Léteznek halott kriptopénzeket listázó oldalak, mint a DeadCoins vagy a Cointopsy, ahol magunk is utána nézhetünk egy-egy projekt állapotának (vagyis inkább annak, hogy halott-e már vagy sem, vagy, hogy scam-e az egész vagy sem). A srácok a Longhash-nél igazán keményen dolgoztak: kézzel kigyűjtötték a Cointopsy oldalairól az egyes kriptopénzeket és a hozzájuk tartozó adatokat, majd azokat megvizsgálták, hogy megtudják: mitől halnak meg a kriptopénzek? Az ő cikkükből szemezgetünk.
[banner id=”67225″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Többféle oka lehet annak, hogy egy ICO, egy kriptós projekt meghal. A Cointopsy-n is megtalálható többféle halálok az egyes coinoknál – amikről egyébként egy 700-as lista van, ami 8 év alatt jött össze.
A leggyakoribb halálok az “elhagyás”, vagyis a tény, hogy az adott tokent már senki nem cseréli, gyakorlatilag nulla a volumene. Az összes halott coin közül a 63,1% elhagyással “hunyt el”.
A következő nagy csoport a scam, vagyis az átverős, a tulajdonosok számára jól tejelő, a befektetők számára katasztrofális kifutású coinok. A 700 halott projekt közül a mérések alapján 29,9% végződött átverésként.
Két kis részt tesznek még ki a sikertelen ICO-val végződő és a viccprojektek.
A legtöbb scamcoin 2017-es évben bukkant fel és halt meg, vagyis abban az időszakban, amikor a legtöbben ugrottak fel a vonatra – az előző évhez képest a scamek száma megötszöröződött.
Azt nehéz megmondani, hogy összesen hány halott coin létezik, hiszen a kisebb, nem angol nyelvterületre célzó coinok ritkán kerülnek fel a nemzetközi listázó oldalakra, mint amilyen a Cointopsy. A Cointopsy-n most egész pontosan 705 coin található, a CoinMarketCap-en pedig több mint 1000 olyan coin van, aminek a napi volumene nem éri el az 1000 dollárt – vagyis szinte halottnak tekinthető.