A cikk előző részében kitértünk a BlackRock vezérigazgatója Larry Fink befektetők számára küldött levelében foglaltak első részére, és annak kritikájára.
A második részben kifejtjük a vállalat társadalmi szerepvállalására irányuló törekvéseivel kapcsolatos aggályainkat, valamint a tőkepiacokra vonatkozó előrejelzéseit. A cikkírásban nagy mértékében segítségünkre volt a CoinBureau videója, melynek megtekintését szintén fokozottan ajánljuk.
Az ESG problémás természete
Az ESG-befektetések, bár pozitív környezeti és társadalmi eredmények elérésére szolgáló keretként mutatják be, valójában inkább a vállalati kontroll és a profitmaximalizálás eszközeként működnek. Az ESG-kritériumok hangsúlyozásával az eszközkezelők, mint a BlackRock, olyan területekre irányítják a befektetéseket, amelyek stratégiai érdekeikkel egybeesnek, néha pont a gyakorlati és megbízható megoldások rovására. Például a BlackRock megújuló energiára való fókuszálása, bár környezetvédelmi szempontból dicséretes, gyakran figyelmen kívül hagyja a lakosság azonnali energiaigényeit, ami hiányokhoz és magasabb költségekhez vezet.
Az ESG-kezdeményezések továbbá gyakran a vállalati érdekekkel állnak összhangban, nem pedig a környezeti és társadalmi problémák gyökereinek kezelésével.
Az olyan technológiák, mint a központi banki digitális pénzek (CBDC), digitális személyazonosító és okos városok fenntarthatóság álcájában történő előmozdítása gyakran felveti kérdést, hogy mindez nem a magánélet és az autonómia jogának szándékos csorbításáról szól-e inkább.
Úgy tűnik tehát, hogy az ESG-befektetések valódi haszonélvezői azok a vállalatok, kormányok, és a Világgazdasági Fórum (WEF), amelyek ezt az agendát a zászlajukra tűzték (természetesen a társadalmi kontroll fokozása érdekében – gondoljunk csak Kínára e tekintetben) – nem pedig az egyének és közösségek, akiket állítólag segíteni kívánnak.
Infrastruktúra és a publikus/magánszektor közti partnerségek kérdései
Levelének negyedik részében Fink kitér az ESG alapelvekkel kompatibilis infrastruktúra kérdéseire is.
Úgy látja, hogy a publikus- és magánszektor együtt kell, hogy finanszírozza az infrastruktúrát világszerte, tekintettel a kormányok súlyos adósságterheire. Ez azt jelenti, hogy a BlackRock a kormányokkal együttműködve finanszírozza az infrastrukturális beruházásokat – azok maradék szuverenitását nagy mértékben csorbítva természetesen.
Olyan potenciális forgatókönyvre figyelmeztet továbbá, amelyben az amerikai gazdaság Japán 1990-es évek végi stagnálásához hasonlíthat a túlzott adósság miatt – erre valóban jó esély van.
Fink szerint a gazdasági növekedés – különösen energetikai beruházások révén – elengedhetetlen az adósság kezelése érdekében, annak ellenére, hogy ez garantáltan az infláció további fokozásával jár együtt. Azonban ahogy az eddigiekben, úgy ez az ajánlás is leginkább a BlackRock érdekeit szolgálja, mivel így az általa finanszírozott beruházások révén tulajdonjogot szerez a (névleg egyelőre) szuverén államok energiaszolgáltató szektorában – így tovább növeli profitját és terjeszti befolyását az államok felett.
A levél hangsúlyozza a megbízható és megújuló energiaforrásokba történő beruházások fontosságát. Míg a BlackRock jelentős beruházásokat hajt végre a megújuló energiába, gyakran szembesül az ESG célokkal kapcsolatos korlátokkal is, amelyek sok esetben ellentétesek a gyakorlatban fellépő energia igényekkel.
Ez a kettős megközelítés tükrözi a vállalat kísérleteit a közvéleményben való jó színben feltűnésre és a profit közötti egyensúly megteremtésére, ám ennek gyakran az energiaellátás stabilitása és megfizethetősége látja kárát.
