Bár hatalmasnak tűnhet, a jelenleg 300 milliárd dollár értékű kripto piac akár néhány millióval is könnyedén manipulálható. Emiatt sok vád is éri a szektort és rendre felmerül, hogy a forgalom nagy részét a bűnözők, terroristák és pénzmosást végző szervezetek bonyolítják. Még szerencse, hogy a szabályozott tőzsdéken és bankokban ilyesmi nem fordulhat elő. Vagy mégis?
A német Deutsche Bank beleegyezett, hogy 205 millió dolláros bírságot fizet miután egy New York-i bíróságon megállapították, hogy 2008 – 2013 között egy algoritmus segítségével, az úgynevezett “jamming the fix” technikával manipulálták a nemzetközi deviza kereskedést (FOREX).
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
A “fix” az a záró ár, amit a tőzsde zárás előtti és utáni 30 másodperces időszak statisztikái alapján határoznak meg. Ezt a következőképpen lehet kihasználni:
Tegyük fel, hogy percekkel a zárás előtt a DB megbízást kap egy ügyfelétől, hogy adjon el egymilliárd eurót a nemzetközi devizapiacon. A DB kereskedői tisztában vannak azzal, hogy egy ekkora eladás hatással lesz a piacra és egy kicsivel lejjebb fogja nyomni az árfolyamot. Itt nem kell hatalmas áringadozásokra gondolni, hiszen a FOREX napi 5 trillió dolláros forgalmához képes eltörpül ez az egymilliárdos eladás. A bank emberei viszont az információ birtokában felkészülhetnek erre az eseményre és pontosan a fix beállítása előtt, tehát a zárás előtti másodpercekben nagy volumenű euró eladásokkal kezdik bombázni a piacot. Ezek az ügyfél egymilliárd eurós eladásával együtt lejjebb nyomják az árfolyamot, ami így egy alacsonyabb áron fog zárni, a bankárok pedig ezen a nyomott áron vásárolhatják vissza vissza a pár másodperccel korábban eladott eurójukat.
A Bloomberg számításai szerint a DB az elmúlt 10 évben 17 milliárd dollárt költött, az ehhez hasonló jogi ügyek elrendezésére.
A napokban JPMorgan-t is megbírságolták. Nekik 65 millió dollárt kellett fizetniük, miután 5 éven keresztül manipuláltak egy tőzsdei mutatót (USD ISDAFIX). Ennek kapcsán talán többen is gonosz mosolyra húzzuk a szánkat, hiszen 2017 novemberében Jamie Dimon, a JPM igazgatója a kriptopénzeket egy hatalmas átverésnek minősítette és azt mondta, hogy azonnal kirúgná azokat az alkalmazottait, akik ilyen eszközökkel kereskednek. Azonban nem sok idő kellett hozzá, hogy kiderüljön. A JPM skandináv érdekeltségein keresztül nagyon is aktív szereplője a kripto piacoknak.
Miközben a JPM ügyfelei jelenleg nem használhatják számláikat kriptopénzek vásárlásásra, a bank kripto letéti szolgáltatást szeretne biztosítani az intézményes befektetők számára, ami a digitális pénz megörzését jelenti. Ilyet jelenleg csak a Coinbase kínál, méghozzá igencsak borsos áron. Az alapfeltételek között a $100 000-os számlanyitási díj befizetése és legalább $10 000 000 értékű kriptopénz elhelyezése is szerepel.
Ha szeretnétek többet is megtudni arról, hogy a cikkben is szereplő pénzintézetek miként manipulálták a piacot, javasoljuk hogy nézzétek meg A nagy dobás (The Big Short, 2015) című filmet.
Amikor négy kívülálló észrevette azt, amit a nagy bankok, a média és a kormány nem akart észrevenni – a gazdaság globális összeomlását -, támadt egy ötletük: A nagy dobás. Bátor befektetésük a modern pénzügyi világ sötét bugyraiba viszi őket, ahol meg kell kérdőjelezniük mindenkit és mindent. – Port.hu