Az erős felháborodásnak köszönhetően úgy néz ki, mégsem lesz Lengyelországban tranzakciónkénti 1%-os adó, melyet ráadásul 14 napon belül kellett volna fizetni minden egyes kriptopénz adás-vétel után, attól függetlenül, hogy keletkezett-e azon bármilyen nyereség. A Pénzügyminisztérium el kellett ismerje, hogy “irracionális” volt a korábbi döntés.
Április elején ezt írtuk a témában: “…a nyereség után pedig további 18-32%-os adó illeti meg az államot. A törvényt nem a kriptopénzekre szabták. Azokat ugyanolyan besorolás alá vették mint más árucikkeket, például a használt autókat. Egy közösségi oldal kommentje szerint a minisztérium emellett levélben kereste meg a Lengyelországban üzemelő kripto tőzsdéket, hogy adják meg számukra ügyfeleik neveit, igazolványszámait és banki adatait, valamint wallet címeit és az általuk végrehajtott tranzakciók listáját. Különösen ez utóbbi verte ki a biztosítékot néhány hozzászólónál.”
Az online petíción és tiltakozáson kívül a lengyel kriptós közösség tüntetést is szervezett a minisztérium épülete elé, ennek hatására is változtatott a Pénzügyminisztérium az álláspontján. A miniszterhelyettes azt is bejelentette, végleges megoldást fognak találni a kriptopénzek adózására kettő éven belül, de egyelőre a személyi jövedelemadó átalakítására fókuszálnak a kriptopénzektől függetlenül. A végleges megoldás reményeink szerint azt jelenti, hogy a piaci szereplők véleményét kikérve, a szektor fejlődését nem lefojtó adózási szabályok készülhetnek. Elsőre nem sikerült, de pozitív, hogy nem ragaszkodnak foggal-körömmel egy hibás megközelítéshez.
Lengyelország korábban azzal hívta fel magára a kriptós közösség figyelmét, hogy a jegybankjuk közpénzen kriptóellenes tartalmakat gyártatott YouTube-os véleményvezérekkel. Végül ez az akció sem sült el túl jól.