A rétegelt architektúrában a blokklánc-hálózatok különálló rétegekre vannak osztva, amelyek mindegyike bizonyos funkciókért felelős. A blokklánc-hálózatokban a leggyakoribb rétegek az 1. réteg (L1) és a 2. réteg (L2). Ezek párhuzamosan működnek, hogy lehetővé tegyék a blokklánc ökoszisztéma zökkenőmentes működését. A Layer 3 (L3) hálózatok azonban új réteget jelentenek a blokklánc-hálózatokhoz, amelyek a decentralizált alkalmazások (DApps) építésére összpontosítanak.
A blokkláncrétegek áttekintése
Layer 1.: Az L1 a blokklánc-hálózat base layer-e/alaprétege. Magában foglalja a core protokollt és a konszenzus-mechanizmust. Olyan kritikus feladatokat kezel, mint a tranzakciók validációja és a blokkok létrehozása. A Bitcoin és az Ethereum a Layer 1 blokkláncok példái, ahol a tranzakciófeldolgozás és az okosszerződések végrehajtása a láncon belül történik.
Layer 2.: A layer 2 blokkláncok viszont az L1 blokkláncokra épülnek, és céljuk a skálázhatósági és hatékonysági problémák megoldása. A 2. rétegbeli megoldások olyan technológiákat tartalmaznak, mint az úgynevezett state channel-ek és a side chain-ek, amelyek gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat tesznek lehetővé a láncon kívüli feldolgozással. Ezek a megoldások azután időszakonként rendezik a felhalmozott tranzakciókat az 1. rétegű blokkláncon, csökkentve a torlódást és növelve az átviteli sebességet.
Layer 3.: A layer 3-ak olyan speciális hálózatok, amelyek célzottan egyetlen DApp-ot szolgálnak ki. A számítógépes hálózatokban a “réteg” kifejezés a hálózati stack-en belüli különböző szintekre vagy protokollokra utal.
A blokklánc és kriptovaluta térben az L3 hálózatok olyan alkalmazás-specifikus hálózatokat jelentenek, amelyek a meglévő L1 blokkláncokra épülnek, mint például az Ethereum. Ezeket a hálózatokat úgy tervezték, hogy egyetlen decentralizált alkalmazás számára dedikált környezetet biztosítsanak, lehetővé téve az önálló működést saját szabályaival, irányítási mechanizmusaival és gazdasági ösztönzőivel.
A Layer 3 alkalmazásának előnyei
- Specifikus skálázhatóság: Egyetlen alkalmazás kiszolgálásával a 3. rétegbeli hálózatok kifejezetten az adott alkalmazás igényeire optimalizálhatók. Ez jobb skálázhatóságot és teljesítményt tesz lehetővé ahhoz képest, mintha az alkalmazás közvetlenül egy layer 1 blokkláncon futna, ami korlátolt lehet a hálózat torlódása vagy a számítási overhead miatt.
- Testreszabás: A 3. rétegű hálózatok lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy saját igényeiknek megfelelően testre szabják decentralizált alkalmazásaik szabályait és protokolljait. Konszenzusos mechanizmusokat, irányítási modelleket és gazdasági ösztönzőket tervezhetnek és valósíthatnak meg, amelyek összhangban vannak alkalmazásuk céljaival és felhasználói bázisával.
- Interoperabilitás: A 3. rétegbeli hálózatok elősegíthetik a különböző DApp-ok közötti együttműködést. Szabványosított protokollokat és interfészeket biztosíthatnak a zökkenőmentes alkalmazáskommunikációhoz és adatcseréhez, összekapcsoltabb és jobban együttműködő ökoszisztémát hozva létre.
- Adatvédelem és biztonság: A 3. rétegbeli hálózatok növelhetik az adatvédelmet és a biztonságot azáltal, hogy minden alkalmazást elkülönítenek a saját hálózatukon. Az alkalmazás igényeihez szabott speciális adatvédelmi funkciókat vagy titkosítási mechanizmusokat valósíthatnak meg, védik az érzékeny adatokat és megakadályozzák az illetéktelen hozzáférést.
