A japán kötvényhozamok emelkedését gyors erősödés követte. A dollár árfolyama 160-ról 153,53 jenig esett, miközben egyre többen számítanak a Bank of Japan újabb kamatemelésére. Ezzel megjelent a jen carry trade leépítésének egyik feltétele, széles körű piaci eladási hullám azonban eddig még nem alakult ki.
Egy héttel ezelőtti cikkünkben azt vizsgáltuk, hogyan hathat a globális piacokra, hogy a tízéves japán államkötvény hozama 1996 óta először 3 százalék fölé emelkedett. A kamatnövekedés hatása azóta a devizapiacon is megjelent, és a jen rövid idő alatt közel 4 százalékkal erősödött a dollárral szemben.
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
A Reuters adatai szerint kedden már csak 153,53 jent kellett adni egy dollárért, miközben a múlt héten még 160 volt az átváltási arány. Az elmozdulás azért lehet lényeges a részvény- és kriptopiac számára, mert a jen carry trade pozíciók leépítését a japán kamatok emelkedése mellett a deviza gyors felértékelődése is felgyorsíthatja.
Egyre valószínűbbnek tűnik a japán kamatemelés
A jen erősödése mögött a Bank of Japannal kapcsolatos várakozások változása is áll. A japán jegybank júniusban 1 százalékra emelte az irányadó kamatot, júliusi előrejelzésében pedig jelezte, hogy folytatja a monetáris szigorítást, ha az infláció és a gazdaság a várakozásainak megfelelően alakul.
A jegybank júliusi prognózisa szerint a friss élelmiszerek nélkül számolt infláció a 2026-os pénzügyi év második felében egyértelműen 2 százalék fölé kerülhet. A döntéshozók az olaj drágulása, a bérek emelkedése és az AI-kereslet által felhajtott félvezetőárak miatt felfelé mutató inflációs kockázatokat látnak.
A Bank of Japan szeptember 17-18-án tartja következő ülését, közvetlenül az amerikai jegybank szeptember 15-16-i kamatdöntése után.
Kézzelfoghatóbbá vált a carry trade kockázata
Az előző cikkben részletesen bemutattuk, hogy a befektetők miként finanszírozhattak jenhitelből magasabb hozamú külföldi kötvényeket, részvényeket vagy kriptoeszközöket.
Az ilyen pozíciókat két irányból érheti veszteség. A japán kamatemelések drágítják a finanszírozást, a jen felértékelődése pedig növeli a hitel visszafizetéséhez szükséges dollár összegét. A mostani árfolyamváltozás tehát már nem csupán elméleti, hanem elkezdett kézzelfogható kockázattá válni. A piac reakciója eddig rendezett maradt, de növekedett annak az esélye, hogy a jen erősödése kényszerű eszközeladásokhoz vezessen.
A jen árfolyamát a japán kamatpálya mellett az Egyesült Államokban várható döntések is meghatározzák. A piac körülbelül 60 százalékos esélyt ad arra, hogy a Fed szeptemberben 25 bázisponttal megemeli a kamatot. Az amerikai kamatemelés erősítheti a dollárt, így mérsékelheti a jenre nehezedő felértékelődési nyomást.
Emellett pedig ugyancsak fontos szempont lehet, hogy a piac szempontjából nem csak önmagában a 153 vagy 150 jen körüli dollárárfolyam lehet meghatározó. Nagyobb kockázatot az jelentene, ha a jen olyan gyorsan erősödne tovább, hogy a carry trade pozíciókat rövid idő alatt kellene lezárni. Ez globális szinten is likviditási problémákat okozhatna.
A japán pénzügyi fordulat új szakaszba lépett, és a kötvényhozamok emelkedése után a jen is erősödni kezdett. A hosszú ideig alig kamatozó japán állampapírok egyre vonzóbb alternatívát kínálnak a hazai intézményeknek, ezért a bankok, biztosítók és nyugdíjalapok ismét nagyobb arányban fektethetnek be Japánban a nemzetközi piacok helyett. A szélesebb piac számára ez akkor jelenthet nagyobb kockázatot, ha a jen gyors felértékelődése és a növekvő kamatok hirtelen pozíciózárásokra kényszerítenék a befektetőket. Ha az átrendeződés fokozatos marad, a globális részvény- és kriptopiac is könnyebben alkalmazkodhat hozzá.