A cég megközelítéséből tehát kiderül, hogy az ESG narratíva és a valódi igények között sokszor áthidalhatatlan a különbség, és hogy a gazdasági-szociális-vállalatirányítási irányelvek leginkább csak a kontroll kiterjesztésének célját szolgálják – ellentétben a valódi gazdasági, társadalmi igényekkel.
Hogy egy konkrét példát említsünk a BlackRock álszentségéről e tekintetben, azt állítják, hogy a zöldenergia megbízhatóbb, és kevésbé tesz kiszolgáltatottá különféle idegen érdekeknek.
Ehhez képest a valóság az, hogy a megújuló energia bár fontos, viszont egyáltalán nem kiszámítható, hisz nem áll mindig rendelkezésre – például ha a napenergiát vesszük alapul, télen kimutathatóan kevesebb a napsütés, pedig a fűtési szezon miatt ilyenkor nagyobb szükség van az energiára – pláne éjszaka.
Továbbá igenis rendkívül kiszolgáltatottá tesz a külföldi érdekcsoportok számára, hiszen a zöld energiamezőkhöz szükséges alkatrészek kb 90%-át kizárólag Kína gyártja.
Stratégiai partnerségek és a cég globális befolyása
A BlackRock olyan együttműködésekkel alakítja át magát, mint a Global Infrastructure Partners (GIP), hogy befolyásolja a globális infrastrukturális projekteket. Fink utazásai és lobbitevékenységei jelentősen növelték a BlackRock kezelt vagyonát, amely most meghaladja az 10 billió dollárt. Ez a méret olyan szélsőségesen jelentős gazdasági szereplővé teszi, ami egyre több aggodalmat vált ki egyre szélesebb körökben piaci monopólium fokozódása miatt. Hogy lássuk miről is beszélünk, ez a vagyon a világ 3. legnagyobb államává tenné a BlackRockot GDP szerint.
Fink kiemeli a vagyonkezelő folyamatos fókuszát a korai szakaszban lévő vállalkozásokra, az ESG infrastruktúrára és az ETF-kínálat bővítésére, beleértve a potenciális új kriptovaluta ETF-eket is.
A vállalat stratégiai iránya az ügyfelek számára átfogó portfóliókezeléssel kapcsolatos tanácsadás, saját kereskedési rendszerére, az Aladdinra támaszkodva. Ez a különféle szektorokba való kiterjedt befolyás ismét kérdéseket vet fel a pénzügyi hatalom túlzott koncentrációjával kapcsolatban és az ezzel járó kockázatokkal érdemes behatóbban foglalkozni.
Hogy értsük miről is van szó, a BlackRock határozza meg lassan nemzetállamok számára is az Aladdinra építve, hogy mibe fektessenek és mibe nem. Mindezt hivatalosan az ESG irányelvekre támaszkodva teszik.
Így közvetetten egyre nagyobb mértékben ők határozzák meg, hogy milyen vállalkozások kaphatnak tőkeinjekciót, és melyek nem az általuk kialakított kritériumrendszer alapján.
A pénzügyi piacok jövője
Fink levele gazdasági növekedést jósol 2024-re, és a 2023-as de-riskinggel (azaz a kockázatmentes eszközökbe befektetésekkel szemben) az idei évre re-risking-et, azaz újra a kockázatos eszközökbe történő befektetést javasol ügyfeleinek. Ez ahogy az idén láthattuk többek közt a Bitcoin és a kriptopiac malmára is hajtja a vizet, és fontos számolnunk vele, hogy Fink szerint ez a trend csak a kezdet.
Az igazgató levelében kiemeli, hogy a tőkepiacok még nagyobb szerepet fognak játszani a globális gazdaságban, különösen az infrastruktúra, az adósság és a nyugdíj problémáinak megoldásában.
Az ETF-ek tekintetében a vállalat arra törekszik, hogy az általa kibocsátott befektetési alapokba további tőkét vonjon be, valamint új ETF-eket is tervez bevezetni – lásd Bitcoin, Ethereum Solana, és még ki tudja melyek ezek után.
Ez mindenesetre jó hír a kriptopiacon befektetők számára!
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.
