Kilenc európai bank – köztük az ING, az UniCredit és a Raiffeisen – fogott össze, hogy közösen indítsanak el egy EU-s kriptoeszköz-szabályozásnak (MiCA) megfelelő, euró-alapú stabilcoint. A kezdeményezés célja, hogy alternatívát biztosítson a dollárhoz kötött tokenek által uralt piacon.
Az új fizetőeszköz a már ismert stabilcoinokhoz hasonlóan a blokklánc-technológiára fog épülni, és várhatóan 2026 második felében jelenik meg. A bankok Hollandiában hozták létre azt a céget, ami az ottani jegybank felügyelete alatt fogja kibocsátani a terméket. Az alapítók további pénzintézetek csatlakozását is várják a kezdeményezéshez.
Az alapító bankok
Költséghatékony, azonnali tranzakciók
A stabilcointól azt várják, hogy a jelenleginél olcsóbb és gyorsabb belföldi és határon átnyúló fizetéseket, 24/7 elérhetőséget és azonnali jóváírásokat biztosítson.
A bankok szerint a hosszas elszámolási idők megszűnése sokkal hatékonyabbá teheti a nemzetközi szállítási láncok működését, ahol a tranzakciók hosszú átfutási ideje miatt gyakran körbetartozások alakulnak ki. Emellett a stabilcoinokra építhető programozható (DeFi) szolgáltatások is bővíthetnék a bankok tevékenységi körét, így a résztvevők optimisták a projekt jövőjét illetően.
Az EKB óvatos, a piac optimista
A projekt elindítását nem mindenki fogadja lelkesedéssel. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a magánszereplők által kibocsátott stabilcoinok kockázatot jelenthetnek, ezért az EKB inkább a központosított digitális euró bevezetését szorgalmazza.
A pénzpiac viszont továbbra is nagy lehetőséget lát a szektorban. A Citi legfrissebb előrejelzése szerint a stabilcoin-piac 2030-ra 1800 – 4000 milliárd dolláros nagyságig növekedhet.
A forgalomban lévő stabilcoinok összértéke 2025 elején még 200 milliárd dollár volt, de ez az elmúlt 9 hónapban több mint 50%-kal, 307 milliárd dollárra növekedett.
Amerika előnyben, Európa lemaradásban
Jelenleg a dollárhoz kötött stabilcoinok uralják a piacot. A 307 milliárd dolláros ágazatból az euró-alapú tokenek piaci kapitalizációja mindössze 600 millió eurót tesz ki, ami a teljes piac 0.2%-a.
Valószínűleg ez a különbség is hozzájárult ahhoz, hogy az európai bankok nyomás alatt érezzék magukat és úgy döntsenek, hogy közösen próbálnak meg belépni a piacra, mielőtt az Egyesült Államok végleg leuralja a digitális pénzügyeket.
A stabilcoinok jelenlegi használata nagyrészt a kriptokereskedelemhez kapcsolódik, de egyre több feltörekvő régióban kezd el beszivárogni a mindennapokba, például Latin-Amerikában (Argentina, Venezuela, Brazília), Afrikában (Kenya, Nigéria), Ázsiában (Fülöp-szigetek, Libanon, Pakiszitán), illetve Törökországban.
A globális trendek összességében azt mutatják, hogy beválhat az a jóslat, ami szerint a stabilcoin lesz a kriptovilág “killer appja”, vagyis az eszköz, ami valóban tömeges elterjedést érhet el. A stabil árfolyam, a könnyű hozzáférhetőség (nincs szükség bankszámlára, csak egy számítógépre vagy telefonra), az alacsony tranzakciós költségek, és a 0–24 órában történő valós elszámolás mind olyan tulajdonságok, amik a mindennapokban is kézzelfogható előnyt jelenthetnek. Ezek birtokában a stabilcoinok nemcsak a kriptopiac egyik legfontosabb innovációjává válhatnak, hanem hosszú távon a globális pénzügyi rendszer meghatározó szereplőivé is kinőhetik magukat.