A Twitter, vagyis mai nevén “X” az elmúlt tíz év során a globális kripto-közösség egyik legfontosabb “otthona” lett, ezen a platformon jó magas a kripto-content koncentrációja. Olyannyira, hogy sok elemző is innen tájékozódik, a kripto-újságíróknak is kötelező használni, ehhez a videóhoz is sokat mentünk fel az X-re. Most pedig felröppent a hír, miszerint az X engedélyt kapott arra, hogy bevezesse a kripto-alapú fizetést a platformján.
A National Multistate Licensing System-nek kellett jóváhagynia, ez meg is történt, így most már kis túlzással csak az X vezetőségén múlik, hogy mikor indul meg a fejlesztés, ami simán lehet, hogy már el is kezdődött, annak ellenére is, hogy az engedélyt még csak augusztus 28-án kapták meg.
De találgatás helyett inkább nézzük meg, mire számíthatunk, mire kapott engedélyt az X! Ezek tételesen a következők, fontos hozzátennünk, hogy ez nem, legalábbis nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindez meg is valósul. De lássuk, ezekre kapott engedélyt az X:
-Digitális eszközök tárolása
-Digitális eszközök transzferálása
-Digitális eszközök váltása
De fontos -amennyire tudunk- benézni a színfalak mögé, és megérteni, vajon miért is az X a kripto alkalmazása felé, pontosabban annak, hogy ez vajon a kriptóról szól, vagy egy általános “bővülésen” megy keresztül az X. A helyes válasz az, hogy valószínűleg az utóbbiról van szó, tehát nem a kriptó kap most valamilyen különleges figyelmet, hanem az X rengeteg újdonsággal bővül, ennek része a kripto is.
Twitter was acquired by X Corp both to ensure freedom of speech and as an accelerant for X, the everything app. This is not simply a company renaming itself, but doing the same thing.
The Twitter name made sense when it was just 140 character messages going back and forth – like…
— Elon Musk (@elonmusk) July 25, 2023
Ezt igazolja Musk tweetje, vagyis posztja is, amiben egyrészt megindokolta, hogy miért nevezte át a Twittert, másrészt felsorolta, hogy mi mindennel fog bővülni az X a következő években, hogy elérjék az áhított “everything app” státuszt.
A névváltoztatás a nagyvezér beszámolója szerint pontosan azért volt indokolt, mert a szolgáltatások hamarosan sokkal többről fog szólni, mint 140 karakteres posztokról, amikkel oda-vissza lehet üzengetni egymásnak, mint a kismadarak, ezért a Twitter név már nem állja meg a helyét, de most végre lássuk, hogy mivel bővül az X a következő hónapok, évek során:
-Először most már akár több órás videókat is meg lehet osztani, ez már egy nagyon változás.
-A kommunikációs lehetőségeket jó tágra bővítik, valószínűleg lesz szöveges- és videó chat lehetőség is.
-Ami pedig a mi számunkra a legfontosabb, komplex, -állítólag- minden részletre kiterjedő pénzügy-menedzsmentet is kapunk.
Utóbbiba mélyebben is bele kell mennünk, egyrészt azért, mert számunkra tényleg ez a legfontosabb, másrészt azért, mert -ha ezek válóban megvalósulnak- akkor az X tényleg elérheti a “minden app” státuszt. A beszámolók szerint a következő pénzügyi szolgáltatások várhatóak:
-”Bankolás”, vagyis komplex banki szolgáltatások.
-Digitális, vagyis online vásárlás.
-Hitelkártyák és ügyintézésük.
-Befektetések.
-Hitelek.
Az egész -európai szemmel nézve- futurisztikus, hiszen nem láttunk még olyan applikációt, ami ennyi mindent egyszerre, vagyis “egyszemélyben” meg tudna valósítani. Vannak, pontosabban van egy nagyon jó példa a világban, méghozzá Kínában. A kínai WeChat most már évtizedes múltra tekint vissza, arról ismertek, hogy nem csupán 5-10, de egyenes sok tucat különböző szolgáltatást nyújtanak egyetlen applikáción belül.
