Mítosz lenne az infrastruktúra fázis?

Megosztom

Elterjedt nézet a kriptovilágban, hogy a blokklánc és a decentralizált technológiák fejlődésének az elején tartunk, ezért a legfontosabb dolog, amit most tehet egy fejlesztő, hogy kialakítja a megfelelő infrastruktúrákat: jobb blokkláncokat, jobb blokkláncok közti átjárhatóságot, jobb tárcákat, klienseket vagy böngészőket fejleszt. Az indoklás elég ésszerűnek tűnik: szükségünk van az eszközökre, a platformokra, hogy más fejlesztők képesek legyenek blokkláncon futó, decentralizált alkalmazásokat készíteni a jövőben. Amint megvannak az eszközök, megkezdődhet a következő Windows vagy a következő Google kifejlesztése.

Gyakran úgy is emlegetik a kriptósok, hogy a technológiai fejlődés életpályáján jelenleg az infrastruktúra fázisban vagyunk, hasonlóan a dotcom buborék utáni évekhez. Akkor, a ‘90-es években, a dotcom spekulánsok mániáját is túléltük, a lufi kipukkadt, de az új technológiákra építve vállalatok megkezdték a saját, később rendkívül sikeressé váló termékeik és infrastruktúráik felépítését. A hasonlat elég egyértelmű: a kriptopénz buborék elmúlt, most pedig itt az idő, hogy valóban hasznos és jövőbe mutató platformok épüljenek ki, amire decentralizált alkalmazások vagy okos szerződések készíthetőek.

Mi az a platform? És az alkalmazás?

A platform lényegében olyan infrastruktúra, amin több terméket tudunk kifejleszteni, ugyanabban az adott technikai keretrendszerben. Régen platformnak neveztek az informatikában például egy fejlesztői környezetet, a maga nyelvével, komponenseivel, könyvtáraival. A platform, pl. Microsoft .NET vagy Java, használatának eredménye egy szoftveralkalmazás volt. Manapság az iparban szinte mindent platformként kezelnek, amire valamit lehet építeni. De ma már gyakorlatilag a platform bármi lehet, amit olyan módon lehet felhasználni, amilyen az eredeti tervekben nem szerepelt.

A platform és az alkalmazás közötti keveredést gyakran az okozza, hogy mára eléggé elmosódtak a határok. Az okos telefonok is platformok, a Facebook is egyszerre platform és alkalmazás is. A Google Maps például szolgálhat egyszerű alkalmazásként, ami segít eljutni A-ból B-be az átlagos felhasználónak, de platformként is üzemel fejlesztők számára (mivel pl. API-n keresztül lehetőség van beágyazott térképeket készíteni).

Az alkalmazás a jól ismert, általában a végfelhasználóhoz eljutott szoftver, ami megold egy problémát vagy elvégez egy feladatot.

A probléma

A kriptós körökben olyan sokat emlegetett platformok potenciális sikerének egyik kulcstényezője, hogy a fejlesztői közösségben elterjednek, nagy számban kezdenek fejleszteni rá. A probléma ott van – ahogy szerte az interneten is megbizonyosodhatunk róla, a blokklánc platformok készítőinek a legnagyobb kihívást éppen az jelenti, hogy olyan fejlesztőket és érdeklődőket találjanak, akik egyáltalán hajlandóak valamit építeni a platformjukra.

A hasznos és potenciált jelentő decentralizált alkalmazásból ugyanis jelenleg elég kevés van. A dappradar nevű gyűjtőoldal alapján a legnépszerűbb alkalmazások – érthető okokból, a különböző decentralizált tőzsdék. A többi kategóriát elnézve találhatunk egészen értelmetlen cserélgetős és gyűjtögetős játékokat, kezdetleges piactereket vagy kaszinós oldalakat. Közös bennük, hogy nem épp felhasználóbarátok, nehézkes a kezelésük és általában a kriptós fejlesztőktől jönnek, a kriptós közösségnek. A jelenlegi választékból a széles körű elterjedése akár egyetlen appnak is, eléggé elképzelhetetlen.

Platform vs. alkalmazás az üzletben

Van még egy komoly problémája a blokklánc iparnak, ami befektetési szempontból is jelentős. Újra az internettel való összehasonlításhoz nyúlunk: az internettel ellentétben, a blokklánc technológiában – megfelelő alkalmazás hiányában, a legtöbb érték nem az alkalmazásokban, hanem a protokoll rétegben, vagyis az infrastruktúrában képződik.

