Úgy tűnik a Libra, a Facebook vezetésével indítani tervezett kriptopénz híre nagy, talán egyre nagyobb hullámokat ver, néhány napja számoltunk be arról, hogy a német trösztellenes hivatal is lehetségesnek tartja, hogy vizsgálat tárgyává teszik.
Most Augustín Carstens, a Bank for International Settlements (BIS) ügyvezető igazgatója szólalt meg a témában, lehet, hogy a központi bankok által kibocsátott kriptopénzek kora közelebb van, mint hinnénk.
[banner id=”33219″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A BIS nemrég megjelent kutatása ugyanis hasonló eredményre jutott, mint a német trösztellenes hivatal: a technológiai óriásvállalatok, cégcsoportok által indított kriptopénzek kockázatot jelenthetnek a globális monetáris politikában, és egyensúlyban, stabilitásban, a “versenytársaikra”, vagyis a központi bankokra is veszélyt jelentenek.
Úgy tűnik a félkomoly kriptopénz témájú beszélgetésekben elhangzó gyakori érv, miszerint a bankok “félnek” a kriptopénzektől valósággá válhat, legalábbis valóban foglalkoznak a kérdéssel. A “válaszlépés” Carstens nyilatkozata szerint saját digitális pénzek megjelentetése lehet, hogy miért látja úgy, hogy ez jó megoldás, az nagy kérdés.
A Libra jelentősége – ha valóban elindul – nem a technológiában rejlik, hanem abban a szinte egyedülállóan nagy elérésben, amivel a Facebook, Messenger, WhatsApp, és a Libra “szövetség” többi tagja együttesen rendelkezik.
Egy központi bank bátran indíthat saját kriptopénzt, azonban hacsak nem teszi kötelezővé egy adott ország polgárainak a használatát – amennyiben ez lehetséges – akkor nem versenyezhet a fent említett, milliárdos nagyságrendű, direkt, és gyors eléréssel.
Gondoljunk bele, a Facebook egyetlen direkt Messenger üzenettel elérhet több százmillió embert.
Central Bank Digital Currencies (CBDC) névvel már meg is nevezhetjük a központi bankok által kiadott kriptopénzeket, ezt szintén Carstens mondta el újságíróknak, hozzátéve, hogy mindenben támogatják a központi bankokat, ha úgy döntenek, hogy a kriptopénz kibocsátás útjára lépnek.
“Gyors technológiai, és gazdasági változásokat látunk.” -Augistín Carstens
Különösen izgalmasak Carstens szavai annak fényében, hogy szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt élesen kiállt a kriptopénzek ellen, sőt, még üzent is a közösségnek “Ne akarjatok pénzt csinálni a semmiből!” felszólítással.
Azóta nagyot változott a bankár véleménye a kriptopénzekről, legalábbis úgy tűnik, amióta megtudta, hogy a Facebook is kriptopénz létrehozásban mesterkedik, megnőtt a terület jelentősége a szemében, időrendbe rendezett nyilatkozataiból erre következtethetünk.
Az első bank, mely érintett lehet saját kriptopénz létrehozásában a Riksbank, ez svédország központi bankja, a skandináv országban sokak szerint még a koldusok is PoS terminállal kéregetnek a járókelőktől, az egyik legkisebb készpénz kitettségű országról van szó a világon.
De mégis mi az a BIS?
A Wikipédia vonatkozó szócikke szerint a Bank for International Settlements (BIS), magyarul: Nemzetközi Fizetések Bankja a világ legrégebbi, még ma is működő nemzetközi pénzügyi szervezete. A nemzetközi bankok közötti (monetáris) együttműködés legfőkk szervezője, azaz a központi bankok központi bankja.
1930-ban jött létre Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Olaszország és Németország központi bankjainak, illetve két magántulajdonú japán pénzintézet részvételével. A második világháború után a Szovjetunió, és az NDK kivételével minden európai ország tagjává vált.
1962-71 között a nemzetközi valutaválságok megelőzése és kezelése volt a fő feladat. 1971 óta a szervezet profilja az európai pénzügyi piacok elemzése illetve bank- és biztosítótársaságok felügyelete.
Fajsúlyos szereplőről van tehát szó a nemzetközi bankiparban, izgalmas lesz látni, ha valóban szorgalmazni fogják a központi bankoknál a saját, digitális fizetőeszközök elindítását. Szintén érdekes lesz, ha valóban kialakul egyfajta rivalizálás a Libra, és a központi bankok saját kriptopénzei között.
Borítóképünk: a BIS épülete, Svájc.