A WeChat anyavállalat, a TenCent szinte sportot űz abból, hogy a különböző újdonságokat -legyen az akár kajarendelés, akár egy Uber-klón- versenyeztesse egymással, tényleg nem viccelnek, mindent, pontosabban mindent is megcsinálhatunk a WeChat használatával.
A WeChat lehet Musk számára a követendő példa, hiszen a felsoroltakon túl játékok, videó- és lokáció-megosztás, fotózási funkciók, webshopok egész sora, Client Relationship Management rendszerek, egyéb, a munkához kapcsolódó eszközök, például fordítóprogramok és még rengeteg egyéb funkció várja a felhasználók százmillióit.
Egy szó mint száz, az X egy kissé, vagy akár nagyonis megalomán terv része, Musk az életünk egészét uralni akarja, jó eséllyel ennek a tervnek a nagy részét valóban el is fogja érni. Már csak azért is, mert az X hatalmas számokat produkál, ha ezt áttekintjük, akkor közelebb kerülünk annak megértéséhez is, hogy vajon milyen hatása lehet az X kripto-bevezetésének a piacra, úgyhogy most lássuk az egykori Twitter, a megújuló félben-lévő X legfontosabb számait!
Az X-en most 1,3 milliárd fiók van, 450 millió havi aktív felhasználó, ebből 238 millió tartozik az úgynevezett monetizálható kategóriába, ami azt jelenti, hogy minden nap belép. Ráadásul a 38%-uk a a legaktívabb, 25 és 34 közötti korcsoportba tartozik, ez is jól jelzi, páratlanul értékes felületről van szó.
Gondoljunk bele, a napi bejelentkezés-szám, 238 millió ember mennyire bődületesen nagy érték, ez nagyjából a fele az Európai Unió teljes lakosságának, hiszen itt 448 millió ember él összesen. De még egy elképesztő szám, Mexikó lakosságát nemhogy bőven meghaladja az X napi aktív felhasználóinak száma, hanem egyenesen meg is kellene kétszerezni ahhoz, hogy elérjük ezt az értéket.
Érdekességképp, az egyik legnagyobb profilnak 133 millió követője van, Barack Obama-ról van szó.
Szóval az X egy hatalmas felület, így most már csak a kérdés, hogy ha elindul a kripto-szolgáltatásuk is, akkor annak milyen hatása lehet a piacra. Van egy példa az elmúlt évekből amire támaszkodhatunk, ez nem más, mint a PayPal. A PayPal kripto-vásárlás bevezetése őszintén szólva nem hozott átütő hatást a kripto-piac-ra, de nézzük meg pontosabban is, hogy akkor mi történt.
De mielőtt beleugrunk a PayPal kripto-bevezetésének számaiba, fontos hozzátennünk, hogy egyáltalán nem mindegy, mikor érkezik egy-egy ilyen hír. Jellemzően egy bikapiacon csak tovább emeli a jó hangulatot, amikor egy világszerte ismert nagy brand “kiáll” a kriptopénzek mellett, egy medvepiacon viszont az a tapasztalat, hogy nem igazán tudja kimozdítani az emberek az apátiából szinte semmi sem.
Amikor 2020 végén a PayPal először arról beszélt, elérhetővé tenné a kriptopénz-vásárlást milliónyi felhasználójának, az különösebb felfutást nem hozott, bár a hangulatnak azért érezhetően jót tett.
Pedig a PayPal felhasználószámában nem csupán összemérhető az X-el, de még messze meg is haladja, hiszen az aktív felhasználószám náluk 435 millió.
Tehát ha meg is valósul az X kripto-bevezetése, akkor sem garantálja semmi, hogy nagy hatása lehet, persze rengeteg múlik majd a részleteken, a pontos tálaláson, legfőképp pedig azon, hogy a platformon belül mennyire tolják majd a felhasználók arcába az új lehetőséget.
De van még egy fontos szempont, ami tovább árnyalja az X terveit, ez pedig az, hogy hiába van százmilliós felhasználóbázis, azért ha az emberek kriptopéneket akarnak venni vagy használni, akkor már most is megtalálják a módját. Persze az újabb és újabb platformok jót tesznek, sokat segítenek a piac fejlődésének, viszont a Coinbase, a Binance, és a többi, meghatározó váltó és tőzsde már kellően ismert, és kellően kényelmesen használható is ahhoz, hogy aki igazán szeretne befektetni ezen a piacon, annak meglesz rá a lehetősége.
Külön érdekesség, hogy a PayPal azóta saját stabilcoinnal is próbálkozik, ráadásul egy különösen jól, vagy különösen rosszul megválasztott időpillanatban, hiszen a kongresszus pont értékel egy stabilcoin-szabályozást, méghozzá a legelső olyat, ami átment az első akadályon, a képviselőház továbbengedte.
Van egy másik szép példa az elmúlt évekből, amiről mindenképp beszélnünk kell. Emlékeztek még a Facebook, vagyis mai nevén Meta kripto-kálváriájára? Mondd még valakinek valamit a “Libra” név? Bizony a világ vezető közösségi oldala, a több milliárd felhasználóval bíró Facebook pár éve úgy gondolta, teljes testtel beleáll a kriptopénzek ügyébe.
Először arról volt szó, komplex fizetési rendszert kíválnak majd, egy “kosár-szerű” kínálatot, amiből a userek kedvükre válogathatnak a különböző kripto-eszközök közül. Majd jött a Facebook saját stabilcoin-jának terve, ami akkora ellenállást váltott ki a világ központi bankjaiból, hogy Zuckerberg végül meghátrált, az egészből azóta sem lett semmi. Egyszerűen a kormányzatok megijedtek attól, hogy a pénz feletti kontroll kikerülhet a kezükből, ha egy magánvállalat saját pénz indításával befolyást szerezhet ezen a területen.
Ezt a példát azért érezzük fontosnak bemutatni, mert jól szemlélteti, hogy önmagában az, hogy ha egy olyan behemót, mint a Twitter, a Facebook vagy a PayPal bevezeti a kripto-elfogadást, váltást, tárolást, vagy akár kereskedést, az még nem feltétlenül hoz átütő hatást a piacra, akár sikerül megvalósítani a terveiket, akár nem.
A világ a részletekről szól, ez az X kripto-tervei kapcsán sincs másképp. Nem arról van szó ugyanis, hogy több száz millió felhasználója számára egyik pillanatról a másikra elérhetővé teszik a kriptopénz vásárlást. Az engedélyüket például egyenlőre csak néhány amerikai államra, például Maryland-re, New Hampshire-re, Rhode Island-re és még néhányra szerezték meg.
Lehet ebből valami, de sokkal tovább fog tartani, mint most sokan hiszik, és ha sikerülne a lehetetlen, vagyis az egész világon egyszerre bevezetni a kripto-vásárlást, váltást, egyebeket, akkor annak sem feltétlenül lesz átütő ereje az egész piacra.
Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy nincs jelentősége annak, ha egy tech-óriás, vagy akár bármelyik viágszerte ismert brand közelít a kriptopénzekhez, viszont az eddigi tapasztalataink alapján nem legyenek illúziónk sem. Várjuk ki a végét, messze van még az X általános, globális kripto-bevezetése.
Szemétből is lehet bitcoint csinálni
A bitcoin-bányászat egy hihetetlenül összetett, és folyamatosan fejlődő terület. Az egyik legfontosabb, mindent meghatározó tényezője természetesen nem más, mint az energiaigény. A bitcoin-bányászat hatalmas elektromos-áram fogyasztással jár, éppen ezért régóta központi kérdés, hogy pontosan honnan, milyen forrásból származik az áram, amit a bányászok használnak.
Többek között azért is kritikus kérdés ez, mert a kripto-ipar kritikusainak is remek muníciót kínál a kérdés főleg most, hogy a környezettudatosság egyre fontosabb kérdés az emberiség számára.
