A bitcoin árfolyama a volatilis piaci környezet ellenére 74 000 dollár fölé emelkedett. Az emelkedést több tényező is segítette, a rekordközeli vállalati felhalmozás és a január óta nem látott ETF-beáramlás, valamint az a várakozás, hogy az Egyesült Államok újabb fontos szabályozási mérföldkőhöz érhet.
Újabb egymilliárd dolláros vételt jelentett be a Strategy
Michael Saylor és cége, a Strategy, ami jelenleg a világ legnagyobb nyilvánosan jegyzett vállalati bitcoinrulajdonos, újabb jelentős vásárlást hajtott végre. Az amerikai tőzsdefelügyelethez benyújtott tegnapi jelentés szerint a társaság április 6. és 12. között 13 927 bitcoint vett mintegy 1 milliárd dollár értékben.
Az átlagos vételár 71 902 dollár volt érménként, vagyis alacsonyabb, mint a cég teljes portfóliójára számolt 75 577 dolláros átlagos bekerülési ár. A tranzakciót teljes egészében az STRC nevű részvény eladásából finanszírozták.
A mostani vásárlással a Strategy teljes bitcoinállománya 780 897 darabra nőtt, amelyet összesen 59,02 milliárd dollár értékű vásárlással halmoztak fel. A 800 000 küszöbtől már csak 19 103 bitcoin választja el a céget, ami idén már több mint 107 000 darabbal növelte a készleteit.
Mindez annak ellenére történt, hogy a vállalat 2026 első negyedévében 14,46 milliárd dolláros, nem realizált veszteséget jelentett a digitális eszközökön. Ez jól mutatja, hogy a Strategy bitcoinstratégiáját továbbra is hosszú távú meggyőződés, nem pedig rövid távú árfolyamkalkuláció vezérli.
1,1 milliárd dollár áramlott a kriptós ETF-ekbe
Az intézményi kereslet nem csak a Strategy oldalán volt látványos. A CoinShares hétfői jelentése szerint a globális kriptós ETF-ekbe összesen 1,1 milliárd dollárnyi nettó tőke áramlott a múlt héten, ami január közepe óta a legerősebb heti adat.
A bitcoinhoz kötött termékek vitték a prímet, 871 millió dolláros beáramlással, de az etherhez kapcsolódóak esetében is látványos fordulat történt: három egymást követő kiáramlásos hét után 196,5 millió dollárnyi friss tőke érkezett az ETH ETF-ekbe.
A kép ugyanakkor nem teljesen egyirányú. A short, vagyis az árfolyam esésére spekuláló bitcoin ETF-ekbe 20 millió dollár érkezett, ami 2024 novembere óta a legmagasabb heti adat. Ez arra utal, hogy a befektetők egy része továbbra is további esésre készül.
Az ether az idei év egészét tekintve még mindig 130 millió dolláros nettó kiáramlásban van, miközben a bitcoin 2026-os összesített beáramlása már 1,9 milliárd dollárra nőtt. Elemzők szerint a kriptopiacon a beárazott volatilitás és a kockázati mutatók fokozatosan visszatértek az iráni konfliktus előtti szintekhez, ami arra utal, hogy az első pánik alábbhagyott, még ha a bizonytalanság továbbra is jelentős.
A Hormuzi-szoros körüli feszültség ellenére is emelkedett a bitcoin
A bitcoin meredek emelkedésére annak ellenére került sor, hogy hétfőn életbe lépett az amerikai blokád a Hormuzi-szoros térségében. A piacok a hétvégén még estek az amerikai-iráni tárgyalások összeomlása miatt, később azonban fordult a hangulat, amikor világossá vált, hogy a blokád csak az iráni kikötői forgalmat célozza, a nem iráni hajózási útvonalakat nem.
Az Egyesült Államok tehát nem akadályozza a nem iráni kikötőkbe tartó vagy onnan érkező hajókat, ugyanakkor egy hatékony blokád komolyan visszavetheti Irán amúgy is korlátozott olajexportját.
Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy Kína különösen érzékeny szereplő ebben a helyzetben, mivel az iráni nyersolaj jelentős része kelet felé áramlik. A cég szerint a kínai hajók esetleges feltartóztatása a térségben olyan eszkalációs kockázatot jelentene, amit a piacok valószínűleg még nem áraztak be.
Ugyanakkor a geopolitikai bizonytalanság kapcsán ugyancsak előtérbe került a bitcoin, miután Irán bejelentette, hogy BTC-ben is elfogadná a Hormuzi-szoros használatáért kért tranzitdíjakat. Ez teljesen új módon kapcsolhatja össze a kriptovaluták világát a globális olajkereskedelemmel.
Szűkül az időablak az amerikai kriptotörvény előtt
Szabályozási fronton Cynthia Lummis republikánus szenátor minden eddiginél sürgetőbben szólalt meg a Clarity Act ügyében. Pénteken az X-en azt írta: ez lehet az utolsó valódi esély arra, hogy a törvényt még a novemberi félidős választások előtt elfogadják. Lummis szerint ha most nem sikerül átvinni a jogszabályt, akkor az a politikai viták miatt akár 2030-ig is lekerülhet a napirendről.
Paul Atkins, a SEC elnöke szintén nyilvánosan támogatta a kezdeményezést, mondván, a kongresszusnak meg kell akadályoznia, hogy az ügy iránt nem elkötelezett szabályozók formálják a piac jövőjét.
A CLARITY Act lényege, hogy világos hatáskörmegosztást teremt a tőzsdei és az árupiaci felügyeleti hatóság (SEC és CFTC) között a digitális eszközök felügyeletében. A törvény januárban akadt el a szenátusban, elsősorban a stabilcoinok kamatozásáról szóló passzusok miatt. Március végén ugyan körvonalazódni látszott egy kompromisszum, de a vonatkozó vitás pontok még mindig nem rendeződtek.
Pénteken ugyanakkor Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója, és a törvény elfogadása körüli viták egyik fő okozója irányt váltott. Bár januárban még visszavonta a tőzsde támogatását a törvényjavaslat mögül, most már ismét annak mielőbbi elfogadását sürgette. A tét valóban jelentős. A JPMorgan elemzői korábban úgy fogalmaztak, hogy ez az átfogó kriptotörvény megnyithatja az utat olyan intézményi szereplők előtt is, mint a nyugdíjalapok vagy a biztosítók, amelyek eddig a szabályozási bizonytalanság miatt maradtak távol az ágazattól.