Luxemburg állami vagyonalapja, az FSIL kriptovalutákba fog befektetni. A döntést Gilles Roth pénzügyminiszter jelentette be az ország 2026-os költségvetésének parlamenti vitáján.
Gilles Roth a 2026-os költségvetési tervezettel
A döntés értelmében az alap eszközeinek 1 százalékát helyezik el digitális eszközökben, elsősorban bitcoinban. A lépéssel Luxemburg válthat az első uniós tagálammá, ami állami szintű bitcoinbefektetést hajt végre.
A befektetés célja, hogy tovább erősítse Luxemburg pozícióját a fintech- és digitális eszközök európai központjaként, különösen most, hogy az országba egyre több olyan kriptós vállalat települ, ami az unión belüli kripto szolgáltatásokat lehetővé tevő MiCA-engedély megszerzésére törekszik.
Az FSIL legutóbi, 2025. június 30-i helyzetét rögzítő pénzügyi beszámoló szerint az alap 764 millió eurós vagyonnal rendelkezett.
Az FSIL-t 2014-ben hozták létre, azzal a céllal, hogy a jövő generációk javára fektesse be az ország költségvetésében keletkező többleteket. A kormány évente átlagosan 62 millió euró tőkét juttat az alapba, így az ország kriptovaluta-kitettsége 2026-ban akár a 8 millió eurót is elérheti.
Az alap eddig inkább konzervatív, kockázatkerülő befektetési stratégiát folytatott: vagyonának 53 százaléka befektetési minősítésű kötvényekben, 46 százaléka indexalapokban van elhelyezve, a fennmaradó kevesebb mint 1 százalékot pedig készpénztartalék formájában tartják.
„Lesz, aki szerint ez az 1%-os bitcoin befektetés túl kevés, és túl későn kezdünk el nyitni a terület felé. Mások pedig a magas ingadozásra és a spekulatív kockázatokra hívják majd fel a figyelmet. De az FSIL küldetését és profilját figyelembe véve az igazgatótanács úgy ítélte meg, hogy az 1 százalékos arány kiegyensúlyozott döntés, ugyanakkor egyértelmű üzenetet is küld a bitcoin hosszú távú potenciáljáról. Természetesen, ami megfelelő az FSIL-nek, nem feltétlenül megfelelő más befektetők számára.” – mondta Bob Kieffer, a pénzügyminisztérium kincstári igazgatója.
“A működési kockázatok minimalizálása érdekében a bitcoin-kitettséget tőzsdén kereskedett alapokon (ETF-eken) keresztül valósítjuk meg” – tette hozzá.
Az EU tagállamai közül korábban a Cseh Nemzeti Bank elnöke jelezte, hogy mérlegelik a mintegy 7 milliárd eurós devizatartalék egy részének bitcoinba történő átváltását. Az intézmény ezzel kapcsolatos stratégiáját már januárban jóváhagyták, és legutóbbi pénzügyi beszámolójuk szerint, egy részvénybefektetéseken keresztül már rendelkeznek is bizonyos kripto-kitettséggel.
Tényleges bitcoin-vásárlást a fenti jelentés kiadásáig a csehek még nem hajtottak végre, az ország jegybankja azonban jelezte, hogy erről nem is fog külön bejelentést tenni, és mint minden minden más befektetésről, erről is csak a következő negyedéves jelentésekben nyújtanak tájékoztatást.
Egyelőre tehát nem lehet biztosan tudni, hogy Csehország már rendelkezik-e közvetlen bitcoin-kitettséggel, és hogy ezzel megelőzte-e Luxemburgot, mint az első EU-s tagállam, ami állami szinten bitcoint vásárolt.