A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements) által tegnap publikált jelentésből az is kiderül, hogy ennek a 70%-nak a nagy része még csak a koncepcióalkotásnál és az alapok kidolgozásánál jár. Néhány ország központi bankja azonban közép-hosszútávon saját kriptopénzt bocsáthat ki, annyira előrehaladott állapotban vannak a projektjeik.
A bázeli központú Nemzetközi Fizetések Bankja a világ legrégebbi, jelenleg is működő nemzetközi pénzügyi szervezete. A nemzetközi bankok közötti monetáris együttműködés legfőbb szervezője, a központi bankok központi bankja (Wiki).
A 70%-os arány 63 jegybank megkérdésével állt elő, melyek országai a világ összes gazdasági teljesítményének kilencven százalékáért felelősek. A jegybanki digitális pénzek többfélék lehetnek a felhasználás módja szerint. Használhatók:
- bankközi fizetési eszközként
- értékpapír-elszámolásra
- “kiskereskedelmi” célra, így általános felhasználásra is
A 63 megkérdezettből mindössze öt jegybank jutott el 2018-ban pilot (teszt) projektekig. Két úttörőről számolhatunk be: Svédország és Uruguay a készpénz támogatására, kiegészítésére tervez jegybanki digitális pénzt kibocsátani a közeljövőben. A svéd Riksbank 2017 elején kezdte meg az e-Krona fejlesztését, mostanra jutottak a nyomon követhető digitális pénz tesztüzeméhez. Uruguay a hírek szerint már be is fejezte saját, általános felhasználású digitális pénzének tesztjét. A jegybank a készpénz forgalom folyamatos csökkenése miatt döntött az blokkláncot használó e-Peso tesztjének 2017 végi indítása mellett, 2018 áprilisában sikerrel zárult. További tesztek után várható a kibocsátás.
Érdekes jövő előtt állunk, ahol a nemzetállami, blokklánc technológiát használó digitális pénzek versengeni kényszerülnek a nyílt, cenzúrázhatatlan és addigra tizenéve bizonyító kriptopénzekkel. Az internet esetében a zártság nem jött be. Kíváncsian várjuk az első éles kibocsátásokat, és hogy megjelenjen a svéd vagy uruguayi pénz a Binance és egyéb kriptotőzsdék kínálatában.
A BIS korábbi jelentésében három fő okot határozott meg, amiért a decentralizált kriptopénzek nem működhetnek valódi pénzként:
Nemzetközi Fizetések Bankja: Nem tudnak pénzként működni a kriptopénzek
