Ebben az anyagban megbeszéljük egy fizikus modelljét, aki levezette, hogyan és miért jut el a bitcoin ára tízmillió dollárig!
Azért érdemes megértened ez a modellt, mert ha beigazolódik, akkor az egész piac működését új kontextusba helyezheti!
Ha végigolvasod, azt is megtudhatod, mikorra érhetjük el a tízmillió dolláros árfolyamot!
A modell egy úgynevezett power law-ra helyezi az elképzelését, pontosabban úgy véli, hogy a bitcoin működésében felfedezhető egy power law.
De mi az a power law?
A magyarban hatványtörténynek is nevezzük, a matematikában a hatványtörvény két mennyiség közötti kapcsolatról szól. Bár nem feltétlenül hatványtörtény minden egyes power law, de legalábbis jó példaként szolgálnak a hatványtörvények a power law-k működésére.
De a példa kedvéért nézzük meg, hogy működnek a hatványtörvények! Ha egy esemény változása valamely jellemzőjének hatványával arányos, akkor azt mondjuk, hogy a hatványtörvény szerint viselkedik.
Számtalan természeti, biológiai és ember által létrehozott jelenség követi a hatványtörvényt, mint például a földrengések nagysága, a Hold kráterei, a napkitörések, továbbá a legtöbb nyelv szavainak és családi neveknek gyakorisága, a háborúk mérete és számos más változó.
Egy jó példa a négyzet területének kiszámítása az oldal hossza alapján. Ha megduplázzuk az oldal hosszát, a terület négyszeresére nő. Hasonlóképpen, ha megduplázzuk egy kocka egyik oldalának hosszát, a kocka térfogata nyolcszorosára nő. Mindezek a hatványtörvény példái.
Egy macska, amelynek tömege százszorosa egy egér tömegének, csak körülbelül 32-szer több energiát fogyaszt, mint amennyit az egér felhasznál. De ennek mindjárt értelme lesz! Kleiber törvénye ugyanis azt mondja ki, hogy egy állat metabolizmusa arányos a tömegének a ¾-ik hatványával.
Ha B az állat anyagcseréje, M pedig a tömege, akkor az arányosság szerint B aránylik M ¾-ik hatványával.
Vagyis ha megduplázzuk egy élőlény tömegét, akkor nem kétszer annyi kajára lesz szüksége, hanem 75%-al többre, ez egy tipikus power law a biológiából.
Egy másik szép példa a biológiából az állatok méretére vonatkozik, ha egy állat mérete megduplázódik, a tömege nyolcszorosára nő, viszont a csontrendszere csak négyszeresére. Ha egy gorilla tízszeresére nőne, tömege ezerszeresével változna, a csontjai viszont csak százszorosával növekednének, tehát fizikai korlátja van annak, hogy mekkorára nőhet egy állat.
De a power law-k ahogy írtuk nem csak hatványtörvények lehetnek, rengeteg megfigyelés van a világ legkülönbözőbb területeiről, amikben felfedezhető egyfajta szabályszerűség. Egy egyszerű példa a futás, illetve a testépítés elkezdése. Az elején nehezen megy, aztán hirtelen megjelennek a nagy ugrások a teljesítményben, majd elérünk egy platót, ahonnan már sokkal nehezebb továbblépni.
A lényeg minden esetben az, hogy az egyik tényezőben bekövetkező változás nagy hatással van egy másikra. A kezdeti értékeknek nincs jelentősége, egy power law minden esetben érvényesül. A power law-k azért izgalmasak, mert meglepő összefüggéseket tárnak fel különböző tényezők között.
Vannak egészen döbbenetes példák is, mint például Zipf törvénye, amit sok mindenre, többek között a nyelvekre is rá lehet húzni. A leggyakrabban használt szó kétszer olyan gyakran fordul elő egy nyelvben, mint a második leggyakoribb, az pedig szintén kétszer olyan gyakran fordul elő az adott nyelvben, mint a harmadik leggyakoribb, és így tovább.
Az angol nyelvben például a “the” szó a leggyakrabban használt, ez a használt szavak 7%-át teszi ki. A második leggyakrabban használt szó az “of”, ez 3,5%-át teszi ki a használt szavaknak. A következő pedig az “and” szó, és így tovább.
Ebben az a hihetetlen, hogy Zipf törvénye még a véletlenszerűen generált szövegre is érvényes.
A Pareto elv, más néven a 80–20 szabály pedig azt mondja ki, hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok mindössze 20%-ára vezethető vissza.
Pareto olasz kutató volt, rájött, hogy az itáliai királyságban a föld 80%-át a lakosság 20%-a birtokolja. De ez a jelenség megmutatkozik a legtöbb cég életében is, a termékek vagy szolgáltatások 20%-a felel a bevétel 80%-áért.
De a fraktálokról is érdemes említést tenni, a tengerpartok mintázata ismétlődik, és tök mindegy, hogy egy 100 méteres, egy kilométeres, vagy a tíz kilométeres szakaszt vizsgálunk, ugyanúgy nagyon hasonló mintázatot fogunk látni a parton.
Kepler pedig azt fedezte fel, hogy összefüggés van aközött, hogy egy égitest milyen messze van a naptól, és mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Ez könnyebben emészthető, egyszerűbb példa, viszont remekül szemlélteti a power law-k erejét.
De még a terrortámadások gyakoriságában, és az áldozatok számában is power law-t vélnek felfedezni egyes kutatók, úgy tűnik, hogy a biológiában, a társadalmakban, az építészetben, és úgy általában szinte mindenben van valamilyen mögöttes, mindent meghatározó törvényszerűség, és ez teljesen független attól, hogy ember, vagy természetalkotta jelenségekről van szó.
Hogy mindez miért van így az fényévekkel meghaladja a mostani videónk témáját, lehet, hogy “egyszerűen” így működik a világ, lehet, hogy így működik Isten, vagy az univerzum, stílszerűen szólva: a jó ég tudja. A magyarázat nem mellesleg valószínűleg a hálózatok működésében keresendő, hiszen egy sejt, egy ember egy fa, egy cég is hálózatként értelmezhető, a hálózatok működésének természetéből adódnak a power law-k, legalábbis a terület vezető kutatói ezt feltételezik.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ránézve a világunkra úgy tűnhet, hogy a véletlenszerűség és a rendezetlenség dominálja, de könnyen lehet, hogy valójában nagyon is van egy rendező erő minden mögött, legalábbis egyre több mindenről derül ki, hogy van mögötte egy power law.
Egy power law lehetőséget ad arra, hogy felfedezzük az összefüggést két akár nagyon különböző dolog között is, ennek fényében elemezhetjük a múltat, és predikciókat tehetünk a jövőt illetően.
Még egy nagyon fontos technikai adalék a power law-k kapcsán a logaritmikus skála, Zipf törvénye a szavak gyakorisága kapcsán is így rajzolódik ki.
A legtöbb esetben logaritmikus ábrázolásra van szükségünk ahhoz, hogy kirajzolódjon egy power law, a mai témánk szempontjából ennek nagy jelentősége van.
Power law a BTC-ben is?
15 évnyi adat elemzése után Giovanni Santostasi arra a következtetésre jutott, hogy a bitcoin árfolyamában is felfedezhető egy power law. Véleménye szerint a BTC árfolyammozgása nem annyira véletlenszerű, mint amilyennek tűnik, természetesen van benne random hatás bőven, de mégis megmutatkozik egy szabályszerűség.
Legalábbi hosszútávon mindenképp kirajzolódik egy power law, ami meghatározza a bitcoin árfolyamát.
Fontos a logaritmikus skála, ez segít a power law felfedezésében.
Ha megnézzük a genezis blokk óta eltelt napok számát, szintén log skálán ábrázolva, akkor is szépen kirajzolódik, hova is tart a bitcoin.
Az árolyam “kilengései” nagynak tűnnek amikor éppen átéljük őket, viszont ha a teljes, 15 éves folyamatot tekintjük át, akkor jól látszik, hogy az irány ennek ellenére egyértelmű.
A jelenség lényege a skálázódás, hogyan jut el egyik nagyságrendről a másikra a bitcoin, egyről tízre, tízről százra és így tovább. A bitcoin kezdetben gyakorlatilag semmit sem ért, majd eljutott egy dollárra, majd tízre, majd százra, majd ezerre, tízezerre. Eddig hat nagyságrendet sikerült megugrani, ami hatalmas teljesítmény.
A kérdés már csak az, hova jutunk el a modell szerint ebben a ciklusban, illetve mikor érhetjük el a tízmillió dolláros árfolyamot.
A kutató szerint legrosszabb esetben 150 000 dollárig megyünk el ebben a ciklusban, de van realitása a 200 000 dolláros árfolyamnak is. A csúcsot 2025 közepén érjük el.
2033-ban érjük el az egymillió dolláros árfolyamot, 2045-re pedig eljutunk egészen tízmilló dollárig a modell szerint.
A kérdés az, hogy vajon más eszközök, például az arany, vagy egy tőzsdeindex grafikonjára is rá lehet-e húzni egy ilyen modellt, és a válasz az, hogy nem, nem lehet!
Úgy tűnik, a bitcoin “életében” megjelenik egy power law, más eszközök kapcsán azonban nem.
Ha emlékeztek, azt mondtuk, hogy a power law-k létezésére a hálózatok természete adhat magyarázatot, a sejtek, az egy élőlény szervezete, a naprendszer mind felfogható hálózatként, és ha van valami, amire igazán illik a definíció, akkor az a Bitcoin.