Egyre több jel mutat arra, hogy a Trump-adminisztráció egy új, merőben más gazdasági irányvonalat készít elő, amely tudatosan leértékeli az amerikai dollárt. Ez egyébként is az USA elemi érdeke, mivel államadósságuk mértéke jelenleg meghaladja a teljes nemzeti vagyon értékét.
Egy nemrégiben megjelent elemzés szerint a kormány dedollarizációs és leértékelési startégiájának része a vámtarifák bevezetése, a kormányzati kiadások jelentős visszafogása, valamint kripto- és aranytartalékok létrehozása is.
Trumpék célja:
- leértékelni a dollár szerepét a világgazdaságban
- elkerülni a visszafizethetetlen adósságállományból fakadó gazdasági összeomlást
- és egy stabilabb, átláthatóbb pénzügyi rendszert építeni.
Az új megközelítés jelentős változásokat hozhat a befektetési környezetben is, központi szerepbe helyezve az aranyat és a Bitcoint.
A dollár leértékelésének eszközei
A Trump-adminisztráció egyik központi gazdaságpolitikai törekvése a dollár relatív értékének csökkentése. Ennek egyik fontos eszköze a kereskedelmi vámok bevezetése. Ezzel párhuzamosan cél a magas infláció mérséklése a külföldi termékek árának emelésével – mindezt anélkül, hogy újabb pénznyomtatásra (quantitative easing) lenne szükség.
Ez a lépés – amellett, hogy ösztönözheti a hazai termelést – veszélyezteti a dollár globális kereskedelmi dominanciáját, ugyanakkor alternatív fizetőeszközök, például a kriptovaluták vagy az arany szerepének növekedését eredményezheti.
Fontos látni, hogy több állam már jelenleg is kriptovalutával fizet a világpiacon különböző energiahordozókért cserébe a dollár helyett. Ez jól jelzi, hogy a dedollarizáció folyamata már elkezdődött.
Kormányzati kiadások visszafogása és az állami szerepvállalás háttérbe szorulása
A stratégia másik alappillére a költségvetési hiány csökkentése. A kormányzat célja, hogy a magánszektor kerüljön előtérbe a gazdasági döntéshozatalban. Eközben az állam fokozatosan háttérbe vonul. Ez többek között azt is jelentené, hogy az önmagukban profitábilis ágazatok nagyobb mozgásteret kapnak, míg az állami támogatásra szorulók elvesztik forrásaikat. (Hazánkban hasonló tendencia például az egészségügy leépítése, amely végül a magánorvosi szektort hozza helyzetbe.)
A Trump kormányzat szerint a túlzott állami költekezés eddig jelentősen hozzájárult a pénzmennyiség növekedéséhez – ezt most kontrollálni kívánják, hogy az infláció kordában tartható legyen.
Ez a stratégia mellesleg jól jön az olyan óriásvállalatoknak, akik gyakorlatilag már most is világ vagyonának jelentős részét birtokolják. Ezen entitásokat az állam csupán korlátozza profit-vezérelte érdekeik érvényesítésében, így elemi érdekük ennek háttérbe szorítása.
Ez hosszú távon elvezthet akár oda is, hogy a közszférát (például oktatás, rendészet ,egészségügy) teljes egészében magánvállalatok fogják üzemeltetni. Mindez persze nem szükségszerű, viszont a tendenciák egyre inkább ilyen irányba mutatnak.
Stratégiai eszköztartalék: Bitcoin és arany az új pénzrendszer záloga?
A tervezet szerint a jövőben a kormány új adósságokat (államötvényeket) úgy bocsáthatna ki, hogy azok mögött valódi, értékkel bíró eszközök – például arany vagy Bitcoin – állnának fedezetként.
Ez azt jelentené, hogy az államadósságot értékálló, korlátozott mennyiségű eszközökre alapozva bocsátanák ki, így korlátozva a jövőbeni pénznyomtatást.
Az arany (és Bitcoin) ára általában emelkedik a valuta leértékelésének várható bekövetkezésekor (a pénznyomtatás előtt) — tehát ez előre figyelmeztetné a piacokat a fiskális fegyelem szükségességére.
Ilyen típusú kötvények kibocsátása tehát korlátozná a kormányt abban, hogy túlzottan eladósodjon, mert a piac azonnal reagálna a bizalomvesztésre.
Mivel az USA ma évente kb. 1.2 billió dollárt fizet csak kamatként az államadósság után, az alacsonyabb kamatozású, fedezett kötvények révén ezt a terhet csökkenthetné. Ezek a kötvények az elemzés szerint jelenlegi 4%-os kamat helyett akár 1-2%-on is értékesíthetők lennének, ha az arany/BTC fedezet elég megbízható.
Ez a módszer javíthatná az állami pénzügyi műveletekbe vetett közbizalmat, és hosszú távon fenntarthatóbbá tehetné az eladósodást. Az amerikai állampapírok így sokkal vonzóbbá válhatnak a befektetők számára, miközben csökkenne a dollár pénznyomtatáson alapuló bővítésének szükségessége.
A dollarizáció veszélyei és a de-dollarizáció hatásai
A világ jelenleg erősen függ a dollártól mint kereskedelmi és központi tartalék-valutától. Ha azonban az Egyesült Államok stratégiai tartalékokat hoz létre alternatív eszközökből, az más országokat is hasonló lépésekre ösztönözhet. Ez hosszú távon alááshatja a dollár egyeduralmát a nemzetközi pénzügyi rendszerben.
Ráadásul más nemzetek csökkenthetik amerikai állampapír-kitettségüket, ami megnehezítheti a jövőbeli kormányzatok számára az államadósság finanszírozását – különösen, ha inflációs eszközökhöz nem akarnak vagy tudnak nyúlni.
Ez egyértelműen jelzi az USA szerepének gyengülését – de legalábbis a világrend polarizálódását – a világon, amellyel úgy tűnik, a Trump kormányzat számol.
Azonban arra is rámutat, hogy a Bitcoin felhalmozás (az arany mellett) egyre erősödő tendencia lesz világszerte.
Összegzés
Összegzésként elmondható, hogy a Trump-adminisztráció által körvonalazódó gazdasági stratégia – a dollár szándékos leértékelésével, az állami költekezés visszafogásával és kripto- illetve aranytartalékok fedezetebe állításával a kötvénykibocsájtáshoz– alapjaiban formálhatja át a globális pénzügyi rendet.
Mindez nem csak az Egyesült Államok gazdaságpolitikáját helyezheti új alapokra, hanem világszerte felgyorsíthatja a de-dollarizációt, és az alternatív értéktárolók – mint a Bitcoin vagy az arany – térnyerését.