Amiért egyáltalán felmerül a téma, az az, hogy az utóbbi években a legtöbb IT befektető erősen rákapaszkodott a platform hullámra. Elterjedt, hogy a platformban van a nagy pénz, és mivel rengeteg startup szeretett volna a Facebook, az Amazon vagy az Uber mintájára önálló platformot, felületet vagy infrastruktúrát kialakítani magából, a kockázati tőke sok nullával ellátott csekkekkel toldotta meg az induló vállalkozásokat.

A blokklánc- és a kriptoszférában ez a jelenség pedig még erősebben van jelen:

Arról, hogy ebben a közegben a legtöbb potenciális érték, a legtöbb pénz, nem az alkalmazások rétegében, hanem a protokollban teremtődik, mi magunk is meggyőződhetünk, ha megnézünk egy népszerű ICO értékelő oldalt. Az ICObench adatai alapján jelenleg 2600 darab projekt fut “platform” kategóriába sűrítve, míg szoftver kategóriában csak 700 ICO indult. De elég csak az Ethereumra gondolnunk, ami alapvetően platform, közel ezer fejlesztővel, óriási kapitalizációval, de kevés felmutatott termékkel.

Helyes az irány?

Ebben a cikkben amellett érvelünk, hogy a platformok és alkalmazások nem vákuumban léteznek, és nem lehet őket leválasztani egymásról, ezért nem lehet az infrastruktúra fázist rásütni a jelenlegi helyzetre. Az új technológiák története azt mutatja, hogy az alkalmazások (tehát a használható termékek) megelőzik az infrastruktúrákat- pont azzal ellentétesen, ahogy sokan a kriptovilágban gondolják. Hamis az elképzelés, miszerint ha kiépítünk megfelelő infrastruktúrát, akkor majd a szakértők elkezdenek alkalmazásokat fejleszteni. Épp fordítva működik: a platformok tulajdonképpen alkalmazásokból nőnek ki, egy platform-alkalmazás ismétlődő ciklus keretében.

Alkalmazások inspirálják az infrastruktúrát, amiből új alkalmazások nőnek ki

 Az alábbi grafikonon vázlatosan látható, hogy épül egymásra az infrastruktúra, és hogy inspirálják új alkalmazások megjelenését, amik újabb infrastruktúrák kiépüléséhez járulnak hozzá.

Vegyük példának a villanykörtét – amit egy alkalmazásnak is tekinthetünk. A villanykörtét már a lakossági áramhálózat (az infrastruktúra) kiépítése előtt feltalálták. A villanykörte feltalálásához nem volt szükség kiépített infrastruktúrára, de a széles elterjedéshez már nélkülözhetetlen volt az áramhálózat. Az úttörő alkalmazás, a villanykörte 1879-ben jelent meg és csak 1882-ben kezdődött meg az első infrastruktúra kiépítése.

Egy másik példa: jól ismert sztori az első repülőgép 1903-as feltalálása. Nyilvánvalóan nem léteztek repterek a repülő feltalálása előtt, épp az úttörő alkalmazás, a repülőgép nyitott utat a reptérhez hasonló infrastruktúráknak. Az 1903-as első repülőgép után megindult a repülők gyártása, majd 1928-ban megjelent az első repülőtér, majd 1930-ban az első légi irányítás.

Ezt a mintát fedezzük fel az internet történetében is. Az üzenetküldés (1970) és az első email (1972) egyfajta alkalmazás volt, ami inspirálta a tömeges fogyasztói infrastruktúra kiépítését az Ethernettel (1973), a TCP/IP-vel (1973) és az internetszolgáltatók feltűnésével (1974).

A következő alkalmazások az első webes portálok voltak, mint a Prodigy 1990-ből, vagy az AOL 1991-ből. Ezek nyitottak utat az első keresőmotoroknak és böngészőknek. Az alkalmazások következő hullámában feltűntek az első weboldalak, mint az Amazon.com 1994-ben, amiből újabb infrastruktúrák születtek: a PHP 1994-ben, a Java és a Javascript 1995-ben, amik új weboldalak egyszerűbb készítését tették lehetővé. Az azt követő időszak bonyolultabb alkalmazásai, mint a Napster, Pandora, Gmal vagy Facebook is újabb infrastruktúrák születését inspirálták, mint az NGINX, Ruby on Rails, AWS vagy WordPress.

