Elindult a világ első olyan vízalatti adatközpontja, amelyet tengeri szélerőmű lát el energiával. A Kína partjaitól néhány tíz kilométerre működő létesítmény májusban kezdte meg működését, és egy látványos kísérlet arra, hogyan lehetne mérsékelni a mesterséges intelligencia gyors terjedésével járó víz- és energiaigényt.
A Shanghai Lingang Undersea Datacentre Demonstration project néven futó beruházás 24 megawattos kapacitással működik. A projektet egy magáncég, a HiCloud Technology, és a kínai állami hátterű China Communications Construction közösen valósította meg. A létesítmény mintegy 10 méterrel a tengerfelszín alatt található, és egy közeli tengeri szélerőműpark biztosítja az energiaellátását.
A kínai kormány szerint a megoldás több mint 20 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást a hagyományos, szárazföldi adatközpontokhoz képest. Ennek oka nemcsak az, hogy a rendszer megújuló energiára támaszkodik, hanem az is, hogy a tenger természetes hűtőközegként szolgál.
A hűtés az adatközpontok egyik legnagyobb költsége
A hagyományos adatközpontoknál az energiafogyasztás jelentős része nem közvetlenül a szerverek működtetésére, hanem azok hűtésére megy el. Egy szárazföldi adatközpontban a teljes áramigény 25-40 százalékát is kiteheti a hűtőrendszerek működtetése, például a hideg víz keringtetése és a légkondicionálás.
A vízalatti adatközpont ezzel szemben a tengervíz természetes hűtőhatását használja ki, miközben az energiaellátás döntő része, mintegy 97 százaléka tengeri szélerőműből származik.
A projekt egyik fontos mutatója a PUE, vagyis a Power Usage Effectiveness. Ez azt jelzi, hogy az adatközpont mennyire hatékonyan használja fel az energiát: minél közelebb van az érték az 1-hez, annál kisebb a veszteség. A sanghaji létesítmény a korábbi beszámolók szerint 1,15 alatti PUE-értéket ért el, ami jobb a kínai zöld adatközpontokra meghatározott 1,25-ös célnál.
Nemcsak áramot, vizet is spórolhat
Az adatközpontok vízigénye szintén egyre érzékenyebb kérdés, különösen az AI-infrastruktúra gyors bővülése miatt. A mesterséges intelligencia-modellek tanításához és futtatásához hatalmas számítási kapacitásra van szükség, ez pedig egyre több szervert és egyre több hűtést igényel.
A vízalatti adatközpontok egyik előnye, hogy csökkenthetik az édesvíz-felhasználást, mivel a hűtéshez a tengeri környezetet használják ki. Ez különösen fontos lehet azokban a térségekben, ahol a vízkészletek már most is szűkösen állnak rendelkezésre.
A téma súlyát mutatja, hogy az ENSZ Egyetemes Víz, Környezet és Egészség Intézete szerint az adatközpontok vízlábnyoma 2030-ra akár 9,3 billió literre is nőhet. Ez akkora mennyiség, amely a becslés szerint a szubszaharai Afrika 1,3 milliárd lakosának éves háztartási vízigényét is fedezné.
Kína nem elsőként próbálkozott, de gyorsabban lépett tovább
A vízalatti adatközpont ötlete nem Kínában jelent meg először. A Microsoft már 2018-ban tesztelt hasonló rendszert a skóciai Orkney-szigeteknél. A kísérlet eredményei később ígéretesnek tűntek, de a projekt nem jutott el olyan ütemben a kereskedelmi bevezetésig, mint a kínai megoldások.
Kína viszont gyorsabban tudta összekapcsolni a piaci igényt, az ipari kapacitást, a tengeri mérnöki tudást és az állami támogatást. A HiCloud már 2023-ban elindította a világ első kereskedelmi vízalatti adatközpontját Hajnan szigetén, a mostani sanghaji projekt azonban az első, amelyet tengeri szélerőmű lát el energiával.
A beruházás értéke körülbelül 226 millió dollár. A projekt a Lingang különleges gazdasági övezetben valósult meg, amely Sanghaj egyik kiemelt technológiai és szabadkereskedelmi zónája, és ahol többek között a Tesla egyik gigagyára is működik.
Az AI miatt egyre sürgetőbb a zöld adatközpontok kérdése
Kína az elmúlt években a mesterséges intelligenciát gazdasági és fejlesztési stratégiájának egyik központi elemévé tette, és az adatközpontok építésének felgyorsítását is célul tűzte ki.
A tervek pedig ennél jóval nagyobb léptéket is előrevetítenek. A Hicloud Technology, a Shenergy Group, a China Telecom és a China Communications Construction Company korábban megállapodást írt alá egy 500 megawattos, tengeri szélerőművel hajtott vízalatti adatközpont-klaszter fejlesztéséről. Ez nagyjából az éves magyar lakossági áramfogyasztás felének megfelelő teljesítményt jelent.
A tenger mint hűtőszekrény
Bár a technológia ígéretes, nem kockázatmentes. Szakértők szerint a vízalatti adatközpontok negatív hatást gyakorolhatnak az üledékre, illetve lokálisan melegebbé tehetik a tengervizet, ezért folyamatos megfigyelést igényelnek.
Rick Stafford, a Bournemouth University tengerbiológusa szerint a vízalatti adatközpont ennek ellenére alapvetően jó ötlet lehet, mivel a tengervizes hűtésből eredő melegebb víz csak egy lokalizáltabb, helyi hatásként jelentkezhet, és várhatóan nem terjed nagy távolságra. Ettől azonban a technológia környezetre gyakorolt hatásait hosszabb távon is vizsgálni kell. A sanghaji projekt így egyszerre technológiai mérföldkő és tudományos kísérlet is egyben, miközben mások már a másik irányba, a mélység helyett az űr felé kezdenék meg az adatközpontok telepítését.





