A Web2 többek között olyan óriáscégek uralmát hozta el, mint a Facebook, Amazon vagy a Google. Az elmúlt évek botrányai alapján már mindenki számára világos, hogy ezek a vállalatok a profitot helyezik az első helyre, a felhasználók és a személyes adataik csak másodkérdés számukra.
Vegyük példának a Google-t, egy rakat ingyenes szolgáltatást kínálnak, ami nyilván jó dolog, mert sokan nem szeretnének fizetni mondjuk egy e-mail postafiókért. Az “ingyenességnek” viszont ára van. Nyilván elhanyagolható azoknak a száma, akik végigolvassák egy Gmail fiók létrehozásakor a felhasználási feltételeket. Ahogy mondani szokták az apróbetűs részben, egy olyan pont is van, ami lehetőséget ad a Google-nek arra, hogy az üzeneteinkbe belenézzen. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy valaki random módon beleolvas a levelezésünkbe, egy algoritmus nézi át az e-mailjeinket. Hogy miért? Erre egyszerű a válasz, a levelezésben lévő tartalom alapján jelenít meg később a Google személyre szabott hirdetéseket számunkra. Ezek a célzott hirdetések sokkal nagyobb kattintási arányt érnek el. Ez az “üzleti modell” a Gmail mellet számos más applikációra igaz, például a Google Dokumentumokra is.
Sok embert persze ez nem zavar, de mielőtt legyintünk egyet, érdemes abba belegondolni, hogy ez az egész már egy kész iparággá nőtte ki magát. A felhasználókról adatbázisokat vezetnek, benne mások számára olyan releváns információkkal, mint az érdeklődési körünk, hobbink, családtagok adatai, betegségeink és még sorolhatnánk. Ezek a cégek az adatokat jó pénzért árulják egymás között. Remek példa erre, amikor egy webshopból rendelünk és gyorsan elfogadjuk az adatvédelmi szabályzatot elolvasás nélkül. Pár hétre rá pedig jönnek a kéretlen levelek különböző, számunkra ismeretlen webáruházaktól. Bevett szokás az ilyen vállalatok között, hogy a rólunk gyűjtött adatokat megvásárolják egymásról.
Egyik napról a másikra lecserélni a Gmailt elég lehetetlen feladat, hiszen a Google rendszere már mindennapi életünk részét képezni. Gmail-es e-mail cím nélkül például jóval bonyolultabb használni egy Androidos okostelefont. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnánk olykor elszakadni a keresőóriástól. Másodlagos e-mailcímnek például nyugodtan lehet használni ProtonMailt, náluk nagyobb figyelmet és védelmet kapnak a felhasználók személyes adatai.
A ProtonMail 2016 óta bárki számára ingyenesen elérhető, a levelezőszolgáltatás az adatbiztonságot és a privát szférát helyezi az első helyre. A céget a CERN korábbi kutatói alapították és jelenleg Svájcban van jegyezve. A svájci adatvédelmi törvények rendkívül szigorúak, ez az egyik garancia arra, hogy adatvédelem tekintetében megbízható szolgáltatásról van szó.
A ProtonMail egyik nagy előnye a végpontok közötti titkosítás. Ez azt jelenti, hogy leveleink az indulástól az érkezésig titkosítva vannak és a szervereken is titkosítva tárolják őket. Ez alól azért van kivétel, ha például egy nem Protomnail-es címre küldünk levelet (hanem mondjuk Gmail-re) értelemszerűen az nem biztos, hogy titkosított lesz. Ilyen esetben beállíthatunk egy kódot, amit a levél megnyitása előtt meg kell adni, ily módon tehát a titkosítás elérhető más szolgáltatók irányába küldött üzenetek esetében is. A titkosítás a levélben csatolt mellékletekre is vonatkozik!