- Gyorsabb innováció: A Layer 3 hálózatokkal a fejlesztők gyorsabban iterálhatják és telepíthetik a frissítéseket alkalmazásaikba. Kísérletezhetnek új funkciókkal, optimalizálásokkal vagy irányítási mechanizmusokkal anélkül, hogy befolyásolnák a mögöttes Layer 1 blokkláncot, ami gyorsabb innovációt és a változó piaci igényekhez való alkalmazkodást tesz lehetővé.
A layer 3 hálózatok dedikált és testreszabható infrastruktúrát biztosítanak a decentralizált alkalmazások számára, skálázhatóságot, interoperabilitást, adatvédelmet, biztonságot és gyorsabb fejlesztési ciklusokat kínálva. Lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy hatékonyabb, speciális és felhasználó-központú alkalmazásokat hozzanak létre a tágabb blokklánc-ökoszisztémán belül.
A fentiek fényében úgy véljük, hogy a L3 blokkláncok nagy potenciált rejtenek magukban, és meghatározóak lehetnek a kriptoipar jövőjének alakításában. Ahogy a decentralizált alkalmazások egyre hatékonyabbá és összekapcsoltabbá válnak, azáltal egyre szélesebb körű a iparágakból és tartományokból vonzhatnak fejlesztőket és felhasználókat.
Ez pedig hosszabb távon a kriptovaluták és a blokklánc technológia mainstream elterjedéséhez és általános elismeréséhez vezethet.
Az L3 blokkláncok kihívásai és lehetőségei
Míg a 3. rétegű blokkláncok izgalmas lehetőségeket kínálnak, a meglévő ökoszisztémán belül számtalan kihívással is szembesülnek. Az egyik ilyen a hálózat biztonságának és rugalmasságának megteremtése. Mivel minden L3 DApp a saját hálózatán működik, kiemelten fontossá válnak a biztonsági intézkedések az adott hálózaton belül, valamint a potenciális sebezhetőségek elleni védelem biztosítása.
A biztonságos infrastruktúra fejlesztése és karbantartása, az okosszerződések auditálása és a lehetséges támadási pontok csökkentése kritikus fontosságú lesz a 3. rétegű blokkláncok sikere szempontjából.
Ezenkívül kihívást jelent a széles körű elterjedtség elérése és a hálózati hatások kialakítása. A Layer 3 hálózatok sikere azon múlik, hogy vonzza-e a fejlesztőket és a felhasználókat, hogy alkalmazásokat építsenek és használjanak ezeken a hálózatokon.
Az L3 blokkláncok körül élénk ökoszisztéma létrehozása stratégiai partnerségeket, fejlesztők számára vonzó tényezőket és felhasználó-központú tervezést igényel.
Ezeket alapesetben a már stressz-tesztek tömegének alávetett, és széles körben elterjedt L1 biztosítaná. És itt el is érkeztünk az L3-ak legfőbb hátrányához az: nevezetesen, hogy tovább fragmentálják a már egyébként is meglehetősen atomizált Ethereum infrastuktúrát például.
Az L3-on futó DApp-ok nem, vagy csak részben részesülnek az Ethereum L1 által biztosított előnyökből, mint a nagyfokú biztonság, decentralizáltság, megbízhatóság, stb. Az Ethereumot már az L2-k miatt is rengeteg kritika érte, hogy a fő protokollon nem képes megoldani a kihívásait, ami miatt tovább bonyolította egyébként sem éppen egyszerű architektúráját. Az L3-ak ezt a problémát még egy szinttel tovább fokozzák.
Az ilyen problémák vezettek az olyan monolitikus blokkláncok felértékelődéséhez az utóbbi időben, mint például a Solana, vagy a Near Protocol, melyek a biztonság, skálázhatóság, és decentralizáltság (bár az említettek esetében általában ez érvényesül legkevésbé) problémáját az L1-en tudták megoldani.
A kihívások ellenére a Layer 3 blokkláncok izgalmas utat kínálhatnak a kriptoipar fejlődéséhez. Lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy hatékony, speciális és felhasználó-központú alkalmazásokat hozzanak létre, ösztönözve az innovációt és bővítve a decentralizált technológiák lehetőségeit.
További hírek, elemzések és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.
Válaszd ki a legjobb kripto kereskedőket és vedd ki a részed a 30 000 dolláros nyereményalapból
/Nasdaq, CoinBureau, Medium/
