A kedd reggeli Millásreggeli vendége volt Raskó László, a MrCoin.eu stratégiai menedzsere. A következőkben a vele készült interjút olvashatjátok el.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Ha olvasás helyett inkább meghallgatnád az adást, klikkelj a lejátszásra.
Érdekes pályát írt le a bitcoin árfolyama, mi történt a piacon? Már kezdtük azt hinni, hogy a fák mostantól az égig nőnek, de aztán jött a kijózanodás.
Igen, ez a jellemző a bitcoinra és a kriptopénzekre. Múlt hét szerdán a 13 800 dollárt is elérte a BTC árfolyama, ami év elejéhez képest egy laza négyszereződést jelent, de utána gyorsan jött a kijózanodás is, és másnapra már kétezer dollárt zuhant az árfolyam. Jelenleg éppen 9800 dollár körül vagyunk.
Mi lehet erre a magyarázat?
A négyszereződés után egy 30%-os esés, azért nem egy olyan durva dolog. Nagyon sokan gondolják úgy, hogy túl gyorsan emelkedett a bitcoin és a többi kripto árfolyama. Ismét felütötte a fejét az a jelenség, amikor az emberek nem akartak kimaradni az emelkedésből (FOMO), és ezért már nem a fundamentális alapok határozták meg az árfolyam alakulását. Egyszerűen mindenki csak be akart vásárolni. 2017 végén ugyanez játszódott le és akárcsak akkor, most is korrigált egyet a piac.
Merre megyünk tovább? Van még út felfelé? És itt most inkább a fundamentális alapokra és nem a hisztériára gondolok.
Mostanában egyre több cégről hallani, akik a kriptóval kísérleteznek. Például itt a Facebook Libra is, a mellé társult 27 céggel együtt. Valószínűleg ez csak egy átmeneti esés volt és bár én sem látom a jövőt, de a trend alapján továbbra is a bika piacban vagyunk.
Főleg ha meghallják a befektetők, hogy mit jósolt az IMF.
Így van. Az IMF 189 ország jegybankjának tette fel digitális valutákkal kapcsolatos kérdéseit, a felmérésre pedig 96 országból érkezett válasz. Közülük 20% nyilatkozott úgy, hogy megfontolná kriptopénzek kibocsátását, vagy használatát. Ettől kiadásaik csökkenését és a hatékonyságuk növekedését várnák el, valamint hogy megjelenjenek olyan fizetőeszközök is, amik nem olyan hiperingadozóak, mint a mostaniak.
Nem sokkal ezt követően a Goldman Sachs (az egyik legnagyobb amerikai pénzintézet) igazgatója is megerősítette egy interjúban, hogy szeretnének saját kriptovalutát kibocsátani. Ezzel pedig nincsenek egyedül, hiszen hasonló terveivel korábban már a JPMorgan (a legnagyobb amerikai bank) is előállt. Látható, hogy egyre több bank és vállalat ül fel a kripto vonatra.
Azért meglepő ez a hír, mert a jegybankok sokáig kifejezetten tiltották ezt és ódzkodtak a kriptopénzektől, többek között a Magyar Nemzeti Bank sem ajánlja a kriptopénzekkel való kereskedelmet. De ennyit erről. Aki viszont szeretne befektetni, az a bőség zavarával küszködhet. Melyik most a 10 legnagyobb kriptopénz?
Sokféleképpen lehet minősíteni és rangsorolni a kriptovalutákat. Van egy Weiss Ratings nevű cég, akik hasonlóan működnek mint a Moody’s, vagy a Standard and Poor’s hitelminősítők. Az ö egyik szolgáltatásuk, hogy nem csak részvényeket és kötvényeket rangsorolnak, hanem egy ideje már kriptopénzeket is.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Az értékelésük főleg a technológiát, az elfogadottságot és a kockázatokat veszi figyelembe, illetve az ezekhez képest várható hozamot. 2018 januárja óta 3 havonként teszik közzé a saját jelentésüket, ahol az A+ jelenti a legjobb, az E- pedig a legrosszabb értéket.
A legutóbbi jelentésükben a bitcoin B+ értéket kapott, amivel az első helyen szerepel a listán és őt követik az ethereum, a litecoin, az eos, a cardano, az xrp és a binance coin. Ez leginkább azoknak lehet érdekes, akik még csak most ismerkednek a területtel és szeretnének valamilyen fogódzkodót találni, de fontos lehet még az intézményi befektetők számára is, akiknek meg van határozva, hogy milyen szabályok, milyen minősítések alapján fektethetik be az ügyfelek pénzét.
Az utolsó témánk talán a legbonyolultabb, ami a KIK nevű alkalmazásról és az amerikai tőzsdefelügyeletről szól.
A KIK egy Facebook Messengerhez és WhatsApphoz hasonló chat alkalmazás, ami főleg Észak-Amerikában terjedt el. A KIK-et fejlesztő cég 2017-ben, egy nyilvános ICO során 100 millió dolláros bevételre tett szert, amire a helyi tőzsdefelügyelet is felfigyelt, részben az összeg nagysága, részben a tokenek miatt. Ezek szerintük az értékpapírokra jellemző tulajdonságokkal rendelkeztek és ezért szerintük az értékesítést előre be kellett volna jelenteni, és a részvénykibocsátásokra vonatkozó szabályok alapján kellett volna lebonyolítani.
2017-ben több száz hasonló tokenkibocsátás történt, tehát nem a KIK az egyedüli akiket emiatt vizsgál a felügyelet. A KIK viszont nemrég összegyűjtött 5 millió dollárt, amit átadott egy Blockchain Association nevű szervezetnek, akik ebből fogják ellátni az eljárás alatt álló ICO-k jogi képviseletét. Az ügy lényege, hogyha a bíróság azt mondaná ki, hogy a tőzsdefelügyeletnek nincs joga eljárnia a KIK-kel szemben, akkor ismét fellángolhatna az ICO-láz, aminek részben ezek a vizsgálódások vetettek véget.
Ha szívesen hallgatnál a fentihez hasonló interjúkat, tekerj a 90.9 Jazzy Rádióra, ahol kedd reggelenként a MrCoin.eu képviselői és a Millásreggeli stábja kommentálja a kriptovilág legfontosabb történéseit.