Vajon min múlik az, hogy valaki “megszereti” a bitcoin koncepcióját, min az, ha valaki szinte automatikusan az “ellenségévé” válik? Világnézet? Politikai hovatartozás? Netán a szakmai életút? Ebben a kérdésben nem biztos, hogy igazságot tudunk tenni, arra viszont kísérletet teszünk, hogy felsoroljuk a nemzetközi média-tér azon ismert alakjait, akik bitcoinerek, azokat is, akik minden adandó alkalmat megragadnak, hogy belerúgjanak egyet Satosh álmába. A végén pedig természetesen megpróbáljuk levonni a tanulságokat.
Robert Kiyosaki
A “Gazdag papa, szegény papa” című könyv világhírű szerzőjét milliók követik, a befektetési guru és életmód-tanácsadó 100 millió dolláros vagyon felett diszponál, kifejezetten szereti a bitcoint, sokat beszél róla podcastjében, többször kifejtette, mennyire mélyen hisz a kriptopénz alapjaiban.
Elon Musk
A Tesla, a SpaceX és számos egyéb, innovatív óriásvállalat alapítója-vezetője nem igényel bővebb bemutatást, mindenki tudja kiről van szó. Az “X” újdonsült tulajdonosa többször is beletenyerelt már a kriptopénzek piacába, hol a bitcoin 2021-es bikapicát tolta meg még egy kicsit azzal, hogy a Tesle bitcoin-készletet vásárolt, hol azzal, hogy sorozatosan posztolt a Doge-ról, ezzel az egekbe emelve az árfolyamát.
Richard Branson
A Virgin cégcsoport bő négyszáz cégben érdekelt, alapítójuk kripto-kötődésű cégekbe is befektetett, a bitcoint pedig “működő pénznek” nevezte.
A sor még hosszan folytatható, a világhírű bitcoin-támogatók között ott van Mike Tyson egykori nehézsúlyú boksz-világbajnok, Snoop Dogg, Jamie Foxx, Kanye West, Gwyneth Paltrow, Ashton Kutcher és sokan mások.
De most inkább ugorjunk bele az “ellenzőkbe”, nézzük meg, kik azok, akik szinte izomból tiltakoznak a bitcoin és úgy általában a kriptopénzek létezése ellen!
Warren Buffett
Az “omahai orákulum” egyszerre archetipikus és legendás befektető, az USA történetének egyik legsikeresebbike. Berkshire Hathaway CEO-ja 121 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik, ezzel a világ hetedik leggazdagabb embere. 2018-ban nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy a bitcoin “patkányméreg”, majd nem sokkal később nem sokat változtatva az első véleményén annyit mondott, hogy valószínűleg inkább “patkányméreg a négyzeten”.
Carl Icahn
De nem Buffett az egyedüli, mainstream és élvonalbeli befektető, akinek nem kifejezetten a szíve csücske a bitcoin, a szintén világhírű Icahn Buffethez hasonlóan a semmiből küzdötte fel magát az amerikai gazdasági elit tetejére, a vezető kriptopénzről ő is úgy gondolja, hogy kifejezetten veszélyes, ártalmas, értelmetlen.
Jamie Dimon
Listánk következő szereplője egy “kissé” ellentmondásos, hiszen a JPMorgan első embere éveken át szintén lelkesen ekézte a bitcoint, egészen addig, míg bankja el nem kezdett nyitni a terület fel. Nemrég külön anyagban foglalkoztunk a bankokkal, akik kripto-szolgáltatásokat is kínálnak, a JP is szerepel a listán.
De kanyarodjunk el a hírességektől és a pénzvilág nagyágyúitól, próbáljuk meg körüljárni, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy vannak, akik már szinte első hallásra beleszeretnek a kriptopénzekbe, mások pedig mintha teljesen bezárkóznának, az első találkozás után rásütik a területre a negatív jelzőket és kész, bármit mondhatunk nekik, sosem hagyják, hogy “megfertőzze az elméjüket” ez az egész hülyeség.
A személyiségünkben rejlik a magyarázat, ez pszichológia? A személyiség-típusunktól függ? Vagy az életutunktól, a szakmától, amit választottunk? Ugorjunk bele!
Azok, akik nem szeretik a kriptopénzeket, általában a volatilitást, a “bűnözők pénze” narratívát, illetve azt szokták kiemelni, hogy nem elég felhasználóbarát, bár ez utóbbi érvet mi, a kriptopénzekkel foglalkozók nem igazán tudjuk értelmezni. De nem is ez a lényeg, most tekintsünk el attól, hogy sokan egyszerűen nem veszik a fáradtságot, hogy elmélyedjenek a területben, fókuszáljunk a pszichológiára, feltéve, hogy van-e mögötte bármi ilyesmi.
Mark Cuban amerikai milliárdos, aki szintén inkább kritikus a bitcoinnal szemben, mintsem elfogadó, egyenesen úgy fogalmazott, hogy a bitcoin egy vallás, saját szavakkal, zsargonokkal, egyebekkel.
Finn Breton, a University of California Tudomány és Technológia professzora könyvet írt a digitális pénzekről, véleménye szerint a bitcoint körülvevő kultúra fontos része a terület vonzerejének. Brenton szerint amikor bitcoint veszel, akkor valójában egy szcénába “vásárolsz be”, és ez a “szcéna” az identitásod részévé válhat.
Bár tény és való, egyre több mainstream befektető és befektetési társaság foglalkozik a bitcoinnal és általában a kriptopénzekkel, mégis, mind a mai napig van egy “counterculture”, vagyis egy “ellen-kultúra” jellege, hangulata. Ezzel tehát úgy érezhetjük, hogy részt veszünk valamiféle “lázadásban”, valami újban, ami mást ígér, mint, amit eddig kaptunk a világtól.
Hasonló véleményen van Lana Swartz is, aki a “New money, how payment became social media” című könyvet írta, szerinte hirtelen lett egy teljesen új módja annak, ahogy a pénzügyeket láthatjuk, ráadásul -végre- lehet egy saját identitásunk is a pénzvilágban, ez eddig nem volt adott.
Ha meg akarjuk érteni a “kriptopénz-pszichológiát”, akkor nem mehetünk el szó nélkül az “adrenalin-faktor” mellett sem. Igen, ki kell mondanunk: a kriptopénz kereskedés és befektetés igenis mutat -közeli- rokon vonásokat a szerencsejáték okozta adrenalin-löketekhez. Legyünk őszinték, erős rokon-vonásokat mutat a kripto a szerencsejátékkal, még akkor is, ha a bitcoin alapjaiban jelen anyag szerzője mélyen hisz.
Ráadásul az “instant-jutalmazás” jellege is adott a kriptopénzeknek, hiszen egy jól megválasztott trade akár percek, órák alatt is adhat “jutalmat” annak, aki kellően talpraesett. Generációs hatás is “játszik”, hiszen a digitális generáció számára már-már szinte magától értetődő a kriptopénzek megjelenése és persze a működése is.
De kanyarodjunk el a boomer-szövegtől, tény és való, van egy szerencsejáték-jelleg is a kriptopénzekben, azt is kár vitatni, hogy a digitális generáció sajátjáról van szó. Vannak azonban mélyebb szociál-pszichológiai okai is annak a kriptopénzek iránt érzett “vonzalmának” fiatalabb generációnak.
A milleniálokról van szó, akik 1981 és 1996 között születtek, ők bizony az amerikai összvagyon csupán 4,6%-a felett diszponálnak, ez nem túl sok, főleg ha belegondolunk, hogy az 1981-82-83-ban születettek már 40 körül, vagy a felölött járnak.
Ez a generáció egy kissé – vagy nagyon is – úgy érzi, hogy “ki- és el lett hagyva”, nem kapott helyet az asztalnál ami a vagyont és a vagyonszerzés lehetőségét illeti, ezért szeretnének valamit maguknak, a kripto nyújtotta alternatíva vonzónak tűnik.
Egy szó mint száz, a millenálnak nevezett generáció számára a bitcoin és általában a kripto-piac azért – is – vonzó, mert úgy érezhetik, nekik is van “valamilyük”, ők is kapnak egy eszközt, ami a vagyonteremtés záloga lehet. Egy kissé olyan ezen talán, mint a zene is az új generációk számára, a szüleink zenéit hallgatni snassz, vagyis boomer dolog, a fiatalok saját zenét, ennek megfelelően saját pénzt is akarnak.
Beszéltünk a szerencsejáték hatásról, és a generációs tényezőkről is, de vajon ez mindent megmagyaráz? Warren Buffett és a többi nagy bitcoin-kritikus szintén generációs okokból nem hisz a bitcoinban? Könnyen lehet, hogy a válasz valóban ennyire egyszerű, de azért illik ennek is a mélyére néznünk. Amikor az omahai orákulum 2018-ban patkányméregnek titulálta a bitcoint, akkor már 88 éves volt, videónk születésekor pedig már 93. életévében jár.
Legyünk őszinték, egy 93 éves embertől elvárni, hogy nyitott legyen a világ újdonságaira nem igazán lehet, még akkor sem, ha egy kivételes képességű befektetőről van szó.
Sőt, a Pécsi Tudományegyetem kutatása szerint életkor alapján “sávokra” oszthatjuk fel egy ember életét, Buffett most már az úgynevezett “aggkor”-ban jár, ennek jellemzője a következő:
Ez már a testi és szellemi hanyatlás időszaka. Legyengül, fizikai teherbírása erősen csökken. Új dolgok befogadására korlátozottan alkalmas, gyakran fordul elő értelmi funkció zavar (csökkent intellektuális teljesítmény, kihagyó emlékezet). A jelentől kezd elfordulni a múlt felé.
Ezzel még véletlenül sem azt akarjuk mondani, hogy aki nem ért egyet a kriptopénekkel, az egyszerűen hülye és kész, nekünk van igazunk mindenben, kritikának helye nincs! Nem, erről szó sincs, a kriptopénzek területét lehet, és kell is kritizálni, hiszen bőven van mit. De azt is látni kell, hogy úgy tűnik sokan azért ellenzik az újdonságot, mert már abban a korban vannak, amiben a legtöbb embernek már szinte lehetetlen befogadni a világ változásait és új technológiát.
Ettől még Buffett, és a hasonló korú bitcoin-kritikusok lehetnek-lehettek kifejezetten zseniálisak a maguk területén, láttuk is, hogy az ő – és mások – esetében ez kétségtelenül így is volt. De lássuk be, egy idő után a kutatók szerint az emberi elme egyszerűen “zárul”, már nem tud, talán nem is akar semmi újat befogadni. Ez olyannyira igaz, hogy simán lehet, hogy amikor a mi generációnk lesz nyolcvan-kilencven éves, akkor az akkor bekövetkező újdonságok ellen fogunk ágálni, mondván, hogy a kriptopénzek már mindent megoldottak, nekünk az jó, nincs szükségünk semmi újra!
Van még egy fontos szempont, amiről eddig nem beszéltünk, ez pedig a született vagy a környezetünk által bennünk alakított habitus. Ha visszaemlékezünk a bevezetőre, a támogatók és az ellenzők felsorolásában a támogatók kategóriában számos színész és zenész neve elhangzott, valószínűleg nem véletlenül. Hogy mi okozza azt, hogy valaki a liberális, vagy liberálisabb, mások pedig a konzervatív, vagy konzervatívabb világnézettel rendelkeznek most nem lehet témánk, hiszen ez nagyon messzire vezetne.
De tényszerűen el kell fogadnunk: az embereket feloszthatjuk két nagy, de nem kevésbé durván rajzolt, elnagyolt táborra, ezek a liberálisabb, balos emberek, és a konzervatívabb, jobbos emberek. Nem mondnunk értékítéletet, nem foglalunk állást egyik “tábor” mellett sem, csak tényszerűen annyit mondunk: ez a két nagy “halmaz” bizony létezik.
Márpedig a bevezetőben is említett zenészek és színészek, akik egy kissé mintha felülreprezentáltak lennének azon ismert emberek körében, akik támogatják a bitcoin kapcsán minden bizonnyal a liberális tábort erősítik. Hiszen a művészet, az önmegvalósítás hagyományosan liberális sajátosság, sokkal nagyobb számban vannak a művészek körében a liberális világnézettel rendelkezők, mint a konzervatívok.
Olyannyira nagyok a különbségek, hogy egy kutatás szerint még az agyunk is más ha a liberalizmus, megint más, ha a konzervatív értékek állnak hozzánk közelebb. A konzervatív értékeket vallók számára a biztonság, a kiszámíthatóság, és az autoritás fontos, legalábbis sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ezeknek, mint a liberális aggyal rendelkezők.
Ezzel szemben egy liberális számára sokkal kényelmesebb az újdonság, az apró részletek és a komplexitás. A konkrét agyi eltérések döbbenetesek, az érzelmi kontrollért felelős agyterület, az amygdala nagyobb a konzervatívokban, ugyanez a központ felelős a veszélyes felméréséért is, a szürkeállomány, ami többek között a konfliktusok megoldásáért és hibák feltárásáért felel nagyobb a liberálisok esetében.
Ezzel le is zárhatnánk, mondván, hogy a kriptopénzek a liberálisok állnak közel, a konzervatívok pedig köszönik, nem kérnek belőle. De ez valójában sokkal összetettebb ennél, hiszen ha megnéztétek a politikusok kripto-vagyonával is foglalkozó videónkat, akkor tudjátok, hogy bizony a republikánusok is bőszen vesznek kriptot, csak másképp és mást, mint a demokraták.
