Az utóbbi napokban minden fontos gazdasági és technológiai portál beszámolt a Google új, “Cache” [ejtsd “kes”, jelentése a gyorsítótáron kívül kb. rejtekhely a translate szerint] projektjéről, mely a Google Pay felületén közvetlenül tenné lehetővé folyószámlanyitást partner bankoknál.
2020-tól már érkezhet a funkció, melyben a várakozások szerint az elsőként leleplezett partner Citibankon kívül számos amerikai pénzintézetnél lehet majd számlát nyitni, tehát nem a Google-nél lesz számlánk, hanem engedélyekkel és biztosítással rendelkező bankoknál. Elsőre furcsának tűnhet a felállás, de mind a bankoknak, mind a techóriásnak nagyon megéri: A bankoknál a 2010 óta legalacsonyabb növekedést produkáló betéteket és új számlanyitásokat tudják innovatív (értsd kevésbé iszonyatosan körülményes) módon vonzóvá tenni, a Google pedig közvetlenül jut a Pay appos költések után adatokhoz.
A Google ezzel a húzzással a teljes vásárlási életutat végig tudja követni, az internetezőkről vezetett profilokat ráadásul bevételi és költési statisztikákkal, kedvenc márkákkal, kedvenc üzletekkel tudja bővíteni, ami nyilván óriási jelentőségű számára. A Pay app itthon is elérhető, az Apple Pay-hez hasonlóan bankkártya adatok megadása után, a telefon érintésével fizethetünk bankkártyás termináloknál a segítségével.
Big tech = fintech
Az utóbbi hónapokban nagyon megszaladtak a globális techóriások fintech vállalkozásaival kapcsolatos hírek. Álljon itt egy csokor ezekből a teljesség igénye nélkül:
- Apple – Az Apple Card egy ingyenes MasterCard hitelkártya, amely a használat helyétől függően 1-2-3%-os visszatérítést kínál a felhasználóknak. iPhone userekre szabott ajánlat, melynek célja, hogy “házon belül” tartsák a felhasználók pénzét.
- Uber – Az Uber Money keretében mobil tárca, hitel és betéti kártya készül, melyeket először cég 4 millió sofőrjére céloznak. A cél itt is a pénzek rendszerben tartása, ami egyébként teljesen logikus lépés: a folyamatos kiküldésen, beküldésen, tranzakciós díjakon csak a bankok keresnek, a felhasználóknak sokkal egyszerűbb, ha azonnal megkapják a pénzüket, amit költhetnek is, illetve hitelhez is juthatnak, amely megint csak az Uber pénztárcáját vastagítja.
- Rakuten – a japán internetes óriás nyáron folyamodott amerikai banklicenszért, bankot alapítottak és hitelezési, betéti tevékenységet kínálnak a hagyományos bankok kizárásával.
- Facebook – Számos alkalommal írtunk a Libra projektről, és az annak füstje alatt érkező Facebook Pay-ről, mely a vállalat négy közösségi platformján teszi lehetővé mind a felek közötti pénzküldést, mind a közvetlen online vásárlást
- Tencent – Kína tech zászlóshajója által feljlesztett WeChat közösségi app integrált fizetési megoldását közel egymilliárd ember használja rendszeresen, ma már az utcai árusnál is lehet fizetni vele. A WeChat Pay terjeszkedése a délkelet-ázsiai térségben folyamatos, többek között ezért is került a Facebook lépéskényszerbe a saját fejlesztéseivel.
Azonos az összes fenti megoldásban, hogy a kriptopénzek értékajánlatához hasonlóan kiiktatnák az fizetési egyenletből a harmadik felet, hiszen ezzel vagy adathoz jutnak, vagy konkrétan pénzt keresnek. A probléma az adatbiztonsággal, és a személyes adatok kezelésével van.
Múlt héten beszámoltunk az egyik kriptós kitettségekkel is rendelkező befektetési társaság vezetőjének javaslatáról. Mark Yusko azt javasolja, hogy a tech óriások túlárazott részvényei helyett befektetéseink egy részét bitcoinban tároljuk. Szerinte a mai tech óriásokat előbb-utóbb letaszítják a trónról a blokklánc-bitcoin szektorból érkező cégek, mert azoknál a technológia sajátosságai miatt már alapvetés lesz, hogy az felhasználóknak nem kell bíznia a cégekben. Én személy szerint nagyon kíváncsi leszek rá…
Ha profi kereskedőktől értesülnél kereskedéssel és kriptopénzekkel kapcsolatos infókról, tippekről, csatlakozz a Kripto Akadémia Discordjához! Ha képbe kerülnél a kriptopénzek értékajánlatával, vásárlás vagy komolyabb befektetés előtt végezd el a Kriptosuli Ingyenes (online) kurzusunkat!