Ebből az anyagból megismerheted 2024 legfontosabb trendjeit a kriptopénzek piacán!
A piac folyamatosan változik, minden évnek megvannak a maga sláger topikjai, éppen ezért kritikus, hogy képbe kerül!
Ha végigolvasod, azt is megtudhatod, hogy melyik 24-es trendben van a legnagyobb lehetőség!
De mik azok a kripto-narratívák?
Magyarul a trend szó áll ehhez a legközelebb, a lényeg az, hogy alapvetően három faktor határozza meg, hogy mik a legizgalmasabb részterületei a piacnak egy adott évben:
-a blokklánc, és általában a kripto kapcsán megjelenő új technológiai lehetőségek
-társadalmi, és gazdasági folyamatok
-végül, de nem utolsó sorban a kripto-piacon részt vevők hiedelmei és motivációi
Ebből már jól látszik, hogy egy-egy narratíva sosem kőbe vésett, pontosabban a kialakulásukban nagy szerepe van a klasszikus, mainstream médiának, az influencereknek, a közösségi médiának, és persze a korábbi, vagy a már futó trendeknek.
Szóval egy-egy narratíva dinamikusan alakul ki, nem mindig egyértelmű, hogy mit kapnak fel az emberek. Oda-vissza hat, a piac és a technológia fejleményei hatnak a közönségre, a közönség értelmezése és véleménye pedig hat a piacra és a technológiára.
A narratívák alakítják a piaci percepciókat, ezzel hatnak magára a piacra.
De azt is hozzá kell tennünk, hogy a narratívák félrevezetők, és kifejezetten veszélyesek is lehetnek, hiszen simán lehet, hogy rossz befektetési döntést hozunk egy rosszul, vagy félreértelmezett narratíva miatt.
Kétélű fegyverről van tehát szó, ha nem tudsz róluk, akkor hátrányt szenvedhetsz a piacon, ha viszont “túl sokat tudsz róluk”, pontosabban hagyod, hogy egy-egy narratíva uralja a gondolkodásmódod, akkor elkövetheted azt a hibát, hogy túl sok bizalmat szavazol valaminek, ami kevesebbet érdemelne. Szóval csak óvatosan!
Ebben az anyagban bemutatjuk 2024 top narratíváit a kripto- és a blokklánc iparban!
Moduláris blokklánc
A korai blokklánc technológiák, mint a Bitcoin és az Ethereum úgynevezett monolitikus megoldások, vagyis kivétel nélkül mindent, minden egyes feladatot a blokklánc valósít meg. Ahogy azonban az árnak és a rugalmasságnak egyre nagyobb jelentősége lett az évek során, megjelent a modularitás. A modularitás lényege, hogy önálló elemekre bontsunk egy blokkláncot, ezzel elérve, hogy a jelenlegi korlátaikon túl is skálázhatóak legyenek.
Layer one
A layer one, vagy magyarosan első réteg egy-egy blokklánc fundamentumát, alapját jelenti, amire layer two, vagy “második réteg” alkalmazások építhetőek. Első réteg például az Ethereum, második réteg lehet például egy okosszerződés, ami az Ethereum-on alapaszik. A hagyományos, első réteg blokkláncok lassú tranzakciókat, alacsony skálázhatóságot, és magas tranzakciós költségeket “kínálnak”, ezért -is- kezdtek el megjelenni második réteg megoldások az elmúlt években. Viszont most “fordul a kocka”, legalábbis új, első réteg blokkláncok kezdenek megjelenni, amik az interoperabilitásban, tranzakciós sebességben és volumenben, skálázhatóságban már sokkel többet nyújtanak. Lássunk néhány példát!
-Celestia
Az első moduláris blokklánc, ami skálázható, biztonságos Web3-as alkalmazásokat ígér.
-Sui
A Meta néhány korábbi fejlesztőjének alkotása, a cél kifejezetten az, hogy ezen az egyes réteg blokkláncon az -állítólag- közeledő milliárdnyi Web3 felhasználó számára készítsenek szolgáltatásokat. Az összes szokásos elem adott, DeFi, NFT-k és egyebek, ennek a blokkláncnak is az a lényege, hogy már a tervezéskor bőven meghaladták a klasszikus első réteg rendszerek korlátait.
Itt beszélnünk kell egy fontos részletről, a vertikális és a horizontális skálázás közötti különbségről. A horizontális skálázás során több csomóponttal operál egy blokklánc, a vertikális során pedig erősebb csomópontokkal. A kérdés az, hogy az egyes csomópontok áteresztőképességét akarjuk növelni, vagy a csomópontok számát. Viszont a mai témánk szempontjából újra kell értelmeznünk a vertikális skálázódást, legalábbis be kell vezetnünk egy másik, nagyon általános, és fontos fogalmat a blokklánc világából.
