Az amerikai szenátus hétfői programjában sem szerepel a kriptopiac szabályozását átalakító CLARITY Act. Bár a törvényjavaslat támogatói még megpróbálhatják elindítani a tárgyaláshoz vezető eljárást, de a jövő hétfőn kezdődő nyári szünet előtt már csak három ülésnapjuk maradt erre.
A szenátus augusztus 3-i ülésén az egyetlen előre bejelentett szavazás a H.R. 6500 jelzésű költségvetési javaslat napirendre vételéhez kapcsolódik, és nem tartalmaz utalást a CLARITY Act tervezetre (H.R. 3633). A CLARITY Act ezzel még nem bukott el, de a rendes eljárási rend alapján legkésőbb szerdán el kellene indítani a folyamatot ahhoz, hogy a nyári szünet előtti utolsó, pénteki ülésnapon legalább az ezzel kapcsolatos nyílt szenátusi viták megkezdéséről szavazhassanak.
Egyelőre nincs helye a szenátus programjában
A CLARITY Act az Egyesült Államok digitáliseszköz-piacának átfogó szabályozását teremtené meg. Egyebek mellett meghatározná, hogyan oszlik meg a kriptovaluták felügyelete az értékpapírpiacot felügyelő SEC és az árupiacokért felelős CFTC között, valamint, hogy milyen szabályozási követelmények vonatkoznának a tokenkibocsátókra és a kereskedési platformokra.
A törvényhozás alsóháza egy éve, 2025 júliusában, 294-134 arányban fogadta el a törvényjavaslat saját változatát. A felsőháznak számító szenátusban ezt követően két bizottság dolgozott a szöveg további előkészítésén, mivel a tervezet egyes részei a Bankbizottság, más részei pedig az árupiacot felügyelő Mezőgazdasági Bizottság hatáskörébe tartoznak.
Cynthia Lummis republikánus szenátor július 22-én hozta nyilvánosságra a két bizottság munkáját egyesítő, 616 oldalas tervezetet. Ez a már fentebb említett H.R. 3633 frissített változata, amit viszont a szenátusi vezetés azóta sem terjesztett a törvényhozás elé.
Ha lesz is a héten szavazás, az sem biztos, hogy a törvény elfogadásáról fog szólni
Ha sor kerülne a héten egy CLARITY-vel kapcsolatos szavazásra, valószínűleg az sem a törvény elfogadásáról, hanem csupán a napirendre vételhez vezető vita lezárásáról szólhat.
A százfős szenátusban a republikánusok 53 mandátummal rendelkeznek, míg a demokratáknak 47 helyük van. Vagyis az eljárás továbblendítéséhez, és a törvény későbbi elfogadásához szükséges 60 szavazathoz legalább hét ellenzéki szenátor támogatását is meg kellene szerezni.
Ez azért lehet nehézkes, mert a demokraták továbbra is elégtelennek tartják a törvény politikusokra és családtagjaikra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait. Kifogásaik hátterében Donald Trump és családja kriptoérdekeltségei is állnak, amelyek jelentős bevételt termeltek az elnökség alatt.
Az ellenzéki szenátorok olyan rendelkezéseket követelnek, amelyek törvényileg akadályoznák, hogy hivatalban lévő vezetők és hozzátartozóik közvetlenül profitáljanak a kriptopiacból.
Az amerikai szenátusban a kisebbség elhúzódó vitával késleltetheti egy törvényjavaslat tárgyalását. Ennek megállítására szolgál a cloture nevű eljárás, aminek elindításához legalább 16 szenátor aláírása kell, a menetrend azonban több napot vesz igénybe. Ha a cloture-indítványt a következő ülésnapon, augusztus 5-én szerdán nyújtják be, legkorábban augusztus 7-én, pénteken szavazhatnak róla.
Ez tehát még nem a CLARITY Act elfogadásáról szólna, hanem csak arról, hogy a szenátus továbbléphessen a kezdeti vitákról a törvényjavaslat napirendre vételéhez.
Csak ezután kezdődhetne el a CLARITY Act tényleges tárgyalása, esetleges módosítása és elfogadása. A végszavazás előtt ráadásul újabb viták kezdődhetnek és újabb cloture-eljárásra is szükség lehet. A többlépcsős folyamat miatt egyre kisebb az esélye, hogy a törvényt a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon, augusztus 7-én elfogadják.
A nyári szünet után is folytatódhat az eljárás
A szenátus hivatalos naptára szerint augusztus 10-én kezdődik és szeptember 11-ig tart az úgynevezett állami munkavégzési időszak. A szenátorok ilyenkor a saját államukban dolgoznak, Washingtonban rendszerint nem tartanak rendes üléseket.
A nyári szenátusi szünet kezdete tehát nem jogi határidő, a CLARITY Act elvileg szeptemberben vagy később is visszakerülhet a napirendre. Azonban a 2026-os őszi amerikai félidős választások, valamint az őszi költségvetési viták sokkal kevesebb lehetőséget hagyhatnak egy politikailag ennyire vitatott törvénycsomag megtárgyalására.
A CLARITY Act mögött tehát továbbra sincs meg a gyors szenátusi eljáráshoz szükséges politikai megállapodás. A késlekedés tovább nyújtja a szabályozási bizonytalanságot az Egyesült Államokban, ami az amerikai piac súlya miatt az egész kriptoágazatra hatással van.