Nekem, mint blokklánc jogásznak azt hiszem nem kell elmagyarázni a digitális devizák és az ICO-k kapcsán azok büntető és polgári jogi jelentőségét.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz ez előbb-utóbb világos mindenki más számára is, hiszen, ha csak és kizárólag az ICO-kat nézem, akkor is van és lesz is jogi kérdés bőven.
Ha a büntetőjogi vetülettől (csalás, stb.) most el is tekintek, akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni az esetleges csalárd ICO-ba befektetőket ért anyagi kárt.
Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy összegereblyéz X millió forintot/eurót vagy dollárt, majd jól lelép a balfenéken következmények nélkül?
Korábban már megírtuk, hogy a velünk élő vadnyugat bizony szorgalmasan szedi a hiszékeny áldozatait. Azonban az áldozatok ezt értelemszerűen nem hagyják és bizony belenyúlnak a “digitális buksztárcába”, akarom mondani a walletbe, hogy előbányásszanak még pár coint a jogi képviseletre.
Ebben a hónapban egy Polsinelli LLP nevű ügyvédi iroda kiadta a „Pertársaság a kripto pénzek és ICO-k kapcsán” című tanulmányát, amelyben azt vizsgálja, hogy milyen lehetőségei vannak az ICO projektek és vállalkozások elleni pertársaságot alapítóknak.
Anélkül, hogy belemennénk a részletekbe (kényszerű pertársaság, stb.) tisztázzunk annyit, hogy pertársaság akkor keletkezik, ha több felperes együtt perel vagy több alperest együtt perelnek.
A Polsinelli LLP ügyvédi iroda által kiadott rövid tanulmány szerint az ICO-projekteket körülvevő peres ügyek valószínűleg a jövőben exponenciálisan növekednek majd.
A tanulmányban kimutatják, – amit egyébként mindenki tud – hogy leggyakrabban a bitcoint és az ethert használják fel, mint digitális pénzt az ICO projektekhez.
Az ICO projektekkel több milliárd dollárt vontak be tőkeként az ilyen projektek indítói, de gyakran nem igazán volt ellenértéke a befizetett összegeknek.
“Mivel jelenleg bárki, akinek van egy jó ötlete, pénzt tud gyűjteni a projektje számára, anélkül, hogy átmenne egy IPO kötelező szabályain, ezért nyilvánvaló, hogy voltak, vannak és lesznek is átverések, amik viszont potenciális perekhez vezetnek”- hangsúlyozza a tanulmány.
„Úgy véljük, nagyon valószínű, hogy az ICO tokenek kibocsátói közül sokan fognak perekkel szembesülni. Minden olyan vállalkozásnak és vállalatnak, amelyik ICO-t kíván igénybe venni a tőkebevonáshoz, nagyon óvatosan kell eljárnia. Hasonlóképpen, bárkinek, aki a token kínálatba szeretne befektetni, meg kell győződnie arról, hogy az ICO projekt token kibocsátását az alkalmazandó állami és szövetségi jogszabályoknak megfelelően hajtsák végre.”
2017. év végén és 2018. elején több keresetet indítottak az ICO-projektek ellen az oda korábban befektetők.
Például a Centra ICO-val szemben pert indított egy Monkey Capital nevű decentralizált fedezeti alap és még kettő keresetet nyújtottak be a Gigawatt és az ATB Coin projektek ellen. 2017 októberében és novemberében csak 4 pert indítottak a Tezos-projekt és annak ICO-ja kapcsán.
A blokklánc jogász ismételten óvatosságra és megfelelő körültekintésre int mindenkit az ICO projektek kapcsán!
Mielőtt ilyenben gondolkodna valaki, feltétlen olvassa el a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatóját.
Dr. Varsányi Károly