Mi az a Facebook Libra? Miért lehet nekünk jó, ha tényleg megszületik? Miért tart a világ politikusainak és döntéshozóinak nagy része a létrejöttétől? A péntek reggeli Millásreggeli podcast vendégeként ezekre a kérdésekre válaszolt Raskó László, a MrCoin.eu stratégiai igazgatója.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
(Ha inkább meghallgatnád az adást, klikkelj a lejátszásra.)
A Libra a Facebook neve alatt fut, mindenki a Facebook kriptopénzeként emlegeti, de a korábbi beszélgetéseinkből(1, 2) azért már kiderült, hogy a világ több nagy vállalata állt össze azért, hogy ezt megcsinálja. A kriptoközösség reakciói mindenesetre nagyon vegyesek voltak. Ha minden jól megy két év múlva indulhat el ez a szolgáltatás, de azok kedvéért akik eddig nem követtek minket, röviden foglaljuk össze, hogy miről is van szó.
A Facebook egy digitális, stabil kripto készpénzt álmodott meg, amivel ingyenesen utalhatunk bárkinek, aki rendelkezik Facebook vagy WhatsApp regisztrációval, de ez a későbbiekben bővülhet is. Emiatt létrehoztak egy egyesületet, aminek jelenleg 27 tagja van (pl.: Visa, Mastercard, PayPal, Uber, Spotify, stb.), de mire elindul maga a Libra addigra a tervek szerint ez 100-ra bővülhet.
Ezeknek a tagoknak az lesz a feladata, hogy hitelesítsék a tranzakciókat. Tehát míg a Bitcoin esetén a saját számítógépével bárki részt vehet ebben a folyamatban, addig a Libránál előre meg lesznek határozva, hogy kik tehetik ezt meg.
A lényeg, hogy bárki beválthatja majd a forintját vagy az euróját erre digitális pénzre, amit a Libra befektet különböző alacsony hozamú, de nagyon stabil értékkel rendelkező, kockázatmentes eszközökbe, például állampapírokba. Mivel nagyon sok ilyen állampapírt fognak venni, például dollár, euró és jen alapút is, ezért ez biztosítani fogja a Libra stabilitását és egyfajta mögöttes értéket is ad neki, tehát nem egy semmiből létrehozott pénzről lesz szó.
Vagyis ez a fedezet egy devizakosárhoz hasonlítható, ami nincs kitéve csak az amerikai, csak az európai, vagy csak az ázsiai gazdaságnak.
Így van. Miután egyre jobban elkezdtek terjedni a kriptopénzek, a Facebook is elkezdett kísérletezni eggyel és pár hónappal később született egy dokumentum, amiben részletesen leírták, hogy mit hogyan képzelnek el technikai, jogi és közgazdaságtani szempontból. Ehhez több működő ötletet is átvettek már létező kriptopénzekből, így van benne egy kis Bitcoin, egy kis Ethereum és XRP is. Az egészet nagyon jól megcsinálták és bár ezt bárki más is összeollózhatta volna, de e mögött most a világ legismertebb alkalmazása, a 2.4 milliárd felhasználóval rendelkező Facebook áll.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
És maga az iránta való félelem is innen eredhet, hiszen nem igazán volt senki, aki üdvözölte volna ezt a dolgot. Ugye az egyik oldalról van az a nézőpont, hogy a kormányok sokszor a világ legnagyobb vállalatainak érdekében járnak el, védik őket, mutyik vannak a bírságok esetében és most mintha teljesen szembefordultunk volna ezzel. Mintha ezek az óriáscégek önállósították volna magukat és ettől a döntéshozók megijedtek volna, főleg a jegybankok. Ez tényleg így lehet?
Igen, mert már több száz éve a jegybankok kiváltsága, hogy pénzt bocsássanak ki, a kriptopénzek megjelenése óta viszont gyakorlatilag minden kezdő programozó létrehozhatná a saját valutáját. Persze ezeknek eddig nem volt túl nagy jelentősége, most viszont jött ez a harmadik dolog, egy nagy cég, amire egy jegybanknak már nem nagyon lesz ráhatása. Nem tudják majd szabályozni inflációval és más tradícionális banki eszközökkel.
De tényleg nem tudnak semmit sem tenni ellene? Ahhoz hogy működhessen nem lenne szükség a jegybankok engedélyére?
A Facebook azt mondja, hogy nem szeretnének a jegybankokkal versenyezni és hogy ez inkább kiegészítené a jelenleg létező pénzeket és a fedezetét is már meglévő pénzek szavatolnák. Viszont ha egy ország gazdaságának, mondjuk 10%-a átállna a Libra használatára, mert gyorsabb és jobb mint például az indiai rúpia, akkor az már félelmet kelt.
