Szeptemberre csúszik az amerikai kriptopiac átfogó szabályozását célzó CLARITY Act szenátusi szavazása. A törvényhozók a mai utolsó ülésnapon, a nyári törvénykezési szünet előtt már nem tudják elfogadni a javaslatot, miután nem sikerült megállapodniuk a politikusok kriptoérdekeltségeinek szabályozásáról és a kriptós bűncselekmények elleni szabályokról.
A halasztásról elsőként a Politico számolt be, később pedig John Thune republikánus szenátusi vezető is megerősítette az értesülést. A döntés lezárta az elmúlt napok találgatásait arról, hogy a szenátus egy gyorsított eljárással talán még a nyári szünet előtt szavazni fog a javaslatról.
Elfogyott az idő a szavazáshoz
Miután a szenátus vezetése szerdáig nem kezdeményezte a törvény napirendre vételéhez szükséges eljárási folyamatot, már csak egy rendkívüli gyorsított eljárással, vagy a nyári szünet elhalasztásával lehetett volna időt teremteni a szavazásra.
Ezekhez valamennyi szenátor beleegyezésére szükség lett volna, amire kicsi volt az esély, mivel sok demokrata politikus továbbra is kifogásokkal élt a törvényjavaslattal kapcsolatban. Az amerikai szenátus szeptember 14-én tér vissza, így legkorábban szeptember közepén állhat be hivatalos változás a CLARITY ügyében.
A szenátusi szavazás a törvényhozási folyamat egyik utolsó állomása. Ha itt is elfogadják a szöveget, az az elnök elé kerülhet aláírásra.
Három kérdésen akadtak el a tárgyalások
A két párt közötti egyeztetések három területen jutottak holtpontra. Nem sikerült megállapodni a választott tisztségviselők kriptoérdekeltségeiről, a pénzmosás és más pénzügyi bűncselekmények elleni előírásokról, valamint a szenátus mezőgazdasági bizottsága által kidolgozott szövegváltozatról.
A mezőgazdasági bizottság szerepe elsőre szokatlannak tűnhet egy kriptopiaci törvény esetében, de történelmileg az árupiaci és határidős kereskedést érintő törvények hozzájuk tartoznak.
A bizottság januárban már elfogadta a CLARITY saját változatát, de arról nem sikerült megállapodni, hogy ebből a szövegből pontosan mely rendelkezések kerüljenek be a végleges törvénybe.
Trump kriptoüzletei körül forog az etikai vita
A legnehezebb politikai kérdést Donald Trump és családja kriptoérdekeltségeinek kezelése jelenti. Az amerikai elnök saját mémcoint indított, családja pedig szoros kapcsolatban áll a World Liberty Financial nevű kriptoprojekttel is. A júniusban nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolók szerint Trump jelentős bevételhez jutott ezekből a vállalkozásokból.
Az ezzel kapcsolatban a napokban benyújtott etikai kompromisszum továbbra is tág kereteket hagyna a szabályok kijátszására, ezért a demokrata törvényhozók továbbra is szigorúbb szabályokat követelnek.
A bűnüldöző szervek is változtatásokat kérnek
A CLARITY pénzmosás elleni rendelkezései szintén vitát váltottak ki. A demokrata szenátorok szerint a jelenlegi szöveg nem ad elegendő eszközt a bűnüldöző szerveknek, és a fogyasztóvédelmi szabályok is hiányosak.
A National Sheriffs’ Association azt kifogásolja, hogy a törvény túl széles kivételeket teremtene egyes decentralizált pénzügyi szolgáltatások számára a pénzmosás elleni, szankciós és ügyfél-azonosítási előírások alól. A kriptoipar képviselői vitatják ezt az értelmezést, szerintük a szervezet félreérti a decentralizált protokollokra vonatkozó rendelkezéseket.
A vita hátterében az áll, hogy a hagyományos pénzügyi szabályozás a közvetítőkre, például bankokra, brókercégekre vagy tőzsdékre épül. Ezek a szolgáltatók jellemzően kezelik vagy őrzik ügyfeleik vagyonát, egy vitás esetben pedig akár vissza is tarthatják azt.
Ezzel szemben egy decentralizált rendszerben a felhasználók többnyire a saját tárcájukban tartják pénzeszközeiket, a decentralizált tőzsdék többsége pedig automatizált szabályok, okosszerződések alapján működik, vagyis nincs olyan központi szereplő a rendszerükben, amely kezelné az ügyfélvagyont vagy visszatarthatná a tranzakciókat. A bankokra szabott kötelezettségek a technológia jellege miatt nem alkalmazhatók egy az egyben ezekre a protokollokra.
A kriptoipar által támogatott kompromisszum nem a DeFi teljes mentesítésére, hanem a szabályozás más elosztására épülne.
Az ügyfél-azonosítási és pénzmosás elleni kötelezettségeket továbbra is azokra a szereplőkre terhelnék, amelyek ténylegesen kezelik az ügyfelek vagyonát, irányítják a szolgáltatást vagy képesek befolyásolni a tranzakciókat. A csak névleg decentralizált platformok működtetőit így pénzügyi közvetítőként lehetne szabályozni, az önállóan működő decentralizált tőzsdék fejlesztőit viszont önmagában a programkód elkészítése miatt nem köteleznék arra, hogy minden ügyfelüket banki szintű ügyfél-azonosításnak vessék alá, ami megvalósíthatatlan lenne.
Ehelyett az amerikai üzemeltetésű webes kezelőfelületekre külön szabályok vonatkozhatnának, például a szankcionált szereplőkhöz tartozó tárcák felismerésére, valamint a gyanús pénzmozgások és a tiltott tranzakciók egyedi kiszűrésére.
A szeptemberi szavazáshoz is 60 támogató kell
A CLARITY-vel kapcsolatos törvénykezési vita elhúzódása nem könnyít az elfogadás feltételein. A 100 fős szentáusból továbbra is legalább 60 támogató szavazatra lesz szükség. A republikánusok 53 mandátummal rendelkeznek, így még teljes pártegység mellett is demokrata átszavazókra lesz szükség.
A nyári szünet ugyan több időt ad a kompromisszumok kidolgozására, a törvényhozási naptár viszont ősszel a költségvetési viták és a novemberi választások miatt ismét zsúfolttá válik, ami tovább késleltetheti a CLARITY elfogadását.
A Clarity Act egységesebb keretet teremtene az amerikai kriptopiac számára, szabályozná a digitális eszközök értékpapír és árucikk besorolását, valamint rendelkezne a kereskedési platformok regisztrációjáról, az ügyfélvagyon elkülönítéséről, a tájékoztatási kötelezettségekről és egyes decentralizált pénzügyi szolgáltatások működéséről. Mivel az Egyesült Államok a kriptoipar egyik legfontosabb piaca, a szabályozás hatása globálisan is érezhető lenne, növelhetné a jogbiztonságot és erősíthetné a piaci szereplők bizalmát.