Vége a kampánynak, Soros terve megbukott, az ENSZ csöndben van, úgyhogy lassan nyilván visszaáll az élet a Magyarországon normális kerékvágásba, és a hon atyái elkezdenek a jövőt szebbé és fényesebbé tevő ügyekkel foglalkozni. Egy ilyen lehet a blokklánc innováció és fontos társterületének, a kriptopénzek használatának és adózásának szabályozása. A bejegyzésben megnézzük, hogy egyes országok milyen úton indultak el a témában, és kísérletet teszünk megjósólni, hogy itthon mi következhet a következő hónapokban.
Országok blokklánc innovációval kapcsolatos gyakorlata
Általánosságban elmondható, hogy a blokklánc, mint technológia jelentőségét egybehangzóan elfogadják, még a kriptopénzekkel kritikus hangot megütők is. Málta kormánya Blokklánc Szigetté (Blockchain Island) keresztelné az országot, mert szerintük a fintech és blockchain technológiák támogatása, cégek és szolgáltatások bevonzása fogja Máltát olyan fejlődési pályára állítani, amely kimozdítja őket a turisták által kedvelt, de kiszolgáltatott szigetország szerepéből.
Oroszországban Putyin elnök többször kifejtette az utóbbi hónapokban a blokklánc jelentőségét, odáig ment, hogy élen kell járniuk, különben függési helyzetbe kerülnek a lemaradó országok az élenjáróktól. Az oroszok Vlagyivosztokban, a transz-szibériai expressz végállomásaként ismert kikötővárost tervezik megtenni a blockchainnel és kapcsolódó pénzügyi szolgáltasokkal foglalkozó innovációs központtá.
A svájci Zug település és környéke az utóbbi években Kriptovölggyé (Crypto Valley) fejlődött, több, mint kétszáz blokklánc cég működik itt a helyi szabályozásnak, kedvező adózási környezetnek köszönhetően. Az sem utolsó szempont, hogy a cégek a terheiket kriptóban is fizethetik. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi évben a világ 6 legnagyobb ICO-jából 4 innen indult. A kriptoakademia.com is saját ICO-t tervez, a részletekről, menetrendről és hogy miért lesz ez jó Neked, folyamatosan beszámolunk az oldalon.
A technológia rengeteg felhasználási területe miatt előbb-utóbb a világ minden országában alkalmazni fogják, azonban az nagyon nem mindegy a versengő nemzetek szempontjából, hogy ez helyben milyen bevételekkel, munkahelyteremtéssel és versenyképesség-javulással fog járni. Nem gondoljuk, hogy Magyarország egy ilyen horderejű forradalomból ki tudna vagy ki akarna maradni, az már egy másik kérdés, hogy a kormányzat fogja-e támogatni az innovációt, vagy inkább a piaci szereplők. A kriptopénzek esetében sajnos, hiába az első és bizonyított alkalmazási területe a blokkláncnak, már nem beszélhetünk ekkora egyetértésről.
A kriptopénzek jövője itthon
Magyarország esetében három út áll nyitva, remélhetőleg a következő hónapokban végre megtudjuk, hogy a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium lassan háromnegyed éve tartó egyeztetése milyen eredménnyel zárul.
- a német út
- az indiai út
- a jelenlegi amerikai út
Németországban hivatalos fizetőeszközzé nyilvánították a kriptopénzeket az év elején, ennek értelmében adómentes az azokkal történő közvetlen vásárlás. Az árfolyamnyereségek Euróra váltásáról egyelőre megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint, mivel pénzről van szó, ahogyan a devizaváltások esetében is, úgy a kriptós váltások esetében is a nem üzletszerű váltás adómentes lehet. Ez az út segíti legjobban a kriptopénzek adopcióját és nem hátráltatja sem a kriptopénz, sem blockchain innovációt lokálisan. Természetesen a szerkesztőségben egyhangúan ezt az utat szeretnénk Magyarországon megépíteni.
Indiában a központi bank megszüntet minden szolgáltatást kriptopénzekkel foglalkozó magánszemélyek és vállalkozások részére. Mindez azután történt, hogy a korábbi hónapokban kereskedelmi bankok elkezdték a helyi kriptotőzsdék számláit felfüggeszteni, illetve a számukra elérhető szolgáltatásokat korlátozni. Helyi kritikusok szerint ez egy nagy baklövés, hiszen visszafojtja a szektor új munkahelyeinek képződését, a fiatalok befektetési kedvét és az állami adóbevételeket is.
Magyarországon sajnos látunk esélyt erre az útra is, hiszen az MNB politikájába nem biztos, hogy belefér a kibocsátó néküli BTC és társaik térnyerése, fizetőeszközként való funkcionálása. A korlátozásnak pedig természetesen a kivétel lehetőségének megszűntetése a legbiztosabb módja. Miután múlt héten kiderült, hogy a Soros Fund Management befektetési társaság is elkezd kriptopénzekkel kereskedni, illetve ügyfeleik részére befeketetéseket eszközölni, van rá esély, hogy hirtelen a kriptopénzek megítélése is romlani fog magyar döntéshozói körökben.
Az USA-ban az ICO-kkal szemben keményen fellépnek, a kriptopénzek pedig vagyontárgynak minősülnek ezért az adózásuk is ennek kell, hogy megfelelő legyen. Az USA-ban minden egyes tőzsdei tranzakció adóköteles, talán nem véletlen, hogy a tavalyi évben a kriptóval rendelkezők mindössze 3%-a szerepeltette a témát az adóbevallásában. Véleményünk az, hogy itt nem az adócsalási hajlandóság a magas, hanem a túl bonyolult és átláthatatlan a bevallási folyamat, amit a jelenlegi rendszer megkövetel. A magyar szabályok alapján a kriptopénzekkel elért nyereség az “egyéb bevétel” kategóriába tartozik és utána összesen 30.34% adó fizetendő magánszemélyként. Az USA-hoz hasonlóan itthon is katasztrófa a kereskedés adózása, ezen változtatni kell, ha az állam bevételeket vár a szektorból.
Sokszor leírtuk már, de nem lehet elégszer: Reméljük, hogy az NGM felelős és előremutató döntésre jut az ügyben.
