3 éve indult el az Ethereum hálózat

Megosztom

Három évvel ezelőtt, egy a maihoz hasonló nyári napon indult el az Ethereum hálózat. A tokenekhez akkor 30-50 cent körüli áron lehetett hozzájutni, a fórumozók pedig arról vitáztak, hogy vajon létezik-e nagyobb shitcoin az ethereumnál. Bár az indulás jól sikerült, alig egy évvel később egy hekker támadás mégis megingatta a hálózatba vetett bizalmat

Ethereum-történelem: A híres-nevezetes DAO hack

A mai napig is sokan vitáznak arról, hogy mindaz amit az Ethereum idáig felmutatott, vajon megéri-e azt a jelenlegi 45 milliárd dolláros piaci részesedést. Bár hosszútávon alapvetően mindenki az egyik legbiztosabb projectnek tekinti, a hálózat jelenleg csak másodpercenként 15 tranzakció feldolgozására képes, az erre megoldást nyújtó plasma és sharding névre elkeresztelt technológiák pedig bár készülnek, megérkeztükre egy darabig még várnunk kell.

plasma gyermek-blokkláncok létrehozását teszi lehetővé, melyek segítségével tehermentesíthető a fő hálózat. Ezt legkönnyebben úgy lehet elképzelni mint egy fát, ahol az Ethereum blokklánc a törzs, az új láncok pedig az abból kinövő, megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb ág. Ezek az ágak lehetnek különböző alkalmazások vagy kisebb-nagyobb közösségek, amik bár szintén az Ethereum részét képezik, de önálló életet élnek és akár saját gyermek-blokkláncok is elágazhatnak belőlük. A plasma bevezetése gyorsabb tranzakciókat és alacsonyabb tranzakciós költségeket tesz majd lehetővé, mert nem lesz szükség az összes rajtuk elvégzett műveletet az Ethereum fő láncán tárolni.

 

sharding (particionálás) során az Ethereum blokkláncát kisebb egységekre osztják. Míg jelenleg valamennyi node megkapja a hálózaton végbement összes tranzakcióról szóló feljegyzéseket, a sharding alkalmazásával már csak egy előre kijelölt, kisebb rész feldolgozásáért lesznek felelősek, ami szintén jelentős teljesítmény növekedést fog eredményezni.

Ugyancsak bizonytalan a Casper frissítés megjelenési ideje, amellyel a jelenlegi PoW-ról PoS konszenzusra váltana a rendszer.

A két legelterjedtebb bányászási mód a Proof of Work (PoW) és a Proof of Stake (PoS).

Ethereumot jelenleg PoW módon lehet bányászni. Ez azt jelenti, hogy az Ethereum hálózaton lévő blokkbejegyzések létrehozásához az azt működtető számítógépeknek egy bonyolult matematikai algoritmust kell megoldaniuk. Ez rendkívül erőforrásigényes, ezért csak modern videókártyákkal (GPU) és kifejezetten erre a speciális feladattra létrehozott hardverekkel (ASIC) érdemes ezzel foglalkozni.

 

Akik PoW alapú bányászást végeznek (az Ethereum mellett például a Bitcoin is ide tartozik), tulajdonképpen egymással versenyeznek, hogy az adott blokkhoz ki találja meg elsőként a megoldást jelentő matematikai képletet. Aki győz, azt kriptopénzzel jutalmazza a rendszer. Mivel az matematikai probléma megoldásában a véletlennek is szerepe van, így hosszú távon a résztvevők mindegyike szerezhet kriptopénzt, de az erősebb hardverekkel csökkenthető a véletlen szerepe és a bányászoknak nagyobb esélye lehet a jutalomra. Ezért van az, hogy sokan bányász közösségekbe, úgynevezett poolokba tömörülnek és egyesítik erejüket, annak reményében, hogy így nagyobb eséllyel oldják meg elsőként az adott blokkhoz tartozó problémát.

 

PoW rendszer hátránya, hogy rendkívül erőforrásigényes. A korszerű bányászgépek üzemeltetése nagyon sok elektromos áramot igényel, és az állandó, fokozott igénybevétel miatt a hardverek is sokkal gyorsabban elhasználódnak, ami ugyancsak tovább terheli a környezetet.

 

PoS rendszer éppen erre nyújt megoldást. A jutalmat itt is véletlenszerűen sorsolja a rendszer, de ennek szerepét nem nagyobb számítási kapacitással lehet csökkenteni, hanem azzal hogy minél többet birtoklunk és tárolunk egy számlán az adott kriptopénzből.

 

Ezzel:

  • A töredékére csökkenthető a hálózat fenntartásának költsége, hiszen nincsen szükség drága bányászgépekre,
  • A rendszer elleni támadás kockázata is csökkenthető. Ha valaki szabotálni akarná annak működését, először is rengeteg pénzt kellene arra költenie, hogy megvásárolja a befolyáshoz szükséges kriptopénz mennyiséget. Ha ezt követően okozna kárt a hálózatnak, tulajdonképpen a saját befektetését nullázná le. Az Ethereum esetében 1%-os befolyásra szert tenni, a mai napon ~600 millió dollárba kerülne.

Az Ethereum hálózat a jelenleg teszt üzemmódban üzemelő Casper hardfork élesedését követően válthat majd PoW konszenzusról PoS-re, vagyis ekkor az Ethereum mai értelemben vett bányászata meg fog szűnni. Hogy ez pontosan mikor fog megtörténni, azt egyelőre senki sem tudja, de hogy be fog következni azt biztosra vehetjük. A Casper teszt üzeme egyébként ez év első napjaiban indult.

Az Ethereum számára a mögötte álló összetartó közösség, az ugyancsak közösségi alapú fejlesztői munka, valamint a nagyvállalatok és befektetők érdeklődése nagyon szilárd alapot biztosít. Ugyanakkor tény, hogy miközben a hálózat jelenlegi tudása felett kezd eljárni az idő, ezt kihasználva több vetélytársa is lehetőséget kaphat a bizonyításra. Ezek közé tartozik például a harmadik negyedévben induló Zilliqa is.

Bemutató: Zilliqa (ZIL)

A végére éppen ezért jöjjön a már unalomig ismételt jótanács, ezúttal magától az Ethereum alapítójától:

Ez egy új és extrém kilengéseket produkáló piac. A kriptopénzek értéke bármikor a nullára eshet vissza, ezért ne tegyél bele többet, mint aminek az elvesztését megengedheted magadnak. Ha biztosra akarsz menni, a hagyományos megtakarítások még mindig sokkal megbízhatóbb alternatívát nyújtanak.

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel