Egy New York-i bírósági ügyben névtelen felperesek próbálnak jogcímet szerezni több tízezer régóta inaktív bitcoin-tárca felett. Az érintett címek között olyanok is lehetnek, amelyek Satoshi Nakamotóhoz, a Bitcoin ismeretlen megalkotójához kötődnek.
A felperes “Noah Doe” álnéven szerepel a bírósági iratokban, mellette pedig két meg nem nevezett magántársaság, az “ABC” és az “XYZ” nevű cégek is szerepelnek az eljárásban. A kereset lényege, hogy a bíróság ismerje el őket nagyjából 39 000, állításuk szerint “elhagyott bitcoin-cím” jogszerű tulajdonosaként. Ezeken összesen körülbelül 3,8 millió BTC található, ami a jelenlegi árfolyamok mellett százmilliárd dolláros nagyságrendű értéket képvisel.
Egy régi elveszett tárgyakról szóló szabályra építenék az érvelést
Az ügy jogi alapját New York elveszett vagyontárgyakra vonatkozó szabályozása adná. A felperesek érvelése szerint a régóta inaktív bitcoin-címek olyan elveszett vagy elhagyott tulajdonnak tekinthetők, amelyeket ők “megtaláltak”, majd a megfelelő eljárási lépésekkel bejelentettek.
A felperesek minden egyes tárca értékét 10 dollárnál kevesebbre becsülték. Ez nem véletlen, a New York-i szabályozás ugyanis az alacsony értékű elveszett tárgyaknál gyorsabb utat adhat a megtalálónak a jogcím megszerzéséhez. A kriptós közösségben ugyanakkor éppen ezt tartják az egyik leggyengébb érvnek, hiszen a címeken lévő bitcoinok piaci értéke tárcánként sok esetben eléri a millió dolláros nagyságrendet.
A felperesek nem rendelkeznek a tárcákhoz tartozó titkos jelszavakkal, vagyis technikailag akkor sem tudnák mozgatni vagy eladni az érintett bitcoinokat, ha a bíróság nekik ítélné őket.
Az ügy jogi jelentősége sokkal inkább abban állna, hogy egy ilyen ítélet később hivatkozási alapként szolgálhatna, hogy ha az érintett címekről a bitcoinok valaha szabályozott tőzsdére vagy letétkezelőhöz kerülnek, akkor azok felett már ne a jogos tulajdonosuk (a beutalást végző személy), hanem a felperesek rendelkezhessenek.
A hosszú ideje mozdulatlan bitcoin-címek mögött nem feltétlenül elhagyott vagyon áll
Könnyen lehet, hogy sok elhagyottnak tűnő tárcának ma is van aktív tulajdonosa, aki egyszerűen csak hosszú távú megtakarításként tartja a bitcoinját, és nem használja rendszeresen a címet.
Ebben az esetben a felperesek nem gazdátlan eszközöket próbálnának megszerezni, hanem olyan tulajdonosok vagyonára kérnének jogi címet, akik továbbra is birtokolják a privát kulcsokat, csak nem lépnek fel nyilvánosan a bíróság előtt, és talán tudomásuk sincs arról, hogy más igényt tart a tárcájukra.
A helyzet egy elhagyatottnak tűnő házhoz is hasonlítható.
Attól, hogy egy ingatlanban évek óta nem láttak mozgást, még nem válik automatikusan gazdátlanná, és nem lehet egyszerűen megszerezni csak azért, mert valaki “rátalált”. Ugyanez a bitcoin-tárcákra is igaz, vagyis azok inaktivitása önmagában nem bizonyítja, hogy a tulajdonos lemondott volna a vagyonáról.
Egy ügyvéd szerint nem maradhat névtelen a felperes
Az ügyben Ian Cohen New York-i ügyvéd amicus curiae, vagyis a bíróság munkáját segítő külső jogi szereplőként lépett fel.
Cohen szerint a felperesek elmélete veszélyes precedenst teremthetne, mert utat nyithatna olyan szereplők előtt, akik régi, mozdulatlan kripto-címeket próbálnának megtalált vagyontárgyként kezelni.
Cohen azt is kifogásolja, hogy a felperes maga névtelen maradna a bírósági folyamat során. Érvelése szerint ha valaki több százmilliárd dollárnyi bitcoinra tartana igényt, akkor különösen erős indok kellene ahhoz, hogy ezt álnéven tehesse meg.
A felperesek álláspontját az is gyengítheti, hogy az állítólag elhagyott tárcák egy része az ügy nyilvánosságra kerülése után mozgásba lendült. Több korábban inaktív címről is indultak tranzakciók, ami megerősíti, hogy nem lehet elhagyottként kezelni őket.
A bíró helyt adott Cohen kérésének, és felfüggesztette az ügy előrehaladását, ezzel megakadályozva, hogy a felperesek csendben, érdemi ellenállás nélkül jussanak kedvező döntéshez. A következő fontos állomás egy július 14-re kitűzött személyes meghallgatás lesz New Yorkban, ahol a felperesek képviselőinek is meg kell jelenniük.
A július 14-i meghallgatás ezzel nemcsak egy a kriptopénzek szempontjából érdekes jogi ügy következő állomása lesz, hanem azt is eldöntheti, hogy egy bíróság mennyire engedi ráhúzni az elveszett fizikai tárgyakra vonatkozó jogi keretet a Bitcoin decentralizált, titkos jelszavakon alapuló tulajdonlási rendszerére.
Trump kvantumrendeletei új nyomás alá helyezhetik a Bitcoint



