Ezen a héten szinte futótűzként járta körbe a hazai gazdasági médiát, hogy az MNB friss tanulmányában a digitális forint lehetőségéről beszél, mondván nem maradhatunk le a világtól. Jobban utánajárva kiderül, hogy csupán az elvi lehetőséget említik, a tervezgetés és jövőbe tekintés apropója pedig az, hogy most 75 éves a forint. Mármint a bevezetése. Amit lehet, elmondunk a majd egyszer, talán valamikor a jövőben bevezetendő digitális forintról, illetve megnézzük, hogy áll most a világ ezen a téren.
Az anyag, amiben felmerül a magyar pénz tisztán digitális változatának lehetősége az Egy új kor hajnalán – Pénz a 21. században címet kapta, itt lehet megtekinteni. Virág Barnabás MNB vezető szerint akkor cseréltek pénzt a társadalmak a történelem során, ha a gazdaságuk kinőtte a meglévőt, ilyen volt a pengő-forint váltás, vagy ha valamilyen jelentős politikai, geopolitikai változás történik, vagy ha a technológiában állt be jelentős fejlődés.
Nehéz megítélni, hogy az esetleges digitális forint megjelenésének mi lehetne az oka ezek közül, reméljük nem kell hozzá háború, a technológia újítás sem tűnik valószínűnek, hiszen a kriptopénzek jelentős technológiai újítást nem jelentenek, feltével, hogy eltekintünk a blokklánc-alapelvtől.
Marad a gazdaság növekedése, ez kifejezetten örvendetes lenne, reméljük, hogy akkorát nő a magyar gazdaság a következő évtizedekben, hogy különösen indokolt lesz egy digitális forint-verzió bevezetése az egyszerűbb ügymenet érdekében. Az is felmerül az anyagban, hogy egy esetleges digitális pénz adatvédelmi kérdéseket is felvethet majd, illetve arról is szót ejt, hogy nagy kérdés a bevezetés módja is.
Ha ugyanis az MNB közvetlenül “érintkezik” a lakossággal egy digitális pénz kibocsátása során, akkor annak a kereskedelmi bankok akár még vesztesei is lehetnek. A teljes anyag nem mellesleg közel 800 oldal, ábrákkal, grafikonokkal gazdagítva, igazán komoly munka, ami az európai országokban tapasztalt dollárizációval, és sok egyébbel is foglalkozik. De most lássuk, hogy hol tart a világ a digitális nemzeti valuták terén.
Kína vezet
A digitális jüanról rengeteget írtunk az elmúlt egy-másfél év folyamán, a globális hegemóniára törő ázsiai ország rohamléptekkel jelentette meg a digitális valutáját. Már a teszt fázisban, vagy akár annak végén járnak, a hírek ellentmondásosak, feltéve, hogy egyáltalán érkeznek ebben a témában.
Az mindenesetre biztos, hogy a kommunista pár nem egészen Satoshi szellemiségével dolgozik, a megfigyelés és a társadalom irányításának újabb remek eszköze lesz a digitális jüan. Hiszen ha az egész országban valóban bevezetik – márpedig ez a cél – akkor gyakorlatilag mindenkiről látható lesz, hogy mikor, hol és mit vásárolt, ennek megfelelően kérdőre is vonható a lakosság bármely tagja a vásárlásai kapcsán. Orwell forog.
Jön Japán?
Bár Kína toronymagasan vezet a digitális nemzeti valuták versenyében, hiszen az egyetlen ország, aminek legalább kész terméke van már, mások is készülnek. Japán is – állítólag – készül, idén megjelentek hírek arról, hogy előkészületben van a digitális jen lehetősége, arra az esetre, ha úgy döntenének, hogy bevezetik. A nesze semmi, fogd meg jól tipikus esete, nehéz megítélni, hogy mennyi valóságalapja van.
Orosz medve?
Oroszországból is hasonlóan bizonytalan, sőt, nehezen értelmezhető hírek érkeztek a digitális rubel lehetőségéről. Csak annyi bizonyos, hogy az ország központi és nemzeti bankja tud a jelenségről, minden bizonnyal érdemben foglalkoztak is már a saját fejlesztés terveivel. De hogy mikor valósulhat meg, ha megvalósul egyáltalán, arról nincs biztos információ.
És a FED?
Természetesen a digitális dollár az egyik legizgalmasabb kérdés, ami a Central Bank Digital Currency (CBDC) világában felmerülhet, azonban a FED részéről is hasonló nyilatkozatokat láthattunk, mint Oroszország esetében. Tudnak róla, gondolkodnak róla, foglalkoznak vele. Bővebb, pontosabb, kézzelfoghatóbb nincs.
És a világ többi része?
Az Atlantic Council külön gyűjtőoldalt szentelt a CBDC témájának, ebből kiderül, hogy míg 2020 májusában mindösszesen 35 ország foglalozott a CBDC gondolatával, addig 2021 közepére ez a szám már 81-re emelkedett. Ráadásul ez a 81 ország bő 90 százalékát adja a globális GDP-nek, igazán szép érték, jól látszik, hogy a vezető, legalábbis a sikeres gazdaságokról van szó.
Azt is megtudhatjuk, hogy a négy legnagyobb központi bankkal rendelkező “ország”, az USA, Anglia, Európai Központi Bank, Japán közül Amerika kullog leghátul a folyamatban, elhúzott mellettük nem csak Kína, de az előbb említett országok is.
Svédország, Dél-Korea és még 12
14 ország van jelenleg a világban, ami már a pilot, vagyis a teszt fárzisban van saját CBDC-je kapcsán, ám ez nem jeleti azt, hogy be is vezetik, de a lehetőség adott. Jól látszik ebből is, hogy a világ központi és nemzeti bankjai jelenleg inkább egyfajta lehetőségként tekint a CBDC-re, nem kötelező irányként, kevesen vannak, akik már elsütötték a startpisztolyt.
Nem is Kína az első
Érdekességképp azt is látnunk kell, hogy valójában nem is Kína a világ első országa, ami CBDC-vel (is) operál, hiszen a Bahamai Homok Dollár az első CBDC, ami a Föld bolygón megjelent. Hiába, néha nem elég a világ egyik vezető hatalmának lennünk ahhoz, hogy valamiben elsők lehessünk.
Érdemes böngészni
Végezetül ismét az Atlantic Council oldalát ajánljuk, úgy tűnik rendszeresen frissítik, akit érdekel a CBDC-k világa, annak ez lesz az iránytű, remek kiindulási pont, ha szeretnénk tisztán látni a témában. Térképes nézetük is van, amit szűrhetünk, kereshetünk, hogy még pontosabb képet kaphassunk a világ aktuális helyzetéről.
Az Atlantic Council térképes nézete.
A CBDC-k világa tehát egyszerre dübörög és áll egy helyben, kétségtelen, hogy Kína kőkeményen beleállt a digitális jüanba, más országok pedig csak kerülgetik a kérdést, legjobb esetben is előrehaladott fejlesztéseik vannak. Bár természetesen az is lehet, hogy egymást erősítő hatásként, “divat” jelleggel hirtelen elszaporodnak majd a CBDC-k a következő évek során. Addig is marad a Bahamai Homok Dollár a nyaralás soránn vett koktélokhoz.
