Az elmúlt napokban a kriptovilág több ismert szereplője is kifejtette véleményét a kvantumszámítógépek jelentette veszélyekről. Míg az Ethereum alapítója, Vitalik Buterin már 2028-ra komoly kockázatokkal számol, a Bitcoin egyik legismertebb fejlesztője, Adam Back szerint a fenyegetés még évtizedekre van.
A vita lényege, hogy a kvantumszámítógépek képessé válhatnak olyan matematikai feladatok megoldására, melyekre a ma használt gépek még képtelenek, és ha ez megtörténik, feltörhetik a kriptotárcák által használt titkosításokat.
Ha egy kellően fejlett kvantumszámítógép képessé válik a felhasználók kriptovalutáit védő privát kulcsok visszafejtésére, ezek birtokában tranzakciókat lehetne végrehajtani mások pénzeszközeivel.
Ez a fenyegetés nemcsak technikai kérdés, hanem piaci és bizalmi kockázatot is jelent. Egy esetleges kvantumtechnikai áttörés megrendítheti a kriptovalutákba vetett bizalmat, és extrém piaci mozgásokat idézhet elő. A fejlesztők emiatt versenyt futnak az idővel: ha nem vezetik be időben a kvantumbiztos titkosítási megoldásokat, azt kockáztatják, hogy az egész iparág összeomlik.
Vitalik Buterin: 5 éven belül veszélyt jelenthetnek a kvantumszámítógépek
Vitalik Buterin a Buenos Airesben zajló Ethereum Devconnect konferencián figyelmeztetett arra, hogy az elliptikus görbékre épülő kriptográfia néhány éven belül használhatatlanná válhat, ha a kvantumtechnológia a jelenlegi ütemben fejlődik.
Vitalik 20% esélyt lát arra, hogy 2030-ig olyan kvantumhardver jöjjön létre, ami veszélyeztetheti az Ethereumot, míg Scott Aaronson, a kvantumkutatás egyik legismertebb alakja szerint akár már a 2028-as amerikai választások előtt is megjelenhet egy stabil kvantumszámítógép.
A “stabil” vagy “hibajavított” kvantumszámítógép olyan rendszerre utal, ami képes tartósan fenntartani a kvantumbitek állapotát, és kijavítani a kvantumvilágra jellemző hatásokból eredő hibákat. A mai prototípusok még csak “zajos” és rövid élettartamú működésre képesek, és csak egyszerűbb feladatokat tudnak megoldani.
A valódi fenyegetést az fogja jelenteni, ha sikerül létrehozni azt a tartós, hibajavított egységet, ami komplex algoritmusok, például a blokkláncok titkosítását veszélyeztető Shor-algoritmus futtatására is alkalmas lenne.
A kvantumszámítógépek fejlesztése ma még komoly anyagi ráfordítást igényel és komoly nehézségekbe ütközik. Ezek a rendszerek például rendkívül érzékenyek a külső hatásokra, például a hőmérsékletre és rezgésekre, ezért nehéz hosszú ideig stabilan működtetni őket. A jelenlegi rendszerek többsége csak egy másodperc-töredékekig képes megbízható működésre, így egyelőre messze van a modern kriptográfia feltörésétől.
A folyamat ennek ellenére gyorsul: a nagy technológiai vállalatok, például a Google és a Microsoft is saját kvantumchipeket fejlesztenek, így a kérdés így nem az, hogy megjelenik-e egy hibajavított kvantumszámítógép, hanem az, hogy ez évek vagy inkább évtizedek múlva fog megtörténni.
Vitalik Buterin ezért ismét hangsúlyozta, hogy az Ethereumnak fel kell készülnie, hogy a hálózat és a hozzá kapcsolódó ökorendszer életben maradjon.
Bitcoin: az alapok már megvannak, de hard forkra lesz szükség
Adam Back, a Blockstream vezérigazgatója, a Bitcoin egyik legismertebb kriptográfiai szakértője (és egyesek szerint magának a Bitcoinnak is az egyik lehetséges alkotója) szerint a valós kvantumfenyegetés még több évtizedre van. Ő úgy látja, hogy a technológiai nehézségek mellett a Bitcoin SHA-256 algoritmusa jóval ellenállóbb is a kvantumfenyegetésnek, mint az elliptikus görbék.
Probably not for 20-40 years, if then. And there are quantum secure signatures, NIST standardized SLH-DSA last year. Bitcoin can add over time, as the evaluation continues and be quantum ready, long before cryptographically relevant quantum computers arrive.
— Adam Back (@adam3us) November 15, 2025
Back arra is felhívta a figyelmet, hogy a poszt-kvantum titkosítási szabványok már elkészültek, így a Bitcoin időben át tud majd térni egy új rendszerre. Szerinte a nagyobb kockázatot nem a Bitcoin biztonsága jelenti, hanem az, hogy a ma titkosított, például archivált és érzékeny adatok a jövőben visszafejthetők lehetnek.
Théau Peronnin, az Alice & Bob kvantumtechnológiai vállalat vezetője szintén megszólalt a témában. Szerinte a Bitcoin fejlesztőinek legkésőbb 2030-ig el kell végezniük az átállást, amivel egy új, kvantumbiztos aláírási rendszert vezetnek be.
Peronnin szerint a legnagyobb veszélyben nem is az aktív felhasználók, hanem azok a hosszú távú bitcoin tulajdonosok lesznek, akik több éve nem mozdított bitcoinokkal rendelkeznek. Ha ezeket a kriptopénzeket az átállás után nem mozgatják át egy kvanutmbiztos tárcába, azt kockáztatják, hogy valaki ellopja őket.
Nem csak a Bitcoin és az Ethereum sorsa forog kockán
A kvantumszámítógépek előretörése nemcsak a Bitcoin vagy az Ethereum biztonságát fenyegeti. A modern digitális infrastruktúra nagy része ugyanarra a kriptográfiai alapra épül, mint a blokkláncok: olyan nyilvános kulcsú titkosítási rendszerekre, amelyek feltörése a ma ismert számítógépek számára gyakorlatilag lehetetlen. Egy valóban stabil, hibajavított kvantumszámítógép azonban képes lenne ezeket akár percek vagy órák alatt feltörni, aminek veszélye messze túlmutat a kriptovaluták piacán.
Az ilyen gépek elméletben képesek lennének visszafejteni a titkosított katonai kommunikációt, hírszerzési üzeneteket, diplomáciai csatornákat, banki adatvédelmi protokollokat vagy más, több évtizede archivált titkosított állományokat.
Azok, akik valami hasonlóra szeretnék az új technológiát felhasználni, már ma is gyűjthetnek titkosított adatokat, amelyek ugyan most még biztonságban vannak, de később, a kvantumáttörés után visszafejthetők lesznek. Ez azt jelentené, hogy a globális pénzügyi rendszerek, más kritikus infrastruktúrák, állami és üzleti titkok, és érzékeny személyes adatok is nyilánossá válhatnak.
A kvantumtechnológia fejlődése tehát nem csupán technológiai kihívás, hanem globális biztonsági kockázat is, így nem csak a kriptovilágnak, hanem a világ kormányainak és techcégeinek is meg kell kezdeniük az átállást a kvantumbiztos titkosítási szabványokra.