közlöny EU-s megfelelőjének számító regiszterbe. A MiCA ezt követően 2024 júniusában, a TFR pedig 2024 decemberében léphet életbe, innentől fogják őket kötelező érvénnyel betartatni.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.
