És nem mellesleg az Uber és az AirBnb korai befektetője is volt. A bejegyzésben az egydolláros beszállója fölötti kesergés helyett megnézzük, hogy anno miért fektetett a Bitcoin ígéretébe, mit gondol a piac és a tech jövőjéről, lesz egy kis szó központi bankokról, és arról is, hogyan hatott a bankos múltja a befektetési stratégiájára, aminek központi eleme decentralizáció eszméje.
Jeffrey Wernick
A most 62 éves befektető már a gimnázium alatt elkezdett érdeklődni a gazdaság működése és a befektetés iránt, abban az időszakban, mikor az USA elkezdte a dollár leválasztását az aranyfedezetről. A University of Chicago-n kötött ki, monetáris közgazdaságtant tanult és már itt elkezdett kiábrándulni a központosításból, hiszen látta, hogy komoly problémák forrása lesz az, hogy a központi bankok nem elszámoltathatók a társadalom felé.
Az egyetem után persze befektetési bankoknál és központi bankoknál is dolgozott, belülről is megismerte a rendszert és a korábbi véleménye inkább felerősödött, mint megváltozott volna. A banki karrier hátrahagyásával pont a centralizáció elutasítása lett egyéni befektetői karrierjének alapköve, ezt értette és ebben látta hatékonyabb, transzparensebb, jobb jövőt.
Bitcoin 2009-ben. Miért?
Wernick három okot említ, amiért 2009-től kezdve bitcoinba fektetett, azóta pedig ezen elveknek megfelelő altcoinokba diverzifikált:
- a kibocsátási szabályok miatt nincs lehetőség hiperinflációra, központi beavatkozásra
- hamisíthatatlan, az elosztás alakulását pedig nem tudja hatóság befolyásolni
- bárki hozzáférhet a hálózathoz
“Ez az emberek pénze, melynek szabályait olyan protokoll határozza meg, amelyben az emberek bíznak. Egy olyan világban, amikor már semmiben sem bízhatunk, jó dolog, hogy van technológia, melyet nem irányíthat harmadik fél.” Itt azért fontos megjegyezni, hogy napjainkban a Bitcoinnal szembeni két legkomolyabb kritika pont a kínai Bitmain bányászatban betöltött túlságosan meghatározó szerepéről, és a BTC fejlesztésében szerepet vállaló Blockstream cég nem túl transzparens voltáról szól.
Általános befektetési stratégiája
A Bitcoint nagyon jó érzékkel találta el 2009-ban, majd nem sokkal később a szárnyaikat bontogató Uber és AirBnb, mostanra sokmilliárd dolláros startupokba tett pénzt angyal befektetőként. Ezek a szakemberek óriási rizikót vállallnak induláshoz közeli cégekben, és általában a saját tőkéjükből fektetnek be a későbbi sokezerszeres haszon reményében.
Jelen esetben ez mindhárom projekt esetében brutálisan bevált. A háromban a decentralizáció közös úgy-ahogy, hiszen bár az Uber és az AirBnb fejlesztése és a platform központosított, a robbanásszerű növekedést a peer-to-peer jelleg tette lehetőve, az, hogy mindenki a saját autójával, lakásával regisztrálhatott a rendszerbe és adhatott szolgáltatást más embereknek úgy, hogy a startupok csak a kereteket, a felületet adták hozzá.
Az AirBnB-nek nincsenek saját lakásai, nem kell törődnie a tisztítással, fenntartással. Az Ubernek nincsenek (egyelőre) saját autói, nem kell törődniuk a járműpark állapotával, fenntartásával, amortizációjával. A kriptopénzeknek nincsenenek bankfiókjai, széfei, ügynökei, lesz viszont használható és felhasználóbarát kezelés, blokkláncba vésett javak, szabad hozzáférhetőség és a harmadik felek kiiktatása a technológia által. Ma a Qtum és más blokklánc projektek tanácsadója és befektetője.
Az, hogy kilenc éve az akkor 53 éves Jeffrey Wernick erre a trendre ennyire ráérzett, annak köszönhető, hogy neki személyesen ellenszenves volt a központosítás, emiatt pedig értette az ellenkezőjét és felvillanyozódott általa, a vízió megérte neki a befektetett pénz esetleges elvesztését. Ez egyben tanulság is mindannyiunk számára.