Az Artemis után egy újabb ingyenes segédeszközt mutatunk be. A buborék térkép gyorsan segíthet kiszűrni a legegyértelműbb kriptós csalásokat és bár a komplexebb átverések ellen ez sem véd meg, de használata nem épp atomtudomány, így mindenképp megéri pár percet rászánni, mielőtt kockára tennénk a pénzünket.
A fenti képen buborékok formájában látható egy coin TOP 100 legnagyobb tárcája. A tárcák között nem ábrázolták a valamilyen okosszerződéses funkcióhoz kötött tárcákat (pl.: multisig), mert ezek általában nagyobb mennyiséget, (például a kincstárat, airdropra szánt készletet, stb.) tartalmazhatják és megzavarhatják az elemzést.
A buborék képet a legtöbb ethereum kompatibilis coin esetében megnézhetjük a Token Sniffer oldalán, ha megadjuk annak contract címét, majd a Bubble Maps gombra klikkelünk.
A színes pöttyök tehát egy-egy tárcát jelentenek, a közöttük lévő vonalak pedig az egymás közt végrehajottt tranzakciókat jelölik.
A kék gömbök a sima tárcákat jelölik, a sárgák pedig a projekt tulajdonosának a walletjét. Időnként piros színű gömbök is megjelenhetnek, ezek burn címek, vagyis olyan tárcák, ahová a valamilyen mechanizmus során megsemmisített coinok kerülnek. Az ide utalt kriptók lényegében már nem léteznek, csökkenthető velük a teljes mennyiség. A helyreállításukra nincs mód, mert senki sem rendelkezik a tárcához való hozzáféréshez szükséges seed kulccsal.
A kép amit nézegetünk egy nemrégiben bebukott és átverésre épülő coin, a Maxapy buborék térképe. Jól kivehető rajta, hogy a tulajdonos tárcája sokkal nagyobb, mint a hagyományos tárcák többsége. Ha egy ilyen projektet látunk, akkor érdemes tőle távol maradni, mert azt jelenti, hogy az alapító bármikor a többiekre boríthatja az asztalt, vagyis a közösségre dumpolhatja a coinjait.
Ha sok coin térképét átnézzük, akkor többféle megoszlással találkozhatunk, de általánosságban elmondható, hogy ha a sárga pötty nagyjából akkora, mint az összes többi, akkor egy picivel már kisebb az esélye, hogy átverjenek minket.
Ahhoz, hogy értelmezni tudjunk egy ilyen képet, érdemes tisztában lenni magával a projektnek a sajátosságaival is. A következő képen például egy legitim szolgáltatással próbálkozó próbálkozás, a Strongblock látható.
Itt a sárga pötty még okés lenne, de több kiemelkedően nagy kék buborékot is láthatunk, ami némi gyanúra adhat okot. Ha azonban utánajárunk, megtudhatjuk, hogy ők nem használnak multisig tárcákat, tehát a csapat által a jövőben felhasználásra szánt készletet is hagyományos tárcákban tartják. Ezek nagy kék pöttyként jelennek meg az elemzésben.
Érdemes tehát ránézni a projekt whitepaper-ére, vagy megkérdezni a csapatot a Discord / Telegram csatornáján, hogy a nagy tárcák milyen célokkal rendelkeznek? (A buborékokhoz tartozó tárca címeket úgy tudhatjuk meg, ha a pöttyök fölé visszük az egeret.)
Egy ilyen ellenőrzésre jó példa a Hive Investments térképe. Sok sok kis pöttyöt látunk, ami jó, na de mi az a nagy kékség a középpontban?
Ha utánanézünk az oldalukon, akkor azt láthatjuk, hogy a projekt 2 kiugróan nagy tárcával rendelkezik: a Rewards (jutalmak) és a Treasury (kincstár) walletekkel. A harmadik legnagyobb pedig a coinok 10%-át tartalmazó Team (csapattagok) tárca.
A Polygonscan-en ellenőrizve azt láthatjuk, a projekt két legnagyobb tárcája okos szerződés funkciókkal bír (ez a kis ikonból látható az addressek előtt), ezért nem is jelenik meg a buborék térképen.
A harmadik legnagyobb tárca a csapat coinjait tartalmazó wallet, aminek a címét összevetve a buborékoknál látható nagy kék pötty címével, máris látható, hogy ugyanazokról a tárcákról van szó.
Egy másik érdekes példa lehet a theUFOtoken térképe. Itt feltűnően sok kapcsolatot láthatunk a legnagyobb tárcák között.
Vajon miért akarna a Top 100 tárca állandóan utalgatni egymás között? Talán nem valami átverésre készülnek?
A válasz nem.
Az Etherescanen ellenőrizve észrevehetjük, hogy a nagy tárcák nagy tőzsdéket jelölnek, illetve egy burn addresst, amit valamiért nem jelölt pirossal a buborék térkép. Az utalások ebben az esetben a coinok természetes körforgására utalnak.
Kissé eltérő, de ugyancsak szép képet mutat az Atari token térképe is, ahol egy kicsi sárga pontot, sok vele kb. azonos nagyságú kéket, tőzsdei középpontokat és egy piros burn addresst láthatunk.
És akkor a fenti példákat vessük össze még egyszer az elején vizsgált Maxapy képével.
Elég szembetűnő a különbség a csalás és a természetes életutat bejáró coinok között.
Természetesen csak azért, mert a buborékok kedvező képet mutatnak, még nem jelenti azt, hogy egy ilyen projektet nyerő befektetés lesz, de a Token Sniffer ingyenes funkciójával legalább már annyival előrébb leszünk, hogy kiszűrhetjük vele a legátlátszóbb csalásokat.