Bolívia gazdasági minisztere, Jose Gabriel Espinoza bejelentette, hogy az ország integrálni fogja a kriptovalutákat és a stabilcoinokat az ország pénzügyi rendszerébe.
A döntés értelmében a bankok a jövőben megőrizhetik az ügyfeleik kriptovalutáit, és digitális eszközökre épülő megtakarítási számlákat, hitelkártyákat és hiteleket is kínálhatnak. Espinoza szerint ezzel “a kripto törvényes fizetőeszközként kezdhet funkcionálni”.
A miniszter azt is hozzátette, hogy “a kriptók terjedését nem lehet visszafogni, ezért el kell ismerni a létezésüket, és ki kell használni az előnyeiket.”
A tilalomtól a fellendülésig
Bolívia közel egy évtizeden szigorúan tiltotta a digitális eszközök birtoklását, amit végül 2024 júniusában, egy jegybanki határozattal oldott fel. A döntést a regionális szabályozási minták és az ország devizatartalék-válságával indokolták.
A nyitás óta robbanásszerűen nőtt az országban kriptohasználat. A Chainalysis adatai szerint 2024 júliusa és 2025 júniusa között mintegy 14,8 milliárd dollárnyi kripto- és stailcoin-tranzakció zajlott az országban, amivel Bolívia a 46. helyre került a kriptovaluta elfogadás globális rangsorában.
A központi bank közélése szerint a pénzügyi rendszeren keresztüli, kriptókhoz kötődő műveletek is tizenkétszeresére nőttek, és 2024 júliusa és 2025 májusa között elérték a több mint 10 ezer tranzakciót, 88 millió dollár összértékben. A forgalom 86%-át magánszemélyek bonyolították, a Binance és a Tether USDT használata pedig domináns szerepet töltött be ezen a területen.
Bolívia
Gazdasági válság gyorsította fel a digitális átállást
A kripto felé való nyitás legfőbb oka az ország súlyos gazdasági helyzete. A boliviano 22% feletti éves inflációval küzdött októberig, miközben az ország devizahiánya kritikussá vált. A vállalkozások egyre nehezebben jutnak dollárhoz, ezért alternatív megoldások keresésébe fogtak.
2025 szeptemberétől az olyan nagy gyártók, mint például a Toyota, a Yamaha vagy a BYD már USDT-t is elfogadnak Bolíviában, miután a stabilcoin lehetőséget ad a dollárhoz kötött érték tárolására anélkül, hogy a hagyományos bankrendszer szigorú devizaszabályozásán kellene átmennie.
A Yacimientos Petrolíferos Fiscales Bolivianos (YPFB), az állami energiavállalat 2025 márciusában jelentette be, hogy a jövőben kriptóval fizetne az energiahordozó-importért. A lépésre az ország csökkenő gáztermelése, valamint a tartós dollárhiány miatt került sor. A vállalat infrastruktúrája azóta teljesen felkészült a digitális eszközök használatára, és megszerezte az ehhez szükséges engedélyeket is.
A bankszektor is rááll a kriptóra
A bolíviai bankok szintén gyorsan alkalmazkodtak az új szabályozáshoz. A Banco Bisa már 2024 októberében bevezette az első USDT-t támogató szolgáltatását, ami fontos mérföldkőnek számított egy olyan rendszerben, ami pár hónappal korábban még teljesen tiltotta és elzárkózott a kriptótól.
Az ország jegybankja szintén elkezdett felkészülni a nyitásra, és országos képzéseket kezdett szervezni a lakosság kriptókról szóló ismereteinek fejlesztésére.
A kormány egy modernizációs csomag részeként nyit a kriptoágazat felé, amitől azt reméli, hogy csökkenti a devizahiányt és stabilizálja az ország gazdaságát. Bolíviában tehát a gazdasági kényszer vált a pénzügyi innováció motorjává, de ha az integráció sikeres lesz, a ország akár regionális vezetővé is válhat a gyakorlati kriptohasználat területén.
