Még haladó, haladóbb kriptopénz kereskedők, bányászok és HODLerek fejében is élnek tévhitek, amiket érdemes tisztába tennünk. Mint minden területnek, a kriptopénzeknek is sok mélysége van, kevesen vannak, akik a legapróbb részletekig mindent pontosan látnak és átlátnak. A tanulás szinte mindenre gyógyír, lássunk tíz, többé-kevésbé gyakori tévhitet a Bitcoin kapcsán.
Mielőtt belevágnánk, kezdjünk egy nyelvi, pontosabban az írásmódhoz kötődő tudnivalóval. A Bitcoin szó nagy “B” betűvel egy blokklánc rendszerre utal, a bitcoin szó kis “b” betűvel pedig az azon mozgatható kriptopénzre.
Egy bitcoin nem egy digitális érme vagy file amit egyik számítógéptől a másikhoz küldhetünk.
Egy bitcoin valójában egy bejegyzés az elosztott főkönyvben, nem egy file. Az érme, angolul “coin” kifejezés csupán egy metafóra. Ha a metafóra kifejezés nem kedves a fülünknek, akkor használhatjuk a hasonlat fogalmát is.
[banner id=”20599″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A kriptopénz tárcádban egyetlen egy kriptopénz sincs.
Csupán a privát-publikus kulcs párost tartalmazza, ez azonosítja a tulajdonost és hozzáférést enged “érméidhez” melyek a blokkláncon, az elosztott főkönyvi hálózaton vannak feljegyezve. Az elosztott főkönyv számos kópiában létezik a P2P (peer-to-peer), egyenrangú felhasználókat összekapcsoló rendszerben.
A kriptopénz tárcánkat felfoghatjuk úgy, mint az ügyintéző ablakot a klasszikus banki rendszerekben.
A bitcoin mögött nincs semmi, ami az értékét adná.
A bitcoin bányászat az a tevékenység, mely a rendszert biztonságossá teszi, védi a támadásoktól és az esetleges manipulációs kísérletektől. A bitcoin mögött valós tevékenység áll a bányászat formájában, az emberek hite mellett ez tesz értéket, tartalmat a bitcoin mögé.
A tranzakció olcsó.
Ez sokáig valóban így volt, viszont ha a rendszer aktuálisan nagy terhelésnek van kitéve, akkor a tranzakciós díjak jelentősen megnőhetnek. Sok múlik a fizetett összegen is, a Bitcoin rendszerének újításai, mint például a Lightning Network megoldhatják a jelentős terhelés esetén fellépő megnövekedett tranzakciós díjak problémáját.
A bitcoin a bűnözők pénze
Unásig ismételgetett gondolat, a valóság viszont az, hogy egy igazán dörzsölt bűnöző készpénzt használ, nem bitcoint. A következő pontban látni fogjuk, a bitcoin nem anonim. Sőt, a bűnüldöző szervek kifejezetten örülnek annak, ha valaki bitcoint használ, nem véletlenül.
[banner id=”20599″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Ha nem is könnyedén, de mindenképp hatékonyan azonosíthatóak azok, akik bitcoinnal fizetnek, a nyilvános blokktörténet, a tranzakciós lista alapján eljuthatunk ahhoz a tranazakcióhoz, mely során egy kriptopénz tőzsdéről vagy váltóról került bitcoin egy adott tárcába.
Ezek a cégek szigorú autentikációhoz kötik a regisztrációt, így adottak a személyes adatok. Akár nagyszámú tranzakciót visszafejtve, előbb vagy utóbb eljuthatunk egy azonosítható személyhez, akit a hatóságok felkereshetnek.
A bitcoin anonim.
A tévhittel szemben a valóság az, hogy a bitcoin kevésbé anonim és könnyebben követhető, mint a készpénz. Minden tranzakció transzparens, publikus a Bitcoin blokkláncon, bárki, bármikor, bárhol kénye-kedve szerint vizsgálhatja a rendszerben történt tranzakciókat.
Az úgynevezett blockexplorer segítségével tanulmányozhatjuk az egyes bitcoin összegek mozgásait, így ha épp egy bűncselekmény elkövetésére készülsz a bitcoin segítségével, keress más eszközt, még jobb, ha nem teszel semmit, ami törvénysértő.
A bitcoin semmiképpen sem anonim, legfeljebb pszeudonim, magyarul: “fél-anonim”. Egy Bitcoin cím mögötti személy kiléte nem publikus, legalábbis a bűnüldöző szerveken kívül másnak nincs túl esélye a felfedésre, az adott címről induló és oda érkező tranzakciók viszont könnyedén hozzáférhetőek.
Egy egész bitcoint kell megvenned.
Ugyanúgy, ahogy egy euró, egy dollár is “apró” részekre osztható, bitcoinból is vehetünk csupán egy egészen kicsi részt, például egy ezredet, akár kisebb mennyiséget. Egy bitcoin nyolc tizedesig osztható, a százmilliomod rész a legkisebb, ezen túl már nem osztható.
Valószínűleg az emberi pszichológiából ered a tévhit, szeretnénk legalább egyetlen egy “egészet” birtokolni valamiből. A valóság viszont az, hogy egy kis résznek is van értéke, ez csak attól függ, hogy aktuálisan hol jár a bitcoin árfolyama.
A bitcoint már feltörték, nem biztonságos.
A Bitcoin rendszerét eddig soha, egyetlen egyszer sem sikerült feltörnie senkinek. Egyes kriptopénz tőzsdékkel megtörtént már ugyan, hogy sikeres támadásnak estek áldozatul, a Bitcoin rendszerével ez viszont még sohasem történt meg.
A kormányok leállíthatják a bitcoint.
A Bitcoin rendszere egymástól független, akár nagy fizikai távolságban lévő számítógépekből felépülő hálózatból áll, a leállításához magát az internetet kellene megbénítani. Erre teljes mértékben egyetlen kormányzat sem lenne képes.
A blokklánc technológia jobbá teszi a világot
A blokklánc technológiában valóban adott a potenciál, hogy “jobbá” tegye a világunkat, azonban mint minden technológiát, ezt is használhatjuk jó és rossz célra egyaránt. A technológia lényege, hogy megmásíthatatlanul és megkérdőjelezhetetlenül nyomon kövessen bizonyos adatokat, ezt használhatjuk segélyszállítmányok hatékonyabb célbajuttatására és egy ország polgárainak disztópikus ellenőrzésére egyaránt.