Nem véletlen, hogy a nagy bitcoin-bányász cégek egymásra licitálva igyekeznek átállni a zöld energiaforrásokra, amennyire csak tudnak. Persze a legtöbb esetben nem az emberiség jövője miatti aggodalom, hanem az üzleti racionalitás áll az ilyen típusú fejlesztések hátterében, dehát a lényeg, pontosabban a végeredmény ugyanaz.
Most egy újabb szép, pontosabban büdös példát láthatunk, a Nodal Power a szemétlerakókban keletkező depiónigáz, vagyis a metán hasznosításával foglalkozik. A lényeg az, hogy a szemétlerakókban keletkező metán, mint üvegházhatású gáz hasznosítható, áramot lehet vele termelni. Ezt eddig is csinálták, viszont a hálózatba való visszatermelés nem mindig éri meg, hiszen az árampiac dinamikus és erősen volatilis.
Éppen ezért nem mindig éri meg a szemétlerakókban képződő metánból termelt áramot eladni a hálózatnak, az ilyen esetekre nyújthat remek megoldást a bitcoin-bányászat. Hiszen ha éppen nem, vagy kevésbé éri meg a hálózatnak eladni a megtermelt áramot, akkor -szinte- gombnyomásra bekapcsolhatóak a bitcoin–bányagépek, amik ugyanabból a megtermelt áramból nagyobb profitot hoznak ki.
A Nodal most egy 13 millió dolláros befektetési kört zárt le, ennek keretében három telephelyet fognak megépíteni. Nézzünk meg egy konkrét példát, a nyugati hegyvidéki régióban félkész telephely 500 bányagépből áll, 40 petahash 6 secundom összesített teljesítménnyel. Ez a bitcoin-bánya 100%-ban megújuló energiaforrásból dolgozik, feltéve, hogy a háztartási szemetet megújuló energiaforrásnak tekinthetjük…
A lényeg a lényeg, a szemét-alapú bitcoin-bányászat még mindig zöldebb, mintsem ha fosszilis energiaforrásokból dolgoznánk, hiszen így legalább némi hasznát látjuk annak a tengernyi szemétnek, amit megtermelünk. Ráadásul az erősen üvegház-hatású metán legalább nem kerül a légkörbe, ehelyett energiaforrássá válhat.
Ezekbe a kriptopénzekbe fektetnek a kockázati tőketársaságok
Amióta létezik a kiprotpénzek piaca, folyamatosan felmerül a kérdés, hogy vajon mikor érkeznek a kockázati tőketársaságok a piacra. A helyes válasz az, hogy régóta jelen vannak ezen a területen, persze nem a kezdetek óta, de az elmúlt 4-5 évben már egyértelmű a jelenlétük.
Persze ez sem ennyire egyszerű, hiszen a precíz válaszadáshoz el kell különítenünk két külön befektetési társaság-típust. Az egyik a hagyományos Venture Capital, a másik pedig a kifejezetten a kriptopénzekre specializálódott befektetési alapok.
Azért fontos ezt a két típust elkülöníteni, mert az utóbbi, a kriptóra specializálódott alapok nyilván némiképp elfogultak a területtel szemben, jellemzően olyanokból állnak, akik eleve ezen a piacon szocializálódtak, legalábbis eltöltöttek már itt pár évet, mielőtt létrehozták volna saját alapjukat.
Ezzel szemben egy “hagyományos” befektetési társaság nem rendelkezik semmilyen elfogultsággal egyetlen piaccal szemben sem, sem jó, sem rossz “irányba”, legalábbis ideális esetben. Egyfajta pozitív visszaigazolásként is felfoghatjuk, ha egy VC valamelyik kripto-projektbe fektet, éppen ezért összeszedtük, milyen példákat látunk az elmúlt évekből.
Az első példánk a Solana, ami 2020 során több ízben is kapott kockázati tőkebefektetést, de szintén jó példa az Algorand, ami szintén hasonló típusú befektetésben részesült.