Ez a ciklusgrafikon képes arra is, hogy megmagyarázza a kriptopénzek fejlődését. Kezdetben volt a Bitcoin (2008), amire az első úttörő alkalmazásként tekintünk, amit követett a Bitcoin hálózat felfedezése és kiaknázása. Ennek a Silk Road (2011) nevű feketepiac volt a legismertebb felhasználása. Ezt követték a sidechainek, az okos szerződések, és az első ERC20 standardok (2015), majd a Lightning, amik új alkalmazások fejlesztésére tudtak sarkallni. Ekkor jelent meg a Coinbase váltó vagy pl. a Metamask tárca, amik infrastruktúraként megnyitották az utat az elterjedéshez.  Ez lehetőséget adott arra, hogy tömegek nyúljanak a kriptopénzekhez, majd az ICO-khoz. Megjelentek az első decentralizált alkalmazások is, mint a vDice nevű kriptós játékplatform vagy a hírhedt CryptoKitties. Ezekből az alkalmazásokból nőttek ki az olyan infrastruktúrák, mint az Infura, ami decentralizált alkalmazásoknak egyszerűsíti a hozzáférést az Ethereum hálózathoz. De születtek már eszközök arra is, hogy egyszerűbben, biztonságosabban és ellenőrzött okos szerződések készüljenek, mint a Zeppelin Solutions. Hogy mi lesz a következő úttörő alkalmazás, ami az infrastruktúrák újabb hullámát inspirálja? Pont erre várunk most.

Egyszerre egy lépést

 A fentiekből leszűrhető, hogy csak azokkal az eszközökkel tudnak építkezni a fejlesztők, amik éppen rendelkezésre állnak. Más szóval, egy ház előszobájában állva kinyithatunk egy ajtót, belépve újabb ajtókat nyithatunk, de az előszobából állva nem nyithatjuk ki az emeleti erkélyajtót: nem lehet a lépéseket kihagyni.

Minden esetben, amikor az alkalmazás – infrastruktúra ciklus átfordul, megnyílik a lehetőség új alkalmazások készítésére, hála az előző ciklusnak. A Youtube sem készülhetett volna el 1995-ben, hiszen a szélessávú internet, mint infrastruktúra nem állt készen. 2005-ben viszont, hála az előző alkalmazás-infrastruktúra ciklusnak, a YouTube működni tudott.

A fent is említett és gyakran emlegetett „infrastruktúra fázis” elképzelés azért problémás, mert megengedi, hogy a valóságtól és a használható alkalmazásoktól elrugaszkodott, már-már spekulatív infrastruktúrák fejlesztésébe fogjon az ember, amivel túl messzire, több lépéssel előre dolgozik. Hogy ez igaznak bizonyul-e a decentralizált infrastruktúrák esetében az később fog eldőlni, de az eddigi mintázat alapján inkább egy ténylegesen hasznos, új irányokat kijelölő decentralizált alkalmazás hasznosabbnak bizonyulna a technológia és így az ökoszisztéma fejlődésének szempontjából.

Megint a pénz

 Az alkalmazás-infrastruktúra ismétlődő ciklusa megmagyarázza, hogy egy app mikor építhető meg, de nem feltétlenül tanúskodik arról, hogy mikor van a megfelelő pillanat a befektetésekre, sem arról, hogy jobb-e az infrastruktúrába vagy az alkalmazásba fektetni.

A villanykörtéknél maradva: igaz, hogy a lakossági áramellátás előtt találták fel, de az üzleti életből senki sem árult villanykörtéket a hálózat kialakítása előtt.

Zárjuk le

 A bevezetőben is említett narratíva szerint először elő kell készíteni az eszközöket, vagyis az infrastruktúrát, hogy jó decentralizált alkalmazások szülessenek. A cikkben pedig amellett érveltem, hogy a technológia és a blokklánc történetében is képesek voltunk finom eszközök nélkül is kifejleszteni olyan úttörő alkalmazásokat, amik utat nyitottak új infrastruktúráknak és ezek az alkalmazások inspiráltak új infrastruktúrák megalkotására. A ciklus pedig folytatódik.

 

A hipotézis és a grafikonok a Union Square Ventures blogjáról származnak.
Egyéb források:
Fat Protocols by Joel Monegro @USV
Matthew Tarp: Application Vs. Platforms: Why The Pendulum Is Finally Swinging Back To Platform @Forbes
Isaam Andoni: Blockchain As An Application Platform @Forbes
Adrian Bridgwater : What’s The Difference Between A Software Product And A Platform? @Forbes

borítókép: Christian Hecker – Comcept 14 @Artstation

Megosztom

Vásárolj a nagyobb kriptopénzekből a CoinMixed.eu-n, ha

  • - forintod vagy euród van
  • - banki átutalással szeretnél fizetni
  • - szükséged van magyar kezelőfelületre vagy ügyfélszolgálatra
Neked van
Kapsz
Email
Vásárlás regisztráció nélkül!
Telefonszám
Vezetéknév
Keresztnév
Tárcacím a kiküldéshez
Powered by Coinmixed logo

Vásárolj a legtöbb kriptopénzből a Binance-en, ha

  • - bankkártyával szeretnél fizetni
  • - nem probléma az angol nyelvtudás
  • - kereskedni akarsz a coinokkal
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel