Guatemalában a Bitcoin blokklánc biztosítja a választások tisztaságát, ennek apropóján megvizsgáltuk a blokklánc és a politikai választások kapcsolatát. Az amerikai kormányzat leállása miatt 2024-re csúszhat a bitcoin ETF elbírálása, utánajártunk ez mit is jelet, milliárd dolláros veszteségben a bitcoin-bányászok, megnéztük, mekkora a baj. Kripto Percek 39. hét!
A blokklánc-technológia és a kriptopénzek mára már ha nem is élnek külön-önálló életet, de mégis úgy tűnik, a két terület egyre inkább szeparálódik, trendszerűen mindkettő elkezdi járni a maga útját. Most a blokklánc-technológia potenciális -sőt, gyakorlati- felhasználási lehetőségei közül csak egyetlen egyre, a választások lebonyolítására fogunk koncentrálni.
Guatemala példája ugyanis szépen rámutat: már nem csak terv és elmélet az, hogy “éles választási helyzetben” is elő-előkerül a blokklánc, ez bizony már a nyers valóság. Éppen ezért összeszedtük a példákat szerte a világból, természetesen az is szóba kerül, hogy mi a blokklánc előnye, és persze az is, hogy miért ellenzik a használatát a kritikusok.
A technológia támogatói azt mondják, hogy a hagyományos szavazás DDoS (Direct Deniel Of Service) támadásoknak, manipulációs kísérleteknek és egyebeknek vannak kitéve, ezzel szemben a blokklánc használata sokkal biztonságosabb, minden szereplő jobban jár.
Az előnyök között szokás említeni, hogy a blokklánc alapú szavazás:
-gyorsabb
-bárhonnan elvégezhető
-biztonságos
-transzparens
Persze gyorsan hozzá kell tennünk, hogy “hagyományos”, online szavazásról ugyanúgy elmondható, hogy gyors és bárhonnan elvégezhető. A biztonságos, pontosabban biztonságosabb jelleg viszont már olyasmi, amiről érdemes beszélnünk.
A U.S. Vote Foundation szakemberei szerint nem, sőt, a blokklánc használata a szavazásra egy kifejezetten erőltetett, egyenesen értelmetlen use-case. Az érvelésük szerint a közhiedelemmel szemben a blokklánc valójában nem jelent -kellő- védelmet a támadásokkal szemben, sőt, ugyanúgy, ahogy az egyéb online választási technológiák, ugyanúgy kitett nem csak a támadási, de a manipulációs kísérleteknek, ennek megfelelően nem jelent előnyt a használatuk. Ráadásul úgy látják, ezek a támadások vagy manipulációs kísérletek jó eséllyel sosem derülnek ki, egy választási rendszer esetében azért ez elég komoly hátrány jelent.
Keveset tehet hozzá ugyanis a blokklánc a választások legfontosabb részéhez, ez nem más, mint a választásra jogosult felhasználó azonosítása. A kutatás tanúsága szerint ugyanis a legtöbb biztonsági kockázat már jóval azelőtt fenyegeti egy szavazás tisztaságát, hogy a szavazólapok egyáltalán a blokklánc “közelébe” kerülhetnének.
A blokklánc egy választás esetében egyfajta “digitális urnaként” fogható fel, a funkciója, hogy a szavazatokat, és néha egyéb információkat is tároljon a választások kapcsán.
Pedig tök jó ötletekkel lehet felruházni egy blokklánc-alapú választási rendszert, ilyen például az úgynevezett multi ownership, amikor nem egyetlen szereplő felelős a rendszer fenntartásáért, hanem több, így -egy politikai választás esetében- a lakosságnak nem kell egyetlen szereplőben, vagyis a helyi választási irodában megbíznia.
Ebben a modellben az egyes szereplők oda-vissza ellenőrizhetik egymást, az egyik szereplő lehet a választási iroda, a másik például egy helyi civil vagy emberi jogi szervezet, bármi egyéb. A szereplőknek meg kell állapodniuk abban, hogy mely szavazócédulák kerülnek fel a blokkláncra, ez egyben egy támadási lehetőség is, hiszen ha egy másik ország, vagy egy bűnszervezet egy támadás során sikeresen belenyúl abba a folyamatba, ahol eldől, hogy egyáltalán mi kerüljön fel a blokkláncra, akkor az befolyásolhatja a végkimenetelt.
A private ownership esetén egyetlen entitás -szervezet- ellenőrizheti a rendszer minden pontját, ebben az esetben viszont egy belsős, rossz szándékú szereplő árthat a rendszernek, vagyis végeredményben több a hibalehetőség, mint a hagyományos választási rendszerek esetében.
De visszatérve a big picture-re, számos választási és kiberbiztonsági szakember vizsgálta a legkülönbözőbb online választási technológiákat az elmúlt húsz év során, a vélemények egybehanzgóak, a blokklánc technológiát is beleértve, nincs és a belátható jövőben nem is lesz olyan technológia, ami kielégítő választ adna az online veszélyforrásokra, támadásokra.
Egy online választás óriási kihívás technológiai és biztonsági szempontból, hiszen egyfelől nagyon fonts ellenőrizni, hogy pontosan ki vesz részt a választáson, ki az, aki már szavazott, másrészt nem követhetik az egyes szavazókhoz kötődő szavazócédulákat, hiszen ez etikai aggályokat vet fel.
A fenti két feltételt egy hagyományos, papír alapú szavazás esetében viszonylag könnyű teljesíteni, egy online rendszer esetében viszont annál nehezebb. Úgy tűnik blokklánc ide vagy oda, egyszerűen az online választás eleve egy nagyon nehéz műfaj, illúzió azt gondolni, hogy a kriptopénzek mögött technológia erre is remek megoldást nyújthat.
Egy politikai választást érintő manipulációs kísérlet nemzetbiztonsági kockázat, hiszen a “belenyúlás” akár örökre titokban maradhat miközben a választás kimenetele más, mint amit a szavazásra jogosultak szerettek volna. Az amerikai választási alapítvány (U.S. Vote Foundation) összefoglaló véleménye szerint minden ország jobban tenné, ha elfelejtené az online választás ötletét és visszatérne a hagyományos, papír alapú szavazáshoz.
Pedig ha átnézzük, mely országok használnak, vagy használtak már blokklánc alapú szavazást, úgy tűnik nem kevés a lelkesedés az új technológia iránt. Még maga az USA is használta, de nem csupán valamiféle pici, helyi, netán kisvárosi választás során, hanem a híres-neves midterm alkalmával, 2018-ban, Nyugat-Virginiában, illetve magán az elnökválasztáson is, 2020-ban a Utah állam béli Utah államban. Ráadásul mindkét esetben egy for-profit szavazó applikációt, a Voatz-t használták a szervezők.
De a sor még hosszan folytatható, számos ország vagy egy-egy országon belüli állam, megye, tartomány, város, kisváros, egyéb volt az elmúlt években akik részben vagy egészben blokklánc-alapú választás mellett döntöttek. Köztük Sierra Leone, Tsukuba városa Japánban, Dél-Korea, akik az IBM-el dolgoztak a megoldásukon, de vannak példák Thaiföldről, Indiából, és még Oroszországból is, bár ez utóbbi példa talán nem a legszebb, ha a blokkláncról, mint a demokratikus választások tisztaságának élharcosáról van szó.
Egy szó mint száz, a mélyebb tanulmányok szerint nem is kifejezetten a blokklánccal van baj, hanem magával az online szavazással. Könnyen lehet, hogy a választás olyasmi, amit jobban tennénk, ha meghagynánk a jó öreg, hagyományos “technológiának”, vagyis a papírnak és ceruzának, ahogy tesszük azt évezredek óta.
2024-re csúszhat a BlackRock bitcoin ETF elbírálása
A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock még júniusban adta be bitcoin spot ETF engedély-kérelmét, ezzel az egész kripto-piacot alaposan felrázva. Még a bitcoin árfolyamát is megtolta egy kicsit a hír, hiszen mindenki, legalábbis sokan úgy gondolták, hogy ha “ez bejön”, vagyis a BlackRock megkapja az engedélyt, az jelentős előrelépést jelenthet az egész piacnak.
A BlackRock ETF-ek ugyanis szép múlttal rendelkeznek, az arany ETF 1994-es bevezetése például óriási ugrást jelentett a nemesfém árfolyamában.
Most viszont úgy tűnik, a döntésnek csúsznia kell, hiszen az amerikai állam -története során nem először- napokra van attól, hogy fizetésképtelenné váljon. Ha ez megtörténik, az nem jelent világvégét az USA számára, hiszen ahogy mondtuk volt már erre példa, az viszont biztos, hogy a kormányzat működésében komoly zavarokat, sőt, teljes leállást is hozhat. Ennek megfelelően a döntéshozatal is jelentősen tolódhat, így a bitcoin ETF kapcsán is bőven várnunk kell még a végső döntéshozatalra.
Egész egyszerűen arról van szó, hogy az állam jó eséllyel nem fogja tudni fizetni a saját alkalmazottait, így simán benne van a pakliban a leállás, ami értelemszerűen eltolja az ETF elbírálását is.
De mekkora problémát jelent ez a kripto-piac számára?
Ez csak és kizárólag attól függ, hogy mekkorát csúszik a döntés. Ha csak pár hetet, akkor nyilván nincs ennek nagy jelentősége, ha pár hónapot, az viszont már egy fokkal kellemetlenebb lehet, hiszen a piac már így is hónapok óta vár erre, a nyári pangás után különösen jól jött volna némi lendület a piacnak.
De találgatás helyett inkább nézzük meg, hogy általában mennyi időre van szüksége a SEC-nek ahhoz, hogy elbíráljon egy ETF kérelmet! Az eddigi tapasztalatok alapján ez lehet akár 240 nap is, tehát ezzel a pár hónappal még bőven jók vagyunk.
Ráadásul a BlackRock eddigi 576 ETF kérelméből 575-öt hagyott jóvá a SEC, nem mondhatjuk tehát, hogy rosszak lennének az elfogadás esélyei, sőt, kifejezetten jók.
Az viszont fontos szempont, hogy -ahogy arról a bitcoin ciklusait bemutató videóban is beszéltünk- hogy a 2024 áprilisi felezés, és az azt követő -várható- felfutás “perfect storm”-ként is működhetne, ha a BlackRock ETF-el kombinálva jelenne meg a piacon. Persze ebben rengeteg a feltételesmód és a feltételezés, de gondoljunk bele, rengeteg friss tőke beáramlása a piacra akkor, amikor a piac természetes ciklusai miatt eleve egy szép felívelésben vagyunk, ez minden kripto-befektető álma lehetne.
Milliárd dolláros veszteségben a bitcoin bányászok
Messze vagyunk már a 2021-es All Time High-tól és a következő csúcsra is legjobb esetben még egészen 2025-ig kell várnunk, mindeközben a háború miatt az energiaárak elszálltak. Mindebből nem nehéz kitalálni, hogy a bitcoin -és általában a kripto- bányászoknak nincs most könnyű dolga, hiszen az árfolyam(ok) legjobb esetben is stagnálnak, a kiadások viszont nőnek, ráadásul még hosszú-hosszú hónapokig kell kihúzni.
Nem csoda hát, hogy a SEC-nek benyújtott negyedéves jelentések alapján az elmúlt 12 hónap során bő 3,2 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el a bitcoin bányászattal foglalkozó cégek. Van olyan cég, ami egymaga 840 millió dolláros veszteséget halmozott fel, ez a Core Scientific, de nem jár sokkal jobban a Riot Platforms sem, ők 290 millió dollárt buktak az elmúlt év során.
De mindezeken túl még hat olyan bányász cégről tudunk, ami 100 millió dollár feletti veszteségnél jár.
3,23 milliárd dolláros veszteséget halmoztak fel a bitcoinbányászok
De túl a bitcoin aktuális árfolyamán van egy másik, szintén meghatározó szempont, ami kifejezetten rosszul érinti a bányászokat, ez nem más, mint a bányászat nehézsége. Az utóbbi időben ez is nagyot nőtt, eljutottunk oda, hogy az egy bitcoin kibányászásához szükséges erőforrások ára meghalad egy bitcoint, vagyis a tevékenység óhatatlanul vesztesége.
3,23 milliárd dolláros veszteséget halmoztak fel a bitcoinbányászok
Ráadásul 2024 árprilisában jön a sokat emlegetett felezés, vagyis a bitcoin bányászok bevételei csak tovább fognak csökkenni, egészen pontosan 50%-al fognak visszaesni, feltéve, hogy nem indul meg egy jelentős emelkedés a bitcoin árában.
Csak a leghatékonyabb, legtalpraesettebb bányászok maradnak életben a következő hónapok és évek során.
A bányászatban amúgy az USA fontos központot jelent, főleg miután Kína gyakorlatilag egészében kitiltotta a kriptopénz bányászatot az ország egész terültéről. A becslések szerint nagyjából egymillió bitcoin bányász lehet most, ez óriási szám, de a fluktuáció is nagy, az egyre nehezebb körülmények között az individuális bányászoknak egyre kevesebb esélye van a túlélésre, a nagy, komoly tartalékokkal rendelkező cégeknek is küzdeniük kell.
60+ Bitcoin Mining and Energy Consumption Statistics For 2023 You Need to Know
Megnézütk a vezető bitcoin-bányász cégek részvényeit, a helyzetük ha nem is végzetes, de valóban nem kifejezetten rózsás:
Marathon Digital Holdings:
Érdekes, hogy a piac hajnalán, 2014 tájékán szárnyaltak igazán, aztán a medvepiacok jól megtépázátk a részvényeiket. Legutóbb a 2021-es felfutás során élenkült fel az ő részvényük kereskedelme is, nyilván szoros összefüggésben a mind a mai napig tartott ATH-val.
