Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 számú irányelve, valamint a Bizottság (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelete azok a legfontosabb jogforrások, amik a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről rendelkeznek az Európai Unióban.
A magyar jogrendszerbe ez az irányelv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénnyel (Pmt.) került átültetésre.
A 4. pénzmosási EU-s irányelv a meglévő szabályok megszilárdítását és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hatékonyabbá tételét és ezek mellett – tetszik, nem tetszik – az adókikerülés megelőzésének érdekében az átláthatóság növelését célozta.
Párizsban ez év február 18-a és 23-a között tartották meg a magyarul Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) fordított szervezet találkozóját, ahol a 35 országot és 2 szervezetet képviselő tagok sürgették a globális testületet, hogy javaslataival segítse a kriptopénzekkel kapcsolatos pénzmosási kockázatok megértését.
Az 1989-ben alapított FATF (eredetiben Financial Action Task Force) egy kormányközi testület, amelynek célja a pénzmosásra, a terrorizmus finanszírozására és más kapcsolódó fenyegetések elleni küzdelemre irányuló intézkedések hatékony és eredményes végrehajtása.
Tagországok többek között: Kína, Franciaország, Németország, India, Japán, Dél-Korea, Oroszország, Dél-Afrika, Svédország, Törökország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A két szervezet pedig az Európai Bizottság és az Öböl-menti Együttműködési Tanács.
(A Nemzeti Adó – és Vámhivatal pénzmosással kapcsolatos 2016-os jelentése, mely tartalmaz a digitális devizákra vonatkozó megállapításokat is, szintén ismertek itthon az érdeklődő Közönség előtt.)
Azonban a dolog itt nem áll meg, hiszen a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelmet nemcsak itthon, de a világon mindenhol igyekeznek komolyan venni.
A múlt héten tartott találkozó során a tagországok annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy a kripto-tranzakciók anonimitási és pénzmosási kockázata növekszik a walletok elterjedésével és a különböző tumbling szolgáltatók igénybevételével.
A FATF megvitatta annak szükségességét is a találkozón, hogy felülvizsgálja saját, a kriptopénzekre vonatkozó nemzetközi standardjait, amelyet 2015 júniusában dolgoztak ki, és a szervezet beleegyezett abba is, hogy jelentést tegyen a G20 pénzügyminiszterek márciusban tartandó ülésén a kriptopénzekkel kapcsolatosan.
Ennek a lépésnek azért lehet nagy jelentősége, mert egységes és jól átlátható pénzmosási irányelvekkel a kriptopénzek kapcsán, az elejét lehetne venni a mostani – a visszaélés gyanúját is néha felvető – gyakorlatnak, miszerint a bankok bizony egyoldalúan korlátozzák a digitális devizák váltásával vagy kereskedelmével foglalkozó kripto-vállalkozásokat.
Az ügyfelek azonosítása úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen lesz, akár tetszik nekünk a dél-koreai gyakorlat, akár nem.
Az, hogy korlátozható-e a bitcoinhoz fűződő tulajdonjog, és ha igen, akkor milyen mértékben, az már egy más téma.
Úgy tűnik, hogy az EU egyelőre a korlátozás mellett teszi le a voksát.