Sokan azt mondják, hogy Satoshi elképzelései és a kripto-érdeklődők java az úgynevezett libertárius világnézeten osztoznak, ez az irányzat az, ami – elméletileg – sok kripto-érdeklődőt jellemez.
A libertárius kisebb államot szeretnének, maximalizált autonómiát és politikai szabadságot, az állam hatását az egyéni szabadságokra szintén vissza akarják szorítani, értékelik az emberek közötti együttműködést, a kozmopolita “létet”, az egyéni és politikai szabadságjogokat, szabad kereskedelmet, egyebeket.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a bitcoin iránt érdeklődők csak és kizárólag a libertárius politikai irányzat iránt lehetnek fogékonyak! Sőt, a Bitcoin Magazine nemrég egy átfogó anyagban összefoglalta, hogy az egyes politikai irányzatok képviselői, szimpatizánsai miként tekintenek a bitcoinra, úgy tűnik, mindenkinek megvan a maga értelmezése ami egy kicsit minden esetben eltér.
Külön izgalmas, hogy a bitcoin megismerése sokaknak eltolja a politikai nézeteit a libertárius irányba, a BTC Price Trend Twitter csatorna készített egy szavazást, 1230 szavazat alapján ezen politikai irányzat felé tolódott el a szavazásban résztvevők világnézete.
How did understanding of bitcoin change your political views? Bitcoin made me more …
— work-in-progress (@jogiwashere) October 8, 2022
Az mindenesetre biztos, hogy a igazi bitcoin hívők szerint a vezető kriptopénznek pont az az egyik legnagyobb értéke, hogy nem tesz különbséget vallás, rassz, politikai- és szexuális hovatartozás, úgy általában semmilyen tulajdonság szerint sem az emberek között. Viszont ugyanakkor a bitcoin használata komoly felelősséget is kíván, itt nincs ügyfélszolgálat, minden rajtunk áll.
Sokat beszéltünk már arról, hogy vajon mi határozza meg, hogy valaki szimpatizál-e a kriptopénzek világával vagy nem, de most nézzük meg, milyen a tipikus kripto-vásárlóm befektető! Készült erről nemrég egy remek kutatás, az alkotó nem más, mint a Bank of International Settlements munkatársa, mi is ebből szemezgettünk!
A tipikus kripto-befektető 35 éves, férfi, házas, magasan iskolázott és jól keres. A férfiak felülreprezentáltak, a megkérdezettek 3%-a nyilatkozott úgy, hogy vett már kriptopénzt, a hölgyek esetében ugyanezen érték csupán 0,8%.
Az átlagéletkor a már említett 35 év, úgy tűnik a kripto a fiatalok játéka, az idősebb korosztályok szinte egyáltalán nincsenek jelen ezen a piacon. Kevésbé meglepő módon nagy szerepe van annak is, hogy valaki mennyire “digitalizált”, minél mélyebben benne vagyunk a digitális térben, annál nagyobb az esélye, hogy a kriptopénzek felé is nyitunk.
Összefoglalva nagyon sok oka lehet annak, hogy valaki miért szereti, vagy éppenséggel miért ellenzi a kriptopénzeket. Jellemzően azonban ez egy liberálisabb, sőt, ahogy láttuk libertáriusabb “műfaj”, jellemzően az ezekkel a politikai irányzatokkal szimpatizálók nyitottak a területre, ez azonban még véletlenül sem jelenti azt, hogy csak és kizárólag rájuk lenne jellemző a kripto-vásárlás és befektetés.
Van a kripto körül egyfajta kultusz is, ha úgy tetszik egy sajátos összetartozás. A “szekta” szó azért túlságosan erős lenne, az viszont biztos, hogy igenis van egy kulturális jellege is a területnek, ez vitathatatlan. Főleg a millennial generáció fejezi ki ha nem is az összetartozását, de a rendszerrel, különösen a pénzvilággal való szembehelyezkedését. A harmincas éveiben, a negyvenes évei elején járó generáció elégedetlen a klasszikus politikai és főleg pénzügyi berendezkedéssel, ezek alternatívájaként értelmezi a bitcoint.
Fontos továbbá, hogy millennial generáció az elmúlt évtizedek gazdasági változásai miatt egy picit elfelejtve is érzi magát, a vagyoni egyenlőtlenségeknek sokkal inkább áldozata, mintsem haszonélvezője, ez megint egy olyan tényező, ami valamilyen alternatíva, ebben az esetben a bitcoin felé tereli őket.