Amennyiben a titkosítás él, az annak feloldásához szükséges kulcsokkal kizárólag mi rendelkezünk, tehát a ProtonMail-nél még ha akarnának sem tudnának belenézni a levelezésünkbe. Két jelszó áll a rendelkezésünkre, az egyikkel belépünk a levelezőalkalmazásba, a másikra pedig az üzenetek visszafejtésénél van szükség. Akinek nincs meg a második jelszó, nem fér hozzá az e-mailjeihez. Ha elhagyjuk a kódot, akkor buktuk a korábbi levelezésünket, még a Proton sem tud segíteni a visszaállításban.
A titkosítás mellett más biztonsági funkciók is vannak, beállíthatunk például 2FA-t, tudjuk kezelni a munkameneteket és van egy biztonsági napló is, ami minden azonosítási kísérletet tárol, akár IP címekkel is. Jelszó visszaállítás után például egy helyreállító mondatra vagy fájlra van szükség, míg ez nem történik meg, az adataink zárolva vannak. E-mail adatvédelem szempontjából is van két biztonsági beállítás. A távoli tartalmak betöltését mi vezéreljük, tehát a feladó fél szerverén lévő tartalmak nem töltődnek le automatikusan, ha azt az opciót válasszuk. Az e-mail követést is megakadályozhatjuk, ebben az esetben a feladó nem kap visszajelzést arról, ha megnyitják az általa küldött levelet. Valljuk be, titkosított e-mail szolgáltatóra nem sok embernek van szüksége. A ProtonMail szerteágazó biztonsági beállításait viszont jó lenne látni más szolgáltatóknál is. Nem is feltétlen a titkosítás miatt kell tehát a ProtonMailt választani, hanem a biztonság miatt. Ami még sokak számára egy pozitívum lehet, hogy ez a levelezőrendszer nyílt forráskódú. Beállíthatunk jelkódot vagy valamilyen biometrikus azonosítást a mobilalkalmazás megnyitásához.
Küldhetünk olyan leveleket is, amelyek egy bizonyos idő után automatikusan törlődnek a címzett postaládájából. Ez működik nem ProtonMail-es fiókok esetében is.
A ProtonMail felülete könnyen átlátható és testreszabható, több téma közül is lehet választani. A mobilos verzió nem ad annyi lehetőséget, mint a webes felület, ami a beállítási lehetőségeket illeti. A szokásos menüsor fogad bennünket, beérkező levelek, elküldött levelek, piszkozatok, levélszemét, lomtár.
Van lehetőség címkék és mappák létrehozására az egyszerűbb rendszerezés céljából. Az “Új Üzenet” gombra kattintva egy letisztult ablak ugrik elő, megadhatjuk a címzettet, a levél tárgyát, majd a tartalmi részt. Van lehetőség mellékletek csatolására és a szöveg apróbb szerkesztésére, mint betűméret, betűtípus, színek, rendezés, link beillesztése. A ProtonMail olyan, mint a legtöbb e-mail szolgáltató, de biztonság szempontjából jóval többet kínál.
Azt tudni kell, mielőtt valaki nem éppen legális tevékenység elősegítésére használná a ProtonMailt, hogy ugyan svájci cégről van szó, de a törvények őket is kötik. Ez azt jelenti, hogy hatósági megkeresése a Protonnak is kell adatokat szolgáltatnia. Mivel az üzenetküldés titkosítva történik ezek többnyire metaadatok vagy IP címek szoktak lenni.
A ProtonMail teljesen ingyen használható, annyi a megkötés, hogy az ingyenes csomagnál 500 MB a tárhely és napi 150 levél küldhető. A ProtonMail Plus ára 5 euró havonta, ez esetben már 15 GB-os tárhelyet kapunk, 10 e-mail címmel. Kényelmi és biztonsági szempontból megéri a Plus csomagra előfizetni, főleg ha több tőzsdén, váltón, lending oldalon van regisztrációnk és nem szeretnénk mindenhol ugyanazt az e-mail címet használni.
Ha ezen a linken keresztül regisztrálsz a ProtonMail-re a Kripto Akadémiát is támogatod! Androidos és iOS-es alkalmazása is van már a ProtonMail-nek, amelyeket ezen az oldalon keresztül tudsz letölteni.
