Tegnap kezdtük, ma folytatjuk a Tezos működését bemutató minisorozatunkat, az első részben a Liquid Proof-of-Stake modellről, illetve a “sütésnek” nevezett blokk validálásról volt szó, most pedig az kerül terítékre, hogy pontosan hogyan “menedzseli magát” a rendszer, milyen alapelvek, és gyakorlati megoldások keretében.
[banner id=”33219″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Két fontos célja van az “önjavítónak” is tartott karbantartási mechanizmusnak, az egyik természetesen a folyamatos hibajavítás, a másik a fejlesztés, ebben önmagában nincs semmi meglepő, minden IT projekt esetében ez a két cél kerül fókuszba.
Egy blokklánc esetében azonban van egy fontos cél, pontosabban egy elkerülendő eshetőség, ez pedig egy hard-fork felmerülése, éppen ezért különböző, természetesen TRX alapú jutalmakkal ösztönzik a Tezos a közösségét a folyamatos munkára, elkerülendő, hogy elévüljön a blokkláncuk.
Egy hard-fork költséges, ráadásul nem tesz jót a projekt megítélésének, ezért fontos cél az elkerülése.
De nem akárhogy születik végső döntés egy-egy javításról, vagy új fejlesztésről, alapvetően négy szakaszra osztható a folyamat:
- Előterjesztési szakasz, ennek lényege, hogy az ötletgazda előáll a javslatával, ennek a szakasznak a végén az a javaslat kerül kiválasztásra, ami a legtöbb támogatást kapta a közösségtől.
- Mélyebb elemzési szakasz, itt az történik, hogy a legtöbb támogatást élvező javaslatot delegáltak értékelésnek vetik alá, eldől, hogy tesztelésre kerülhet-e az alapötlet.
- Tesztelési szakasz, ekkor már elkezdődik a munka, egy teszt lánc kerül forkolásra, itt vizsgálják meg a fejelsztők, hogy megvalósítható-e az elképzelés, ha igen, akkor mennyire hasznos.
- Promótálási szavazás, ez a végső döntés szakasza, itt arról szavaznak a delegáltak, hogy a “fő”, vagyis a központi láncra kerülhet-e az adott fejlesztés.
Tegnap említettük, hogy ahhoz, hogy valaki “pék”, azaz blokk validátor legyen, úgynevezett roll-okra, vagyis 8000 TRX “csomagokra” van szüksége, minnél nagyobb mennyiséggel rendelkezünk, annál jobbak az esélyeink, és annál eredményesebb pékek lehetünk.
A szavazásra való delegálás is ugyanezen egyszerű elv szerint történik, minél nagyobb TRX mennyiséggel rendelkezünk, annál nagyobb eséllyel válhatunk delegálttá a fenti szavazási folyamatban, és annál többet ér a szavunk.
- 8000 TRX = 1 roll = 1 szavazat
Ahogy a Liquid Proof-of-Stake modellben láthattuk, lehetőségünk van arra, hogy allokáljuk egy másik felhasználóhoz a coinjainkat, ezzel delegálttá válik arra, hogy blokkokat validáljon helyettünk. A szavazás is hasonlóképpen zajlik, ebben a folyamatban is lehetőségünk van delegálni más felhasználókat, akik az allokált roll-oknak köszönhetően nagyobb szavatai súllyal rendelkeznek.
A delegáltak igen, nem szavazatokat adhatnak le, illetve tartózkodhatnak is egy-egy kérdésben, ugyanúgy többségre van szükség egy kérdés eldöntéséhez, mint bármely másik, a blokklánc világától független szavazás esetében.
Folytatjuk, legközelebb a teljes TRX mennyiség szétosztásáról, a rendszer belső gazdaságáról lesz szó! Addig is iratkozz fel a KriptoSuli néven ismert, ingyenes leckesorozatunkra, tanulj meg kereskedni, a megszerzett tudásodat pedig a gyakorlatban is kamatoztathatod, ha csatlakozol Discord csatornánkhoz, ahol napi tippekkel várunk!