Ez a trilemma. Három kritikus tényező jelenik meg egy blokklánc életében, ezek:
-decentralizáció
-biztonság
-skálázhatóság
Ha az egyiket növelni akarjuk, akkor könnyen lehet, hogy valamelyik másik sérül, nehéz elérni azt az állapotot, amiben mindhárom “erős”. A Bitcoin például hagyományos nagyon erős a biztonságban és a decentralizációban, viszont a skálázhatóságban már komoly korlátokkal bír.
Layer two
De persze a második réteg megoldásoknak is sok szerep jut 2024 során, ez is egy erős narratíva, vagy ha úgy tetszik trend. Ezeknek a megoldásoknak az esetében már a vertikális skálázás kap hangsúlyt. Viszont itt a vertikális skálázás nem a “hagyományos” értelemben értendő, tehát nem a csomópontok áteresztő képességének növelésére, hanem valami másra. A lényeg az, hogy a decentralizáció és a biztonság “elemei” megmaradnak az első réteg blokkláncon, a skálázhatóság pedig “kiszervezésre” kerül egy második réteg megoldásra. Az első rétegen szükséges számítási teljesítményt offchain oldják meg, ezzel jelentősen csökkentve a terhelést, növelve az áteresztőképességet.
Ezek az optimistic rollup-ok, olyan skálázási megoldások, amik az áteresztőképesség növelését, és a tranzakciós díjak csökkentését célozzák, mindezt úgy, hogy a biztonság sem szenved csorbát az alapul szolgáló (első réteg) blokklánc kapcsán.
Off-chain oldják meg a tranzakciókat, majd a kis létszámú tanú által jóváhagyott tranzakciókat hozzáadják az első réteg blokklánchoz.
Arbitrum
Jó példa erre az Arbitrum, a cél itt is a nagy áteresztőképesség és az alacsony tranzakciós költségek. Az Ethereum sebessége és költsége még mindig kedvezőtlen más hálózatokhoz, például az Arbitrumhoz képest. Éppen ezért “költözött” sok Web3-as szolgáltatás, az Arbitrum TVL értékén ez meg is látszik, 3,2 milliárd dollárig emelkedett 2021 novemberére.
Vannak egyéb layer 2 megoldások is, amikre érdemes figyelni 2024 során, mint például az Optimism és a Base.
Bitcoin Ordinals
2023 januárjában egy Casey Rodarmor nevű fejlesztő protokollt indított a Bitcoin blokkláncán, ez az Ordinals, ami lehetővé teszi NFT-k mintelését ezen a láncon is. A közösség vegyesen fogadta az újítást, volt, aki örömmel látta, hogy immár erre is van lehetőség a Bitcoin kapcsán, mások azt mondták, túl sok biztonsági kockázatot vet fel.
Ebben az esetben “Inscription”-nek, vagyis bejegyzésnek nevezik az NFT-ket, Satoshi, vagyis a bitcoin legkisebb, százmilliómodnyi egységére van szükség hozzá, ezekben kerül rögzítésre az adott valami. Van is már jó pár példa a Bitcoin Inscription-ökre, mint például az Ordinal Punks, a Taproot Wizards, vagy a Bitcoin Rocks.
Anyagunk születésekor már bő 55 millió inscription született, a számuk dinamikusan nő.
Decentralized Science
A decentralized science, vagyis a “decentralizált tudomány” célja, hogy a tudományos kutatások minél több vonatkozását tegyék nyitottabbá, erősítse a kollaborációt, és incentívákat is bevezessen.
A következő konkrét területekről van szó:
-az adatok megosztása
-publikálás
-forrásbevonás
A felhasználóit tokenekkel tudja incentiválni, NFT-knek adhat szerepet egy-egy kutatási projektben, DAO-kat is megalósíthat, a folyamatok ellenőrzése és a források szétosztása érdekében.
Hogy mennyire lesz hiteles és sikeres a DeSci területe, azt meglátjuk a következő évek során.
GambleFi
A felsoroltak közül ebben lehet a legnagyobb befektetési potenciál, de ez természetesen nem befektetési tanácsadás.
Ahogy a név is sejteti, decentralizált megoldásokról van a gambling, vagyis a szerencsejáték világában, vagyis itt a kripto-alapú szerencsejáték. Persze voltak már ilyen irányú próbálkozások az elmúlt években, most viszont már kifejezetten erre a célra fejlesztett, blokklánc alapú megoldások is érkeznek.
Az online gambling immár a blokkláncon is elérhető, az ígéret szerint az igazságosság és a transzparencia kerül középpontba. Az igazi innováció azonban abban rejlik, hogy egy-egy szolgáltató tokenjeit a userek is nyilván megvehetik, ezáltal egyszerre lehetünk a ház és a játékos is, hiszen a token birotkosaként érdekeltek vagyunk abban, hogy sokan játszanak.
