A Binance-re mostanában belépők már észrevehették a kereskedési felület felett található sárga gombot, amire ráklikkelve szemrevételezhetjük a tőzsde új felületét.
A bemutató oldalon pedig már látható az általunk is többször megemlített tőkeáttételes kereskedésre lehetőséget adó gomb (M: margin trading), ahol a kiválasztottak már BTC, ETH, BNB, XRP és TRX párokon tesztelhetik az új szolgáltatást.
Binance V2: Margin a jobb felső sarokban
Mivel a jövőben valószínűleg több altcoin is csatlakozni fog ehhez a listához és várhatóan rengeteg történetet hallhatunk majd arról, hogy egyesek hogyan nyertek rengeteg pénzt vagy éppen bukták el mindenüket a Margin használatával, a következőkben egy rövid ismertető közlünk arról, hogy miről is szól ez az egész.
A tőkeáttétel lehetővé teszi, hogy több pénzzel kereskedjünk, mint amennyi a számlánkon van.
Ezt a pénzt egy kölcsön formájában vagy a tőzsde, vagy a többi felhasználó biztosítja, akik ezért cserébe kamatot kapnak arra az időre, amíg mások használják a pénzüket. Hogy a kölcsönadót soha ne érhesse kár, azt egy külön program figyeli, tehát senki sem kérhet kölcsön majd léphet le mások pénzével, azt kizárólag kereskedésre lehet felhasználni. Ugyanígy arra is vigyáz rendszer, hogy még vesztes ügyletek esetén is maradjon annyi pénze a kölcsönt felvevő kereskedőnek, hogy le lehessen vonni tőle a kölcsön összegét és a kölcsönadóknak járó kamatokat.
A Binance-en jelenlegi tudásunk szerint a kölcsönt egy “harmadik fél” fogja biztosítani. Ha ez nem egy külsős cég lesz, akkor várhatóan a felhasználók ajánlhatják fel másoknak kereskedésre az itt tárolt pénzüket, amivel némi passzív jövedelemre tehetnek majd szert. Hogy pontosan mennyire, azt mindig a kölcsönadott pénzek kereslet/kínálat aránya fogja meghatározni. Ennek akárcsak a tokeneknek, saját piaca fog kialakulni.
[banner id=”38123″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A tőkeáttételes kereskedés a hagyományos piacokon is bevett szokás. Ennek mértékét általában egy aránypárral szokták jelölni. A 100:1 jelölés például azt jelenti, hogy a saját tőkénk 100-szorosának megfelelő összeggel tradelhetünk, vagyis ha 1000 dollár van a számlánkon, akkor akár 100 000 dollár értékű kriptopénzt is vásárolhatunk.
Bár ez elsőre jól hangzik, ahhoz hogy biztosítani lehessen a hitelezők pénzének védelmét, a kereskedő felületek szigorú feltételeket szabnak arra, hogy a kölcsön felvétele után mennyi veszteség érhet minket. A fenti példában például kevesebb mint 1%-os negatív kilengés után bontja a pozíciónkat a tőzsde, az 1000 dollárunkat pedig levonja a számlánkról, hogy kifizethesse vele a kölcsönzőknek járó kamatokat. Talán mondanunk sem kell, hogy a kriptopiacokon 1%-os elmozdulások gyakorlatilag percenként előfordulhatnak, tehát a Marginnal használatával villámgyorsan lehet óriási pénzeket keresni, de bukni is. A többség pedig bukni szokott, tehát kezdők, sőt még haladók számára is hatalmas veszélyeket rejthet ennek használata. Próbálkozókból ennek ellenére nincs hiány. Erre épít a jelenleg legnagyobb forgalmat bonyolító Bitmex tőzsde is, ahol elérhető a 100:1 arányú tőkeáttétel.
A Binance-en induláskor 2:1 arányú lesz a lehető legmagasabban beállítható érték.
A felvett kölcsönökkel nemcsak a pozíciónk méretét növelhetjük meg, ezek lehetőséget biztosítanak egy újfajta kereskedési típusra a shortolásra is, ami az árfolyamok eséséből származó profitálást jelenti. Példa a shortolásra:
Tegyük fel, hogy a BTC árának esésre játszunk, ami jelenleg 8000 dollárt ér és szerintünk 7000 dollárig is visszaeshet. Ezért felveszünk 1 BTC-nyi kölcsönt, amit rögtön el is adunk 8000 dollárnyi USDT-ért. A BTC ezután valóban esni kezd és eléri az általunk kitűzött célt, a 7000 dollárt. Mi ekkor a 8000 USDT-nkből 7000 USDT-ért visszavásároljuk a kölcsönvett 1 BTC-t , amit egy kis kamattal együtt visszaadunk annak, akitől a kölcsönt kaptuk. A nálunk marad ~1000 dollárt pedig zsebre tesszük, ez a mi hasznunk.
A shortolás és a tőkeáttételes kereskedés nem feltétlenül csak a haszonszerzésről szól, az a portfoliók diverzifikációjára és stabilitásának biztosítására is felhasználható, viszont használata ezen célokra is tapasztalatot igényel.
A Margin kockázatainak csökkentése érdekében, használatának elengedhetetlen feltétele (lenne), hogy pontosan meghatározott nyereség és veszteség szinteket állíthassunk be az ügyleteinkhez. Ez azonban a Binance-en most még problémás lehet, a tőzsde ugyanis egyelőre képtelen a két irányú, stop-loss és target szintek egyidejű kezelésére. Bár ezt a hiányosságot különböző segédprogramokkal (pl.: a magyar fejlesztésű Stoploss Manager-rel vagy a 3commas-szal) már ki lehet küszöbölni, de az oldalnak már régóta illene rendelkeznie ezekkel a funkciókkal nem csak a Margin, de a kor alapvető követelményei miatt is. Remélhetőleg ezek megjelenésére sem kell már túl sokáig várnunk.
Ha egy hagyományos tőzsdén tennél próbát a tőkeáttételes kereskedéssel, azt a magyar nyelven is elérhető XTB felületén is megteheted, de ingyenesen elérhető könyvüket is elolvashatod.