Fontos napra ébredt ma a globális kriptopénz közösség. Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2008 október 31.-én került ki az internetre a bitcoin rendszerét bemutató dokumentáció, a sokat emlegetett White Paper. A kilenc oldalas anyag mind a mai napig elérhető a bitcoin.org oldalán, egy tipikus, elegáns tudományos publikáció.
Az anyag lényegretörő, bármiféle sallangtól mentes, már az összefoglaló első két mondatában lefekteti a meghatározó, központi gondolatokat. Ezek a peer-to-peer, harmadik felet nem igénylő fizetési rendszer és a digitális aláírás jelentősége, aminek értéke elvész, ha szükség van központi szereplőre a kettős költés kiküszöbölésére.
[banner id=”20469″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Természetesen szóba kerül a proof-of-work, a “tanúk” jelentősége, a csomópontok, amik a rendszer hitelességét szavatolják egészen addig, amíg többségük nem él vissza a rájuk ruházott feladattal. Beszél a “mediáció” problémájáról a kereskedelemben, majd rátér a blokklánc esszenciájára.
Az anyag érdekessége, hogy kizárólag CPU-ról beszél a proof-of-work taglalásakor és általában az egész anyagban, úgy tűnik akkor még nem merült fel vagy az alkotó nem látta előre a további erőforrások szükségességét.
Az azóta eltelt tíz évben hatalmas utat járt be a mind a mai napig legismertebb kriptopénz, alig néhány centes értékről a 2017-es nagy bull-run során közel húszezer dollárig emelkedett az értéke. De ami talán ennél is fontosabb, hogy a bitcoin megjelenésével egyenes út vezetett egy komplett ipar születéséhez, mára kétszázhét milliárd dollárnyi tőke mozog vagy éppenséggel áll kriptopénzekben.
Több ezer vállalkozó szellemű informatikusnak adott inspirációt saját coinok, tokenek létrehozására, mára már háromezernél is több kriptopénz keresi helyét a világban, hol több, hol kevesebb sikerrel. A BTC hegemóniája jól lehet némiképp kopott a tengernyi kihívó megjelenésével, ennek ellenére még mindig 53%-át adja tőkeértéke a teljes piac érétékének.
A bitcoin alkotójáról azóta sem tudunk sokat, lehet, hogy egyetlen emberről van szó, lehet, hogy egy csoport összehangolt munkájáról. A Satoshi Nakamota név és egyéb “nyomok” ázsiába, azon belül Japánba mutatnak.
Az elveszett bitcoin donáció a közösségnek – Satoshi idézetek az utókornak
Vitathatatlanul a legfontosabb “követő” az Ethereum, mely a blokklánc technológia demokratizálásán keresztül szinte bárkinek lehetőséget nyújt arra, hogy saját kriptopénzt hozzon létre. Persze mint minden forradalmi technológia, a bitcoin sem mentes a kihívásoktól, a tranzakciós volumen és idő, a rendszer terhelhetősége mind olyasmi, ami előreláthatólag még sokáig ad munkát a fejlesztőknek.
Izgalmas az anonimitás kérdésköre is, a pszeudonim (félig anonim) bitcoin alternatívájaként sok projekt kínál magasabb fokú privacy-t felhasználóinak. A proof-of-work modell és annak energiaigénye, az ezzel szemben álló proof-of-stake konszenzus mechanizmus, a blokk jutalom és számos egyéb technológiai részlet fontos ugyan, de nem ezekben rejlik a terület valódi jelentősége.
Sokkal inkább abban, hogy a bitcoin és követői valóban magukban hordozzák a lehetőséget, miszerint elszakadhatunk az évszázados pénzügyi rendszerektől, azok minden visszás, igazságtalan és alacsony hatékonyságú jellemzőjével együtt. Hogy ez mikor történik meg, megtörténik-e valaha, az tíz év múltán is nyitott kérdés.
A kriptopénzek szellemiségénél viszont talán nagyobb jelentősége van a blokkláncnak, hiszen már számos cég és szervezet alkalmazza a technológiát, áruházláncoktól kezdve bűnüldöző szervezeteken át IT óriásokig. A bitcoin vitathatatlanul óriási jelentőségű innováció, 2018-ban talán még mindig csak a felszínt kapargatjuk, hosszú időnek kell eltelnie még ahhoz, hogy kiderüljön, mekkora teret kaphat a világban.
A tíz éves évforduló kapcsán arra kérjük olvasóinkat, hogy mondjátok el nekünk, mikor és hogyan találkoztatok először a bitcoinnal!