Cipher Mining Inc:
Bár ez egy jóval fiatalabb cég, csak 2020-ban indultak, de itt is jól látszik, mennyire ki vannak szolgáltatva a bitcoin-árfolyamának:
A csúcsot 2021-ben érték el, azóta lejtmenet, bár érdekes, hogy az elmúlt néhány hónap során azért mutat egy határozott élénkülést az árfolyamuk.
Clean Spark:
A bika-medvepiacok váltakozása itt is szépen kirajzolódik.
Hasonló a helyzet a Hut 8 Mining Corp esetében is, nekik is a 2021-es bikapiac jelentette a részvényárfolyam-csúcsot, azóta szinte csak vegetálnak:
A sor még hosszan folytatható, a bányász cégek részvényeinek áttekintéséből egyértelmű, hogy a bitcoin-piac hajnalán, 2010-2015 között az új technológiába vetett hit és a remény hajtotta ezeket a cégeket és főleg a befektetőiket, majd az első nagyobb pofon, a 2017-es bikapiac utáni összeomlás a részvényeiket is összedöntötte. Majd beindult a ciklukusság, amikor a bitcoin felfut, akkor a bányász cégek részvényei is meglódulnak.
Ennek megfelelően jó okkal feltételezhetjük, hogy azok a bányász cégek, akik elegendő tartalékkal rendelkeznek ahhoz, hogy kibekkeljék ezt a medvepiacot, kifejezetten jól fognak járni a következő bikapiac során. Hiszen ha teljesül a várakozásunk, és a 2024 április felezést követően -az azt követő egy-másfél év során- akkor a bitcoin komoly felfutás előtt állhat, ha ez valóban bekövetkezik, akkor a bányász cégek helyzete is nagyot fordulhat, méghozzá a jó irányba.
Zárásképp elmondhatjuk, hogy a bitcoin-bányász cégek élete ugyanolyan hullámvasút, mint maga a bitcoin-árfolyam. A bitcoin ciklusai mindent meghatároznak ezen a piacon, kivétel nincs. A bitcoin ciklusai visszatükröződnek a:
-vonatkozó kulcsszavakra történő Google-keresésekben
-a kripto-médiaplatformok látogatottságában
-a közösségi médiában a terület iránti érdeklődésben
-az ezen a területen dolgozó cégek részvény-árfolyamában
De vajon meddig él még majd ez a ciklikusság? Mivel a bitcoin felezések még hosszú évtizedekig velük lesznek, így ez alapján azt feltételezhetjük, hogy ezen a piacon ehhez a típusú ciklukussághoz hozzá kell szoknunk, ez mindig is így lesz. Viszont ha megnézzük a felezések ütemét, azt látjuk, hogy a változás mértéke, “drámaisága” az időben előrehaladva “ellaposodik”.
A kezdeti 50 BTC-s blokkjutalom után az első 50%-os redukció, 50-ről 25-re még drámai volt, de a következő, a 25-ről 12,5-re történő sem volt kevésbé “sokk” szerű a piacnak. Nem véletlenül nevezzük ellátási sokknak azt, ami a bitcoinnal ilyenkor történik. De még a 12,5-ről történő felezés sem volt piskóta, ez volt a legutóbbi, ám a következő, amikor 2024 áprilisában 6,25-ről megyünk megint 50%-al lejjebb már talán egy árnyalatnival kevésbé lesz “megrázó”. A lényeg az, hogy a nagy, drámai változások után idővel egyre kisebbek és kisebbek lesznek a bitcoin életében a változások, ezért azt feltételezzük, hogy a piac egészének változásai, és ciklikussága is “kisimul” idővel.
Talán olyan ez, mint az egyik végén rögzített kötél le-fel rángatása, ha az elején izomból megküljük, akkor a kötélen kialakuló hullámok is jó nagyok lesznek, viszont ahogy pár perc múltán egyre kisebbek a mozdulataink, a hulláok is szelidülnek.
Persze a piac mozgásai és kilengései sosem fognak megszűnni, viszont ha teljesül a fenti jóslat, akkor a kriptopénzek piaca a jövőben sokkal kevésbé lesz volatilus. A “vadnyugati” állapotokból szép lassan eljutunk egy jóval stabiliabb, sokkal kiszámíthatóbb piachoz.
3,23 milliárd dolláros veszteséget halmoztak fel a bitcoinbányászok
