Ha kereskedésre adjuk a fejünket, akkor értenünk kell az egyszerű- és az exponenciális mozgóátlagokat, az RSI-t, az ellenállásokat-támaszokat, fej-váll alakzatokat, és még egy sor egyéb eszközt, ami nélkül elképzelhetetlen a munka. Ezzel szemben, ha a HODL stratégiáját választjuk, akkor annyi a teendőnk, hogy egyszer vásároljunk, majd egy másik alkalommal eladjunk, valamikor a -távoli- jövőben. Vajon a HODL is munka?
Van, aki szerint minden olyan tevékenség munka, amivel pénzt keresünk, ennek megfelelően a HODL is kétség nélkül egyfajta munka. Mások úgy gondolják, hogy csak az lehet munka, amivel naponta kell foglalkoznunk, legalábbis minden hétköznap, legalább néhány órában.
Megnéztük, hogy mit mond a Wikipédia arról, hogy mi is az a munka:
“Munkának nevezzük az ember (és/vagy gép) által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket. A munka célirányos tevékenység: valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember vagy más haszonélvező használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja. A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, mivel az ember igyekszik kevesebb fáradsággal fennmaradni, ezért leginkább olyan eszközök előállításával foglalkozik, kicsiny és nagy léptékben, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik.”
Ha mindez nem lenne elég, egy következő bekezdésből még ezt is megtudhatjuk:
“Munka szláv eredetű szó, eredeti jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség.”
Micsoda kilátások! Azért tegyük hozzá: sokan vannak, akik szeretik a “munkájukat”, pontosabban azt a tevékenységet, amit “kenyérkereset” címen végeznek. Mielőtt továbbmennénk, nézzük meg az örökbecsű Jókai Mór idézetet a különböző nemzetek, kultúrák, és a pénz kapcsolatáról:
“A magyar pénzt „keres”, a német pénzt „érdemel” (Geld verdienen), a francia pénzt „nyer” (gagner d’argent), az amerikai pénzt „csinál” (to make money). Tökéletesen jellemző kifejezések. A szegény magyart mintha látná az ember, hogyan keresi a pénzt, melyik bokorban találhatná meg; a jámbor németet, ahogy izzad, dolgozik kézzel-lábbal, míg megérdemli azt a pénzdarabot; a könnyűvérű franciát, ahogy kockáztat és nyer, ha akad egy másikra, aki veszít; míg a nehézvérű jenki ül egy helyben, s a körmét faragva csinálja a pénzt.” – Jókai Mór: A péncsináló
Visszatérve az alapfelvetésre, mindezek után továbbra is kérdés, hogy vajon a HODL kimeríti-e a munka fogalmát. Az biztos, hogy a “kín, gyötrelem, szenvedés” ideális esetben nem jellemző azokra, akik valamikor a múltban megvettek adott mennyiségű kriptopénzt azért, hogy valamikor a jövőben eladják.
Tény, hogy aki a HODL stratgéiáját választja, annak nem kell napi sok órában a területtel foglalkoznia, nem úgy, mint például egy kereskedőnek. Az már egy teljesen más kérdés, hogy a hodlerek java része minden bizonnyal naponta, sőt, naponta többször rápillant az árfolyamokra, hiszen szeretné tudni, hogy hol is tart a befektetése.
Talán itt jelenik meg a legfontosabb kiegészítő kérdés annak kapcsán, hogy munkát jelent-e a HODL, mégpedig az, hogy -lehetőségeihez, vagyonához mérten- mekkora tőkét használt fel a hodler.
Ha havi ötszázezer forintos bevétel mellett ötezer forintot kockáztattunk, akkor minden bizonnyal nem jelent túl nagy stresszt a kriptopénzek piaca, ellenben ha ugyanezen bevétel mellett betettük mind a húszmillió forint megtakarításunkat, akkor teljesen más a helyzet.
A HODL talán mégiscsak munka, hiszen -a befektetésünk mértékétől függően- folyamatos figyelmet, illetve a folyamatos figyelemből adódó állandó stresz menedzselését igényli. Ha szépen meglódulnak az árfolyamok egy bull run során, akkor persze nem is olyan nagy az a stressz, azonban ha hónapok óta lejtmenetben vagyunk, akkor már főhet a fejünk.
Most viszont átadjuk a szót olvasóinknak, mondjátok el egy komment formájában, hogy a HODL kimeríti-e a munka fogalmát, vagy akár azt, hogy ti miként és minek értékelitek a “tevékenységet”!
