A Bitcoin-t sokszor digitális aranyként is szokták emlegetni, ezért a következőkben szeretnénk szót ejteni a nemzetközi aranypiac egyik jellemző termékről, ami hamarosan a kriptopénzek világában is felütheti a fejét.
A világ aranykereskedelmének jelentős részét Londonban, az LBMA-ként ismert tőzsdén bonyolítják, amiről nemrégiben egy meghökkentő elemzés látott napvilágot. Ennek legfontosabb megállapítása az volt, hogy bár a statisztikák szerint évente 1.47 millió tonnányi arany tulajdonjoga cserél gazdát az LBMA piacán, az emberiség eddigi történelme során mindössze 0.19 millió tonna arany került kitermelésre. Tehát a londoni tőzsde nyilvántartása szerint 11-szer annyi arany létezik, mint amennyit több ezer év leforgása alatt a felszínre hoztunk. A jelenség magyarázata az úgynevezett “szintetikus arany”.
A szintetikus, vagy ahogy szó szerinti fordításban nevezik a “képernyő arany” a valóságban nem, kizárólag csak a kereskedők monitorain létezik.
Aranykereskedés Londonban
A szintetikus arany létére a kötelező tartalékráták rendszere ad lehetőséget, ami szerint a pénzintézeteknek elég az általuk kibocsájtott pénzügyi eszközök értékének mindössze töredéke fölött rendelkezniük. Az elemzés szerint, a londoni tőzsde esetében ez azt jelenti, hogy 1000 dollár értékű szintetikus arany kibocsátásáhaoz mindössze 10 dollárnyi valós arany letétbe helyezése is elegendő lehet.
Ha a bitcoin piacain is egy hasonló rendszer kerülne bevezetésre, akkor idővel akár több százmillió szintetikus BTC áraszthatná el a piacot, ami alaposan visszavethetné a rendelkezésre álló mennyiség szűkösségéből kiinduló spekulációk várható hozamát. Nem kizárt, hogy nemsokára már dollárral “felütött”, vagy euróval “dúsított” szatosit is vásárolhatunk, miközben a Made In China felirat a prémium kategóriás termékek ismertetőjele lesz.
A Mastercard a kriptopénzeknél is bevezetné a kötelező tartalékráták rendszerét
