A hagyományos könyvelés szolgáltatás felett eljárt az idő: az alapvetően számviteli nyilvántartásra kitalált blokklánc teljesen felforgatja a könyvelési és audit piacot, melynek köszönhetően olyan lehetőségekhez juthatnak a gazdaság szereplői, melyről eddig még álmodni sem mertek. A blockchain, mint számviteli technológia talán egyik legjobb felhasználási lehetősége az egyes javak tulajdoni viszonyainak nyilvántartása és a pénzügyi információk főkönyvének valós idejű fenntartása és nyomon követése.
Ennek megfelelően a könyvelő szakmával a legjobb dolog, ami az elmúlt évtizedekben történhetett az a blokklánc technológia megjelenése: a pénzügyi információk mérésével és közlésével, tulajdonhoz fűződő jogok és kötelezettségek megállapításával a pénzügyi források legjobb elosztásának tervezésével foglalkozó iparág teljes megújulás előtt áll, és az automatizációnak köszönhetően lassan auditorokká váló könyvelőknek új kihívásokkal kell majd szembesülniük a jövőben.
Szoftver és blokklánc a könyvelés szolgálatában
Míg két évtizede még rajzolt akasztófákra való kontírozással tanították a könyvelést, és értelmetlen módon számlatükör sorszámokat kellett bemagolni a vizsgákra, addig mára a számviteli szolgáltatások alapfolyamatai digitálisan működnek és sok esetben automatizáltak.
„Míg Európában a legtöbb országban már az adóhatóság elfogadja a digitális számlatartalmat és a számlázó szoftverekből kiállított, adóhatóságnak automatikusan elküldött bizonylatokat le lehet kérni a cégviteli szoftverekbe direkt, addig Magyarországon ezt a megoldást még csak pár szoftver támogatja, nem beszélve a PSD2 open banki kapcsolatig, mely a bankszámlák valós idejű szinkronját engedi az egyes cégviteli platformokra.
Ezen információk birtokában egy mesterséges intelligenciával már valós idejű fökönyvek állíthatók elő a szoftverekben, melyekre blokklánc-alapon smart contractok írhatók. A smart contractok pedig bizonyos főkönyvi együttállásokat figyelve akár hitelt, biztosítást, vagy bármilyen más ajánlatot is közvetíthetnek a gazdasági szereplők felé a jövőben” – fogalmazott Dén Mátyás András, a Technokrats Kft. ügyvezetője.
„Az eHÁZ, Magyarország első felhő-alapú társasházkezelő rendszere és az eCÉG céges ökoszisztémája is blokklánc-hitelesítve működik, melynek köszönhetően habár még a smart contract-alapú hitelajánlatok nem élesedtek, de legalább az egyes felhasználók által nem állítható többé, hogy a szoftver a hibás, hiszen a decentralizált technológia lényege, hogy több számítógépen történik a hitelesítés és nincs a mi tudásunkra, vagy információnkra utalva senki az ilyen esetekben.” – fogalmazott Dén.
Drága a blokklánc?
Ha egy szoftvergyártó integrálni szeretné a blokklánc technológiát, akkor két választása van: vagy saját blokkláncot fejleszt, melynek költsége akár százmilliókra is rúghat, vagy pedig egy meglévő blokkláncot használ havi- vagy tranzakciós díj ellenében, ezekből nincs hiány a piacon.
Míg nemzetközileg több ezer blokklánc verseng azért, hogy rajta futtassuk az egyes üzleti megoldásokat, addig hazai fejlesztésű hálózatból a legújabb és legmodernebb a hibrid-konszenzusú, nem számítási kapacitást használó ILGON, melyen annak ellenére, hogy Ethereum-kompatibilis, az Ethereum-hoz képest 1/1000-ébe kerülnek a tranzakciós díjak és ezek a költségek a hálózat fő valutájaként használt ILG árfolyam emelkedése esetén automatikusan korrigálnak, tehát teljes egészében tervezhetők.
Ahhoz, hogy a blockchain a pénzügyi rendszer szerves részévé válhasson, azt folyamatosan fejleszteni, szabványosítani és optimalizálni kell, illetve a piacon lévő hálózatok között biztosítani kell hosszútávon az átjárhatóságot. Ez – ahogyan a blokklánc technológia hazai szabályozása is – időbe telik, aki azonban a startpisztoly eldördülésénél már bemelegítve áll a startvonalon, az beláthatatlan technológiai és piaci előnyökre tehet szert a következő években.