De őszintén szólva, ahogy elkezdtünk elmélyedni a “külső” kripto-befektetésekbe, tehát elkezdtünk keresni olyan példákat, amikben egy-egy kripto vagy blokklánc projektbe egy erős kripto-kötődésekkel nem rendelkező befektetési társaság beszállt volna, akkor azt találtuk, hogy ezeket nagyítóval, vagy nagyítóval se.
Tengernyi példa van arra, hogy kifejezetten erre a piacra specializálódott befektetési társaságok akár tucat, sőt, akár száz-szám fektetnek kripto-projektekbe, úgyhogy először vessünk egy pillantást erre a területre!
A 2021-ben alapítptt Shima Capital 229 kripto projektbe tett már tőkét, legutóbb 2023 februárjában. A már nevében is beszédes Digital Currency Group szintén bődületes számot produkált, 253 kripto-projektbe fektetett, de remek példa a Pantera Capital is, ők 200-nál járnak.
A sor még hosszan folytatható, a Binance Labs – akinek az anyacégét roppant nehéz megtippelni – a tevékenységének lényegét a nevében mélyen elrejtő Polychain Capital, vagy a nem is 200 körüli, hanem egyenesen 340 kripto-projektbe beszállt Coinbase Ventures mind-mind azt példázza, hogy ezt a piacot gyakorlatilag ez a piac tőkésíti, de ezen kívül nem túl sokan.
Egy szó mint száz, a kripto-piacon tényleg nagyon nehéz megtalálni a külső tőkét, jellemzően egymásba fektetnek a különböző kripto-startupok és már befutott cégek.
Mondanunk sem kell, a medvepiac nem tesz különösebben jót a piacnak, az elmúlt egy év során bő 75%-al estek vissza az ilyen típusú befektetések a kriptopénzek piacán, a befektetőtársaságok elpártoltak a területtől az utóbbi időben.
2022 júniusában még 1,81 milliárd dollár került erre a területre, egy évvel később ugyanez a szám 520 millió.
Érdemes megnézni azt is, hogy melyik részterület, vagy ha úgy tetszik szegmens érdekli a befektetőket. Úgy tűnik, hogy az infrastruktúra jellegű projektek, tehát a platfromok dominálnak, irántuk a legnagyobb a kereslet a befektetők részéről, már amennyi maradt az érdeklődésből az elmúlt év során.
De “aki keres az talál” alapon mégiscsak felfedeztünk pár “hagyományos” befektetési alapot, akik foglalkoznak kripto / blokklánc projektekkel is, ilyen például az 1989-ben alapított Techstars akik már több mint 950 exiten, vagyis startup-eladáson vannak túl.
De azt is érdemes tudni a Techstar-ról, hogy a jelek szerint mindennel is foglalkoznak, a portfóliójukba ugyanis szívesen várnak fenntarthatósághoz, közlekedéshez, médiához é egy sor egyéb területhez kapcsolódó startupokat.
Említést érdemel a Lightspeed Venture Partners is, ők is jóval a kripto-ipar születése előtt, 2000-ben indultak. Ők is foglalkoznak biotechnológiával, SaaS platformokkal és sok egyébbel is a kripto iránti érdeklődésük mellett.
Melyik coin lehet a következő nagy durranás a kripto piacon? Nézzük meg mibe fektetnek a kockázati tőkések, vagyis milyen kriptókban hisznek a nagy pénzesek:
De nézzük meg inkább rendszeretten, hogy a kriptóra-specializálódott befektetési alapok pontosan mely projekteknek szavaztak bizalmat az elmúlt évek során!
A Pantera Capitallal kezdjük, nem véletlenül, hiszen ők voltak jó eséllyel a legelső kripto-befektetési alap, lássuk mibe fektettek!
