Az új-zélandi kormány több ezer közszolgálati állás megszüntetését várja a mesterséges intelligenciától és a digitalizációtól. A cél négy év alatt 2,4 milliárd új-zélandi dollár megtakarítás elérése, valamint a közszféra létszámának jelentős csökkentése.
Nicola Willis pénzügyminiszter egy költségvetéssel kapcsolatos bejelentésében beszélt arról, hogy a kormány szerint a közszféra túl lassan állt át a felhőalapú rendszerekre, túl sok a párhuzamos informatikai megoldás, és a minisztériumok sem használják elég bátran az AI-eszközöket. A kormány ezért a következő évekre új megtakarítási célokat ír elő az állami szerveknek.
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
Az idei költségvetésben 2 százalékos, majd a következő két évben 5-5 százalékos alapkiadás-csökkentést várnak el a legtöbb minisztériumtól. A terv része az is, hogy a közszolgálati dolgozók száma 2029 közepére 8700 fővel, nagyjából 55 000 főre csökkenjen.
A nagy ígéret megvan, de a pontos válaszok még hiányoznak
A bejelentés után az újságírók több minisztert is megkérdeztek arról, hogyan használnák a mesterséges intelligenciát a saját területükön, és pontosan milyen feladatokat lehetne vele kiváltani. A válaszokból az látszott, hogy miközben a kormányzati cél már megszületett, de még nem minden tárcánál világos, hogyan lesz a nagy átállásból tényleges megtakarítás.
Paul Goldsmith igazságügyi miniszter például arról beszélt, hogy “óriási lehetőségek” vannak az AI-ban, de azt is elismerte, hogy ezek közül sokat még maguk sem látnak pontosan. Szerinte egyes hatékonyságjavulások nem is feltétlenül a mesterséges intelligenciából jönnek majd, hanem olyan alapvetőbb fejlesztésekből, mint például a bíróságok papíralapú működésről digitálisabb rendszerekre való átállása.
Tama Potaka természetvédelmi miniszter szerint a természetvédelmi hivatalnál már most is használnak AI-t régi kezelési tervek és stratégiák feldolgozására. A tárcánál közel száz ilyen dokumentum van, és ezek nagy része elavult, de az AI segít értelmezni és rendszerezni a régi anyagokat, hogy gyorsabb legyen az újak előkészítése.
Simeon Brown egészségügyi miniszter szerint a kórházakban már bevezettek egy AI-alapú jegyzetelő rendszert, ami csökkenti az adminisztrációt és segít abban, hogy az egészségügyi dolgozók kevesebb időt töltsenek dokumentálással.
Az AI-ra való átállást bejelentő Nicola Willis pénzügyminiszter ugyanakkor elismerte, hogy saját irodája nem egy nagy mesterséges intelligencia felhasználó. Munkatársai ugyan már alkalmazzák a Microsoft Copilotot, például a beszédeinek nyelvtani javítására, de Willis szerint a kormányzati AI-nyomás miatt még neki is jobban meg kellett értenie ezeket az eszközöket.
Elmondása szerint ő arra biztatja a munkatársait, hogy merjék használni az AI-t, és ne féljenek tőle. A kormányzati kommunikációban persze ez most fontos elem, mert az AI egy olyan eszköz, amitől konkrét költségcsökkentést várnak.
A probléma nem az, hogy AI-t használnának, hanem hogy mire
Sok területen lehet ésszerű, ha egy kormányzat kihasználja az AI-ban rejlő lehetőségeket, például iratok rendszerezésénél, belső keresésnél, ügyfélszolgálati előszűrésnél, nyelvi javításoknál vagy adminisztratív folyamatok gyorsításánál.
David Seymour miniszterelnök-helyettes példaként említette, hogy ha az állampolgárok már AI segítségével írnak dokumentumokat hivataloknak, akkor az állam is használhat AI-t ezek feldolgozására.
De ezekből még nem feltétlenül következik, hogy az AI alkalmazása lehetővé tesz egy több ezer fős létszámcsökkentést. Más dolog egy hivatal működését hatékonyabbá és gyorsabbá tenni, és más azt állítani, hogy emiatt sokkal kevesebb emberre lesz szükség. Az új-zélandi kormány egyelőre erősebben hangsúlyozza a megtakarítási célokat, mint azt, hogy melyik minisztériumban pontosan milyen munkaköröket váltana ki az AI.
Az AI ára
Az AI-ra épített munkaerő-kiváltás költségoldala nem olyan egyértelmű, mint ahogy az elsőre hangzik. A mesterséges intelligencia nem ingyen dolgozó szoftver, mert drága infrastruktúra, licencdíj, számítási kapacitás és folyamatos emberi felügyelet kell hozzá. Vagyis attól, hogy egy feladatot kevesebb ember végez el, még nem biztos, hogy a rendszer egésze végül olcsóbb lesz.
Jó példa erre a Microsoft esete. A cég vezérigazgatója, Satya Nadella tavaly év végén még arról beszélt, hogy a Microsoft által írt kód 30 százalékát AI segítségével írják. Ehhez képest éppen a napokban derült ki, hogy a vállalat visszafogja az Anthropic Claude AI-programozóeszköz céges használatát, mert az ezzel járó költségek túl magasra rúgtak.
Az AI tehát hatékonyabbá tud tenni bizonyos folyamatokat, de a “legyen kevesebb ember és több AI” képlet önmagában még nem egy üzleti terv. Ha egy Microsoft méretű technológiai óriásnál is számít, mennyibe kerülnek az AI-eszközök, akkor egy államigazgatásban különösen fontos lenne előre megmondani, hol, milyen feladatnál és milyen költség mellett hozna valódi megtakarítást az új technológia.
14 százalékos leépítés a legnagyobb amerikai kriptotőzsdénél, AI veszi át az emberek helyét