Amerikában a múlt héten volt a kongresszusi és szenátusi meghallgatás is, ahol a Libra vezetőit kérdezgették több órán át a képviselők és őket elsősorban nem is a pénzügyi részét kifogásolták a Librának, hanem inkább azt, hogy a Facebook az utóbbi időben több adatvédelmi botrányban is érintett volt. Az új kripotpénz egy hatalmas adat- és információforrás lesz a Facebook és a többi tag számára, amit ha összekötnek majd a felhasználói profilokkal, akkor már tényleg semmi titkunk sem lesz előttük.
Emellett előjöttek az olyan általános aggályok is, hogy a pénzmosás és terrorizmus támogatására fogják ezt használni, meg hogy akkor mostantól a Facebook döntheti-e majd el, hogy ki férhessen hozzá a pénzéhez és ki nem, hiszen most sem ritkák a különböző okokból történő letiltások. Ez utóbbi egyébként nem is science fiction kategória, hiszen Kínában már van egy olyan állami értékelő rendszer, ahol pontozzák az embereket és ha valaki nem elég jó állampolgár, akkor például nem vehet vonat- vagy repülőjegyet és korlátozzák, hogy mire költheti el a saját pénzét.
Eddig csak búsongtunk, hogy micsoda fenyegetés lesz ez az országok részére, de most térjünk ki arra, hogy nekünk felhasználóknak mi hasznunk származhat belőle?
Az első és legnagyobb haszna, hogy akár más országokba is ingyen és azonnal utalhatunk majd pénzt. A Facebooknak ez azért jó, mert ugyan ezekért nem vonnak le jutalékokat, de az a hatalmas fedezet, ami a Libra értékét fogja garantálni várhatóan kamatozik majd valamennyire, ami egy jelentős bevételi forrás lehet.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A másik dolog amit a Facebook hirdet, hogy annak a 1.5 milliárd embernek akinek nincs bankszámlája, majd csak le kell majd töltenie ezt az ingyenes alkalmazást a telefonjára (ami már a világ legelmaradottabb helyein is hétköznapi eszköznek számít) és ezzel megnyílik előttük is a kapu, hogy részesei lehessenek a globális gazdaságnak.
Az még egy fontos részlet, hogy az ügyfelek nem részesednek majd a letétből befolyó kamatokból, tehát nem jár majd kamat utána, bár magán a Librán a későbbiekben létrejöhetnek majd olyan szolgáltatások, ahol valószínűleg be lehet majd fektetni ezt a pénzt.
A Libra egyik legnagyobb különbsége a Bitcoinhoz képest, hogy meg lehet szólítani. Be lehet idézni az igazgatóját, a fejlesztőit, míg a Bitcoint “nem lehet lelőni”. Kínában például már számtalanszor betiltották, de ennek ellenére a mai napig jelentős forgalmat bonyolítanak vele a helyiek. A másik különbség, hogy a Libra sokkal inkább alkalmas lesz majd a fizetésekre, mert nagyon gyors lesz és az árfolyama is stabilabb a BTC-nél. Összességében úgy gondolom, hogy jó dolog ez a Libra és sok ember pont ennek kapcsán hall most először a kripto eszközökről. Még Donald Trump is tweetelt róla, bár ezt valószínűleg nem ő, hanem valamelyik szakértője írhatta.
Trump: A bitcoin nem pénz. FED Elnök: A bitcoin értéktároló.
A Libra azért is lehet még érdekes, mert az Ethereumhoz hasonlóan a kezdetektől támogatni fogja az okos szerződéseket. A programnyelve a ‘Move’ lesz, a pénz programozása pedig a lehetőségek végtelen tárházát nyithatja majd meg. Például ha késik egy repülőgép, akkor a segítségével automatikusan mindenkinek jóváírhatnák az ebből eredő kártérítést, ami jelenleg még nagyon sok papírmunkát igényel.
Egy hallgatónk szerint a pénzmosás melegágya lesz, ha valóban mindenki csak úgy számlát nyithat majd rajta.
Nyilván a Facebook sem szeretne a kezdetekkor egy ilyen ügybe bele futni, ezért eleinte csak ügyfélazonosítást követően lehet majd hozzáférést szerezni ehhez és később, ha már lesznek hatékonyabb eszközök a pénzmosás megfékezésére, akkor nyithatják majd ki fokozatosan a használat lehetőségét és válhat olyan pénzzé mint a Bitcoin, amibe bárki bármikor szabadon beszállhat.
Egy másik kérdés pedig, hogy akkor a Libra végül is is nem egy bank?
Trump tweetje is részben erről szólt, de nem bank. Nem hitelez, nem hoz létre pénzt a semmiből, mint a bankok tudnak, sokkal inkább egy e-fizetési szolgáltatáshoz hasonlít. Közelebb áll a PayPal-hoz, mint egy bankhoz.
Ha szívesen hallgatnál a fentihez hasonló interjúkat, tekerj a 90.9 Jazzy Rádióra, ahol kedd reggelenként a MrCoin.eu képviselői és a Millásreggeli stábja kommentálja a kriptovilág legfontosabb történéseit.