-0x
-Balancer
-Brave
-Cosmos
-Filecoin
-Polkadot
A következő a Paradigm, szintén a kripto-iparra specializálódott befektetési társaság, eddig ezekbe a kirptopénzekbe és kripto-szolgáltatásokba fektettek be:
-BlockFi
-Compound
-Cosmos
-Magic Eden
-MakerDAO
-Phantom
Következik a Coinbase Ventures, találunk a portfóliójukban DeFi platformokat, információ-aggergátorokat, egyebeket egyaránt, ezek az eddigi befektetéseik:
-Compound
-Etherscan
-Keep
-Cointracker
-Synthetix
-OpenSea
Úgy tűnik, hisznek az NFT piac jövőjében, hiszen bizalmat szavaztak az OpenSea-nek is.
A listánk következő szereplője az Andreessen Horowitz, a 2009-ben, tehát a kripto-ipar születésekor alapított befektetési alap a következő projekteknek adott tőkét:
-Digital Ocean
-Slack
-Roblox
-Trust Token
-Solana
-Phantom
-MakerDAO
-CoinSwitch
A Digital Ocean tárhely-szolgáltató és a Slack chat-platfrom kilóg a sorból, ahogy a Roblox is, hiszen itt egy játékról van szó.
De még nagyon sok tőkealapról kell beszélnünk, úgyhgy pörgessük meg, soroljuk fel őket és a befektetéseiket inkább felsorolás-szerűen, és fókuszáljunk kizárólag a kripto-ipari befektetésekre:
Polychain:
-Coinbase
Binance Labs:
-Harmony
-Figment
-Axie Infinity
-1Inch
-Band Protocol
-Moonbeam
Digital Currency Group:
-BitPay
-Brave
-CoinDesk
-Coinbase
-FTX
-Kraken
-Draper VC:
-Coinbase
-Ethereum
-Hashrabbit
-Ledger
-Tezos
A mára már dicstelen véget ért Three Arrows Capital:
-Avalanche
-Solana
-Polkadot
-AAVE
-KyberDAO
-Terra
-ORCA
-Axie Infinity
NGC Ventures:
-Algorand
-Avalanche
-Polkadot
-Solana
-Coin98
AU21 Capital:
-Polkadot
-Synthetix
-Tidal
-Manta Network
-Polygon
-Harmony
-Avalanche
És végezetül még egy csúnya véget ért szereplő, az Alameda Research:
-Uniswap
-Solana
-Binance
-Ethereum
-Bitcoin
A sor még hosszan folytatható, de most legyen elég ennyi, ugyanis a legfontosabb tanulságot levonhatjuk ennyiből is. A kripto-ipar iránt érdeklődő, vagy egyenesen az erre a területre specializálódott befektetési alapok jellemzően nem konkrét kriptopénzekbe, hanem sokkal inkább a kripto-szolgáltatókba, esetleg DeFi platformokba fektetnek.
De ha konkrét kriptopénzek kerülnek elő, akkor sem az adott coinból vásárolnak, legalábbis nem csak, hanem sokkal inkább magába a projektbe tesznek tőkét. Többször előkerül az Avalanche és a Solana is, az Algorand és a Polkadot is népszerű. Elő-előkerül természetesen az Ethereum és maga a bitcoin is, a Tezos-ba történő tőkeinjekcióra is van példa. De ahogy mondtam, sokkal jellemzőbb, hogy olyan eszközökbe fektetnek inkább, mint például a BitPay.
A lényeg a lényeg, a professzionális befektetők olyan kripto-projekteket keresnek, amik nem egy-egy konkrét kriptopénzhez kapcsolódnak, hanem platformokat preferálnak, illetve olyan szereplőket, akik valamilyen generálisan szükséges szolgáltatás nyújtanak, legyen az egy váltó, egy tőzsde, egy fizetési kapu, vagy bármi egyéb.
Mintha kevésbé bíznának a konkrét kriptopénzek sikerében, pontosabban sokkal jobban bíznak a piac egészének jövőjében, ennek megfelelően olyan rendszereket keresnek mint befektetési célpont, amire sokaknak van szüksége, és lesz is a következő évek során.
