Az S&P Dow Jones Indices nem lazít az S&P 500 szabályain, így a tőzsdére készülő AI-óriáscégek sem kerülhetnek be automatikusan a világ egyik legfontosabb részvényindexébe. A döntés elsősorban a SpaceX, az OpenAI (ChatGPT) és az Anthropic (Claude) közelgő piacra lépését érintheti, ezek a cégek ugyanis akkora értékeltséggel jelenhetnek meg a tőzsdén, hogy az alapján azonnal a legnagyobb amerikai vállalatok közé tartoznának.
Az indexszolgáltató jelezte, hogy nem ad külön felmentést a pénzügyi életképességre, a tőzsdei múlt hosszára és a közkézhányadra vonatkozó feltételek alól pusztán azért, mert egy vállalat piaci értéke kiugróan magas. Vagyis attól, hogy egy cég már az első kereskedési napján több százmilliárd vagy akár ezermilliárd dolláros vállalatként jelenik meg a tőzsdén, még nem kerülhet be másoknál gyorsabban az S&P 500-ba.
A jelenlegi szabályok szerint egy frissen tőzsdére lépő vállalatnak legalább 12 hónapnyi nyilvános kereskedési múltra van szüksége, mielőtt egyáltalán szóba kerülhet az indexbe való bekerülése. Emellett teljesítenie kell a nyereségességre vonatkozó feltételeket és a megfelelő közkézhányadra való elvárásokat is.
Miért fontos az indexbe való bekerülés?
Az S&P 500-at követő befektetési termékek hatalmas összegeket kezelnek, ezért ha egy vállalat bekerül az indexbe, az egy automatikus és passzív vásárlási nyomást generál az abban szereplő cégek iránt. Az indexet vásárló alapok nem mérlegelhetnek, hanem 1:1 arányban kell lekövetniük az index összetételét, így az új tag részvényeiből is vásárolniuk kell.
A Bloomberg Intelligence becslése szerint egy gyorsított indexbe kerülés a SpaceX esetében 14 milliárd dollárnyi passzív keresletet hozhatott volna, míg az OpenAI-nál több mint 8 milliárd dollárt, az Anthropicnál pedig nagyjából 4,6 milliárd dollárt generálhatna. Vagyis nem csak arról van szó, hogy egy cég kap-e egy “S&P 500 tag” címkét, hanem arról is, hogy a nagy tőke is elkezdi-e automatikusan vásárolni a vállalat részvényeit.
A SpaceX különösen fontos szereplő ebben a vitában. A vállalat minden idők egyik legnagyobb tőzsdei bevezetésére készül, és akár az 1750 milliárd dolláros értékeltséget is elérheti. Egy ekkora cég azonnal az amerikai részvénypiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat, az S&P döntése azonban azt üzeni, hogy a méret önmagában nem elég.
Kockázatok és mellékhatások
A magas értékeltség oka, hogy a nagy magáncégek ma jóval később mennek tőzsdére, mint korábban. A technológiai és mesterségesintelligencia-cégek sokszor már magánpiaci környezetben elérik azt a méretet, ami régebben inkább csak tőzsdei vállalatokra volt jellemző. Ez kihívást jelent az indexszolgáltatóknak is:
- ha túl sokáig várnak, az indexek kevésbé tükrözik a piac legnagyobb vállalatait,
- ha viszont túl gyorsan engedik be az új cégeket, azzal a passzív befektetők is hirtelen nagy kockázatot vehetnek a nyakukba, hiszen olyan vállalatok papírjait kell megvásárolniuk, amelyek még nem bizonyítottak éles piaci környezetben.
A gyorsított bekerülés támogatói szerint az indexeknek minél hamarabb követniük kellene a valós piaci súlyokat. Ha egy vállalat már a tőzsdére lépéskor akkora, mint egy nagy technológiai cég, akkor szerintük furcsa, hogy a legfontosabb idexből akár egy évig is kimaradhat.
Az ellenzők viszont éppen ezt tartják veszélyesnek. Egy frissen tőzsdére került vállalat árfolyama még nagyon ingadozhat lehet, a közkézen forgó részvénymennyiség gyakran alacsony, a pénzügyi teljesítmény pedig sokszor nem elég átlátható ahhoz, hogy egy több ezermilliárd dollárnyi tőkét mozgató index azonnal felvegye.
Mindenki másképp csinálja
Az S&P ezzel a döntésével ellentétes irányt vett fel a rivális indexszolgáltatókkal. A Nasdaq ugyanis már módosította a szabályait, hogy bizonyos nagy tőzsdei bevezetések akár 15 kereskedési nap után bekerülhessenek a Nasdaq 100 indexbe. A FTSE Russell szintén gyorsított eljárást vezetett be, amely egyes nagy IPO-k esetében már öt kereskedési nap után lehetővé teheti az indexbe való bekerülést.
Az S&P 500 azonban továbbra is külön kategória marad. Az indexet a világ egyik legfontosabb részvénypiaci mércéjeként használják, és hatalmas passzív, illetve aktív befektetői vagyon kapcsolódik hozzá. Éppen ezért a szabályainak változása nem csak az érintett cégeknek fontos, hanem az egész piacnak.
Az S&P tehát egyelőre nem akarja feladni a régi szűrőit csak azért, mert a magánpiacokon több óriáscég jött létre. A SpaceX, az OpenAI vagy az Anthropic tőzsdei bevezetése ettől még óriási siker is lehet, de az S&P 500-ba vezető út számukra sem lesz automatikus. Előbb bizonyítaniuk kell, és csak utána jöhet az indextagság.